Egyedül Szeretne Meghalni Pataky Attila - Blikk | Boldog Hedvig
„A Mi Kincsünk A Szenvedély”
Az örökifjú rocker őszintén vallott életéről és terveiről. Sportolóból énekes Pataky Attila rockzenészt mindenki az EDDA Művek énekeseként ismeri – szinte hihetetlen, de a sztár a mai napon töltötte be 70. életévét. Attila 1951-ben született Miskolcon, és már a középiskolai évek során is tagja volt alkalmi zenekaroknak, valamint sportolt is, a DVTK igazolt futóversenyzője volt. Kevesen tudják róla, de rövid ideg testnevelést oktatott egy miskolci iskolában, majd építésztechnikusént dolgozott tovább mint ellenőr. Sportolói karrierje sajnálatos módon derékba tört veseproblémái miatt, azonban a zenében megtalálta önmagát és ismét kiteljesedhetett. 1974-ben a már létező EDDA zenekar énekesproblémákkal küzdött, ekkor jött a képbe Attila, aki jelentkezett a meghallgatásra, és végül őt választották. A formáció aztán 1983-ban feloszlott, 1985-ben azonban újra összeállt, azóta pedig a mai napig töretlen a zenekar sikere, amelyben oroszlán része van Pataky Attilának is, hiszen szinte az összes EDDA dalszöveget ő írta.
Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagyfontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról "leszóltak", hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták. A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél.
Természetesen a korabeli egyházi jog szerint a házasság addig nem számított érvényesnek, amíg azt el nem hálták. Hedviget két évig Bécsben nevelték, majd hatéves korában hazatért Magyarországra. Még csak nyolc éves volt, amikor apja, Nagy Lajos, egyik kiemelkedő uralkodónk, 1382-ben meghalt. A királynak nem volt fiúörököse, ami a középkorban komoly problémát jelentett. Ekkor Magyarország és Lengyelország között perszonálunió állt fenn, ami azt jelentette, hogy az uralkodó személye közös volt, de a két ország független maradt egymástól. Hedvig lengyel kiralyneő filmek. Ennek eredete 1339-ig nyúlik vissza, amikor Károly Róbert, Nagy Lajos apja, megegyezett Kázmér lengyel királlyal, hogy amennyiben Kázmér gyermektelenül hal meg, a magyar uralkodó fia örökli a lengyel trónt. Ez 1370-ben be is következett. Nagy Lajos lengyel király lett, bár kevés időt töltött ebben az országában, maga helyett lengyel származású édesanyját küldte oda kormányzónak. A nagy király halála után az a döntés született, hogy az idősebbik lány, Mária örökli a magyar trónt, míg a fiatalabb, Hedvig a lengyelt.
Jagelló Hedvig Lengyel Királyi Hercegnő – Wikipédia
Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négy évesen, – mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is – mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő – Wikipédia. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól. Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?
E történetekből jól látható, hogy Hedvig már életében rendkívül népszerű volt a lengyelek körében, tragikusan korai halála pedig szintén segítette a napjainkban róla élő idealizált kép kialakulását. A királynő 1399 júniusában világra hozta első és egyetlen gyermekét, Jagelló Erzsébet Bonifáciát, ám a korban oly gyakori gyermekágyi láz heteken belül az anyát és leányát is elragadta. Hedvig 1399. július 17-én fejezte be földi pályafutását; testét – a lengyel uralkodóktól eltérően – nem a Waweli székesegyház kriptájában, hanem a főoltár alatt helyezték nyugalomra, ugyanis a klerikusok meg voltak győződve róla, hogy a királynő kanonizációs eljárása hamarosan kezdetét veszi. E folyamat végül 600 éven át húzódott, Nagy Lajos kisebbik leányát csak II. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. János Pál pápa avatta szentté, 1997-ben. Forrás itt This entry was posted on Thursday, July 17th, 2014 at 5:55 and is filed under Általános. You can follow any responses to this entry through the RSS 2. 0 feed. Both comments and pings are currently closed.