Velvet - Gumicukor - Újabb Ex-Megasztáros Futhat Be Külföldön: Nyugat Folyóirat Ppt
Berlinben erőszakba torkollik a Rosa Luxemburg és társai emlékére szervezett felvonulás. Az újévi adóemeléseknek köszönhetően drágább lett fűteni és tankolni, ráadásul a koronavírus-válság hatásainak enyhítésére leszállított áfa kulcsa is visszaemelkedett a vírus előtti, tizenkilenc százalékos szintre. De ez mind semmi. Botrány van ugyanis a Deutschland sucht den Superstar ban, az ország egyik legnagyobb tévés tehetségkutatójában. A DSDS kis túlzással kulturális intézménnyé nőtte ki magát a szövetségi köztársaságban, a jelenleg tizennyolcadik évadát taposó formátum kétségkívül a német RTL egyik legsikeresebb vállalkozása. A heti két adással – egy hétközbeni összefoglalóval és egy szombati élővel – jelentkező műsor egyik központi eleme ráadásul nem más, mint a You're My Heart, You're My Soul és a Cheri, Cheri Lady révén az európai popzenetörténetbe (és számos magyar kollégiumi buli zenei repertoárjába) örökre beleégett Dieter Bohlen a híres-hírhedt Modern Talkingból, aki a zsűri állandó tagjaként igyekszik egyengetni Németország következő szupersztárjának karrierjét a kezdeti, nehéz időszakban.
- A Nyugat folyóirat árai 1908-1941 - Ártörténet
- Magabíró Magyarország: bemutatták az új Kommentárt | Mandiner
- A Nyugat három nemzedéke - Cultura.hu
- A Nyugat -
- Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
Kolosi Péter: Nem kapnak instrukciókat az X-Faktor zsűritagjai Mester Tamás, a Megasztár zsűritagja szerint a rivális tehetségkutatóban előre megírt szerepeket játszanak a mentorok. Az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter szerint nem lehet előírni sikeres, befutott zenészeknek, hogyan viselkedjenek, és ez nem is működhetne így. "Az alapvető különbség, hogy a Megasztár valóban egy magyar népmese, és emiatt sokkal emberibb. Nálunk nincsenek előre megírt szerepet a zsűriben, ezért is könnyű őszintének lenni" - mondta az X-Faktor -ral való összevetésről Mester Tamás, a Megasztár zsűritagja a Blikknek. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint a kritikusok nem láttak még részletes licencleírást: "Sokszor halljuk, hogy mi van megírva az X-Faktor -ban előre. Ezt mindig olyanok mondják, akik még életükben nem láttak valószínűleg formátumleírást. Ilyenek ugyanis soha nincsenek leírva, egy formátum egyáltalán nem erről szól. Azt is mondhatnánk, hogy ilyen alapon a Megasztár ugyanúgy egy formátum, azaz pont annyira kötött vagy akár szabad, mint az X-Faktor, a különbség legfeljebb annyi, hogy az RTL Klub az X-Faktor -t megvette, fizetett érte, a Tv2 viszont egyszerűen lenyúlta a Pop Idol -t ( American Idol, vagy Deutschland Sucht den Superstar Németországban), és most azt mondja, hogy magyar népmese meg itthoni találmány.
A koncepció nemzetközi franchise lett, amelyet először Angliában és az Egyesült Államokban sugároztak, ez a műsor fokozatosan meghódította az egész világot.
Bohlen emellett azzal hívja fel magára a figyelmet a zsűriben, hogy sokszor keresetlen szavakkal minősíti a műsorba jelentkezők előadásait, amin utána jókat szokott csámcsogni a Bild, meg a DSDS az eredeti tábor körülbelül negyedére csökkent nézőközönsége. A mostani balhé középpontjában is a DSDS zsűrije áll, de kivételesen nem Bohlen, hanem egy másik zsűritag, Michael Wendler miatt. Wendler, aki egy csődbe ment speditőrcégtől érkezett a német lakossági zeneiparba, viszonylag sikeres slágerénekesként vált közismertté Németországban (és kisebb részben Ausztriában), a 2010-es évek elejétől kezdve különböző német valóságshow-kban is kipróbálta magát, a Celeb vagyok, ments ki innen! helyi változatában például azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy önhatalmúlag elhagyta a tábort, majd később megpróbált visszatérni. Szóval Wendler teljes gőzzel haladt a trashcelebség felé vezető úton, feleségül vette huszonnyolc évvel fiatalabb barátnőjét, és végleg Floridába költözött – a rossznyelvek szerint azért, hogy elmeneküljön a német igazságszolgáltatás elől.
Hát legfeljebb a címe. Bizonyos karakterek kellenek egy tehetségkutató zsűrijébe: mindenképp van érző nő (a brit verizóban Sharon Osbourne, Danii Minogue, vagy rövid időre Paula Abdul), ahogy szigorú, kemény ítész is (Simon Cowell, aki egyben producer is, vagy a németeknél Dieter Bohlen volt beszólós a Das Supertalent -ben), de Kolosi szerint nem lehet megmondani befutott médiaszemélyiségeknek, miképp viselkedjenek: "A zsűri reakciói, meg még sok minden más spontán reakció, nincsenek megírva, de még ilyen instrukciókat sem kapnak a zsűritagok. Mindenki olyan, amilyen az életben. " Fotók: RTL Klub/Bársony Bence Érdekes vagy pocsék tévéműsort, reklámot látott? Mi zavarja a képernyőn? Kérdése, aggodalma, sztorija van? Írja meg nekünk! Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Persze, egyszerű elkerülni az ilyesmit: nem kell hülyeségeket posztolni az internetre, és akkor nincs ilyen probléma – de az eltörlők mércéjén nem mindig egyszerű kiigazodni. Wendler elnémítása mindenesetre precedensértékű. Az eltörlés kultúrája itt van, és teljes gőzzel dolgozik, és hamarosan Magyarországon is megjelenik majd (ha ugyan nem jelent még meg). Dieter Bohlen mindenesetre örül: Instagram-bejegyzéseiben már csak egy halálfej-emojival utal kivágott kollégájára, és persze az indiai-óceáni telelés alatt is borzasztóan lelkes a DSDS új évada miatt. A nyitóképen: a DSDS idei zsűrije, a bal oldalon Michael Wendler helye. Fotó: Twitter/RTLde
A Nyugat legendáriumába tartozik az a már a középiskolában is oktatott nézet, hogy a folyóirat megindulása egyszersmind a modern magyar irodalom időszámításának kezdete. Ezt mindjárt a szerkesztők hirdették az első évek után. A Nyugat léte, irodalmi, és társadalmi szerepe nem köthető pontos dátummal a Nyugat folyóirat megjelenési dátumaihoz. A Nyugat ma fogalom, legendák és anekdoták világa, mely után vágyakozva és csodálattal tisztelgünk, olvassuk szerzőinek sorait, gondolatait, idézzük a megjelent kritikákat, esszéket. Talán lehetetlen még egyszer a Nyugatéhoz hasonló zseniális művészekkel, alkotókkal, tudósokkal és pesti suhancokkal (bizony akadt belőlük is) teli szerkesztőséget létrehozni, de lehetetlen azt gondolni, hogy mindenki jó helyen volt, jó időben. Az első évfolyam első számának élén Ignotus híres Kelet Népe című publicisztikai esszéje állt, jelzés, hogy bár Magyarország földrajzilag keletre esik, a nyugat felé tart. Az 1941-es utolsó évfolyam utolsó számának utolsó írását pedig Vas István írta, mely inkább volt gúnyos kritika, mintsem reformokra buzdító esszé.
A Nyugat Folyóirat Árai 1908-1941 - Ártörténet
"A művész, aki egy kicsit zseni és magyar, természetesen ezer métermázsával súlyosabb teherként cipeli lelkén ezt az átkot. " 1941. augusztus 1-jén jelent meg a Nyugat folyóirat utolsó száma. Osvát Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa, Ady Endre, Hatvany Lajos, Kaffka Margit, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Török Sophie, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Cholnoky László, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Csáth Géza, Déry Tibor, Füst Milán, Dsida Jenő, Heltai Jenő, Hunyady Sándor, Füst Milán, Illyés Gyula, Cholnoky Viktor, Ottlik Géza, Zelk Zoltán, Radnóti Miklós, Sárközi György, Kassák Lajos, Reményik Sándor, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor, Zilahy Lajos – csak néhány név a Nyugat szerzői közül, akiket ma csodálva tanulunk, tisztelünk. "A Nyugat megindulásáig sehol sem volt otthonunk. A Nyugat azért jött létre, mert az előttünk járó generáció tudni sem akart rólunk. " A későbbi szerkesztő, Babits Mihály emlékezett e szavakkal a 20. századi irodalmi, művészeti, szellemi élet korszakot jelentő folyóiratának, a Nyugatnak indulására.
Magabíró Magyarország: Bemutatták Az Új Kommentárt | Mandiner
19. tétel A nyugat A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg A 20 század első felének meghatározó legjelentősebb irodalmi folyóirata. A Nyugat, e lapnál tömörülnek a legfontosabb költők, írók, esszéisták, innen sugározódott szét az az új szellemiség, amely 1908-tól a II. világháborúig maga a magyar irodalom volt. A Nyugat a nevéből is adódóan nyugat felé tárta kapuit az onnan beáramló irodalmi irányzatoknak adott helyet a lapnak, meghonosított mindent, amit színvonalas volt, modern és művészileg értékes. Nem foglalkozott a politikával, mindegy volt, hogy jobb vagy bal oldali a szerző, egyetlen dolog volt fontos a minőség, ezért is volt az, hogy a Nyugatban megjelenni az értéket jelentett. A Nyugat emblémáját Beck Ö Fülöp által készített Mikes Kelemen- emlékérem, adta amelyik megjelent valamennyi lap vezéroldalán. (bujdosó magyar irodalmat jelképezi) A Nyugat szerkesztői: 1908-tól –Ignotus – Fenyő Miksa – Osvát Ernő-szerkesztés Osvát Ernő: Ő maga nem irt szinte semmit, halála után adták ki barátai az aforizma kötetét.
A Nyugat Három Nemzedéke - Cultura.Hu
). A Nyugat első száma a "Figyelő" új folyamaként jelent meg. A Nyugat már címével is jelezte a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket. Létét olyan iparmágnások pénzügyi támogatásának köszönhette, mint báró Hatvany Lajos, aki Ady Endrét, József Attilát, Tóth Árpádot is támogatta anyagilag. 1929-ig a Nyugat főszerkesztője Ignotus (Veigelsberg Hugó) szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A lap legfőbb szerkesztői szempontja az érték, a líra forradalmasítása. Példaképpen Ady, de az ő politikai és társadalmi radikalizmusát csak óvatosan követte. Osvát legfontosabb szerkesztői elve a tehetség tisztelete. Véleménye szerint a tehetséget hagyni kell a saját törvényei szerint alkotni. A Nyugatban való megjelenés az íróvá, költővé avatás feltételévé vált hamarosan. A folyóirat emblémáját Beck Ő. Fülöp készítette, amely a bujdosó magyar irodalmat jelképezte Mikes Kelemen emlékérmével. (Talán az is szimbólumnak tekinthető, hogy a bujdosó megrajzolt alakja mellett a toll és a mécses megmaradt. )
A Nyugat -
Egy ilyen szellemi atmoszféra megteremtésében látta a Nyugat főfeladatát. " A Nyugat 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je közötti megjelenése a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb időszaka volt. A folyóiratot a költő, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyző Fenyő Miksa és a biztos értékítéleteiről ismert kritikus, Osvát Ernő alapította. A főszerkesztő Ignotus lett, szerkesztőként Osvátot és Fenyőt jegyezték, de igazán meghatározó szerepe Osvátnak volt. Az első szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítólapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható, utalva a literátor hagyományokra. Az első számban jelent meg Ignotus programadó, irányt mutató írása, a Kelet népe, emellett olvasható Ady A magyar Pimodán című tanulmánya, a Figyelő rovatban pedig többek között Gellért Oszkár írt Szabolcska verseiről. A lap eleinte pár száz példányban jelent meg, jelentős anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott. Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfőbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta.
Irodalom - 11. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis
Gyávább voltam és még ma is jobban szeretem az életet egy-két negyedóráig valaminek látni, mintsem elengedjem magam a mámor turista-kötele nélkül a meredélyen. " (Ady Endre: A magyar Pimodán) Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfőbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta. A 19. század végének új stílusirányzatait és a nyugati irodalom legfrissebb törekvéseit egyaránt segítette az érvényesülésben. Ignotus és Osvát tehetségfelismerő képességének és következetességének köszönhetően a régiek mellett számos fiatal szerző kapott publikálási lehetőséget. Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin Aladár, Gyergyai, Szerb Antal, Cs.
A lap eleinte pár száz példányban jelent meg, jelentős anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott. "Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért. Csokonaiban, Csokonai egy-egy versében babonásan megérzem azokat a szavakat, amelyek csak dőzsölés után pattanhattak ki egy lázas és meggyötört idegrendszer pörölymunkájából. Óh, ez nagy és titkos tudományom nekem: szavakon, agyakon, szellemességeken, régi embereken és írásokon is megérezni és megismerni a hajnali, elillant ital-mámort. Embereket, írókat, magyarokat, nemrég meghaltakat s ma is élőket ismerek, akiket talán később, ha folytatom ez írást, meg is nevezek s akik valamennyien érdekes, bús rokon-példák. A németek hírhedt alkoholisták s Hartlebennél különb Hartleben is ért már náluk hartlebeni sorsot, de a művész-temperamentumok alkoholizmusa nálunk a legkiabálóbb és legtipikusabb. A magyar fajtában öntudatlanul és rettenetesen él egy átok sejtése, azé a kielégülhetetlenségé, mely a féllelkek átka.