Kormorán - Kik Érted Haltak - Aradi Vértanúk Emléknapja Október 6. - Youtube, Takaró – Wikiszótár
Hittel, reménnyel, mert most kél a nap, Minden napoknál szebb és szabadabb! A nap, melyért mi vérben esve el, Nyugodtan haltunk ama reggelen. Szemünk nem látta, lelkünk látta csak, Hisz onnan jönnek mind e sugarak; Hisz onnan árad, új világ felett, Szentháromságunk, mely jövőt teremt: Szabadság minden népnek, aki él S halni tudott egy megváltó hitér, Egyenlőség, hogy Ember ne legyen Mások szabad prédája, becstelen. Testvériség, mely át világokon Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon. Ó magyarok, ti élő magyarok, A halhatatlan élet úgy ragyog Rátok, ha az egekbe lobogón Igazság leng a lobogótokon, Az Igazság, mely tegnap még halott, Világ bírájaként föltámadott. A népek szent szövetségébe ti Úgy lépjetek, mint Kossuth népei. A vértanúk szent lelke így dalol. (1918. október 6. ) Ábrányi Emil: Október hatodikán Amennyi könny van a szemekben, Hulljon ki lassan, permetegben, S elsírva mind, kezdd ujra még; Siratni őket nincs elég! Nő, könnyeid peregjenek, Mint szerte hulló gyöngyszemek. Október 6. aradi vértanuk ünnepünk. S te férfi-szív, zord mint a kő, Olvadj, ne szégyeld!
- Aradi vértanúk - Magyar Ünnepek
- Index - Belföld - Orbán Viktor: Dicsőség a legyőzötteknek!
- Ünnepi műsor az aradi vértanúk tiszteletére - SuliHáló.hu
- Október 6, az aradi vértanúk napja [30.] - Történelem blog
Aradi Vértanúk - Magyar ÜNnepek
Magyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern, a feudalizmust felszámoló és a Habsburg Birodalmon belül nagy önállósággal bíró új ország megteremtéséért vívta. Bár a szabadságharc 1849 tavaszán még nagy magyar győzelmeket hozott, Ferenc József császár fő szövetségesétől Oroszországtól kért segítséget és elérte a fordulatot. A hatalmas cári haderő eltiporta a több mint egy éve folyó harcokban kivérzett magyar seregeket. 1849 október 6 –án a majdnem egy éven át tartó szabadságharc befejezését követően az ifjú Ferenc József császár súlyos büntetés kiszabásával akarta megüzenni a magyaroknak: birodalmában nem tűri a lázadást. A császár tizenhárom magyar honvédtábornokot ítéltetett halálra, mindegyiküket nyilvános és megszégyenítő kivégzéssel sújtva. Október 6, az aradi vértanúk napja [30.] - Történelem blog. Az említett napon Arad városában tizenhárom bátor, hősies, és megbecsült magyar hazafi kivégzésére készültek. A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért.
Index - Belföld - Orbán Viktor: Dicsőség A Legyőzötteknek!
Az országunkért tettük, amit tettük, így akár nyugodt szívvel meghalhatnánk, de vajon hogyan élnénk át az utolsó szívdobbanásainkat? Hogyan "haltunk volna" meg? " Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes); 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok; 3. Kiss Ernő, tábornok; 4. Schweidel József, tábornok. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek. Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): 5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok; 6. Török Ignác, tábornok; 7. Lahner György, tábornok; 8. Knezić Károly, tábornok; 9. Nagysándor József, tábornok; 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok; 11. Aulich Lajos, tábornok; 12. Damjanich János, tábornok; 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok. Ünnepi műsor az aradi vértanúk tiszteletére - SuliHáló.hu. Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak.
Ünnepi Műsor Az Aradi Vértanúk Tiszteletére - Suliháló.Hu
I. Miklós orosz cár a kegyelem irányában próbálta befolyásolni rokonát, Ferenc Józsefet, és diplomáciai úton neheztelését fejezte ki a kivégzések miatt. Az aradi várban aznap keletkezett és a vértanúk nevének kezdőbetűit összefoglaló onomasztikon: "PANNÓNIA! VERGISS DEINETODTEN NICHT, ALS KLAGER LEBEN SIE! " (Magyarország! Ne feledd Halottaidat, mint Vádlók élnek Ők! ) További aradi vértanúk 1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. Aradi vértanúk - Magyar Ünnepek. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát, és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott. Az aradi vértanúk mellett ugyanilyen fontos kötelességünk megemlékezni gróf Batthyány Lajosról, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökéről is, akit ugyanezen a napon végeztek ki Pesten az egykori Neugebäude épületének udvarán, a mai Szabadság téren.
Október 6, Az Aradi Vértanúk Napja [30.] - Történelem Blog
Windisch-Grätz a magyar hadseregben szolgáló volt cs. tiszteket rendre felszólította a közös zászlóhoz való visszatérésre, utoljára 1849 januárjában. A kortársak azonban meglepve tapasztalhatták, hogy a cs. fővezér a képviselőket viszonylag rövid igazoló eljárás után szabadon bocsátotta, a katonákra viszont súlyos büntetéseket rótt ki a pesti Központi Katonai Vizsgálóbizottmány. A vádlottaknál két határnapot vettek figyelembe. Egyrészt 1848. október 3-át, tehát annak a királyi manifesztumnak a kibocsátását, amely feloszlatta a magyar országgyűlést, törvénytelennek minősítette Kossuth és társai ténykedését, az országot a haditörvények alá helyezte és Jellasicsot nevezte ki teljhatalmú királyi biztossá. A haditörvényszék "rugalmasan" kezelte ezt a határnapot: a Délvidéken szolgáló tiszteknél 1848. október 10-étől számították azt az időpontot, amikortól fegyveres lázadásban való részvétellel vádolták őket. (A temesvári várőrség és főhadparancsnokság ugyanis ezen a napon hirdette ki az október 3-i manifesztumot. )
április 7-én nevezték aki az aradi várat ostromló V. hadtest élére. A szabadságharc utolsó csatájában, Temesvárnál hősiesen és nagy szakértelemmel vezette csapatait. Leiningen-Westerburg Károly Ő volt a legfiatalabb aradi vértanú, kivégzésekor alig 30 éves. Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált. 1848 őszén Temesvárra rendelték, ahol önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. Bátorságáért 1849 áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, melyek elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Görgey személyes jó barátjának mondhatta magát. Harmat Árpád Péter
HOME (teljes film magyar nyelven - Otthonunk) - YouTube
Nagy Lajos falusi emberei élete, családi körülményei ismeretén át szinte készen kapja azt a mindennap eseményeiben kész álomtartalmat, amibe az alvás, az értelmi gondolatnak és az értelmi műveleteknek azokat a tudat alatti ösztöneit oltja, amelyekből a "Traumdeutung" freudi tanítványai az álmokat és a belső, rejtett lelki kapcsolatoknak dramatizálható összefüggéseit a szimbolika segítségével oldják meg. Nagy Lajos nem követi a szimbolikát. Súlyos mondanivalóival szemben is megmarad könyörtelen igazmondónak. Mindig a valóságot keresi. Nem is áll semmi sem távolabb tőle, mint a belemagyarázás. Igazmondásának hű segítője egyszerű, szinte szárazságig lemeztelenített, kopár stílusa. Olyan ez a stílus, mint rideg vizsgálóbírók jegyzökönyvei. Semmi cicoma, semmi fűszer. Ahol az írói szándék a legkíméletlenebb igazságokból fakad, ott nincs helye mosolynak, derűnek. A népdalok, amelyekről itt-ott említést tesz, azok is inkább az igazságot demonstrálják. Valóságos ellennépdalok, a fa[285]lusi idillt hazudó népdalok és a városból elszakadt, üres slágerek világaiból kikívánkozó, szinte lélekből jövő hang: "A falumban nincsen több lány, csak kettő, csak kettő.
Az egyiket elszerette a jegyző, a jegyző. A másik meg a kapuban neveti, neveti, Mert őt meg a szolgabíró szereti, szereti. " Amilyen elképzelhetetlen népdal ez a négy sorba tömörített valóság, éppen olyan elképzelhetetlenül szorongásos és hisztériás a falunak nemi élete is, amelyről Nagy Lajos kíméletlenül beszél. Kíméletlensége tiszteletre méltóan bátor írói szándékából fakad, abból a szándékból, hogy a népszínművészet festett kulisszáinak világa helyett a szociális felelősségnek legelhanyagoltabb területére, a faluig is elérő lélekkutatás szükségességére figyelmeztessen. Mint néhány évvel ezelőtt a "Kiskunhalom"-mal, most is új útra mutat. Akkor az írókat a szociográfia felé terelte, és az eszményesített faluval a falu valóságát állította szembe. Most a nép "egyszerű lelkét" vette prizmája alá, s megmutatta, hogy ez a lélek nem is olyan egyszerű, és nem is olyan romlatlan. "A falu álarca" letépi az álarcot, s a lélek kényes, rejtélyes tárnáiba a valóság lámpásaival világít. A témát természetesen maradéktalanul nem merítheti ki, de invitálja a lélekkutatókat, a társadalom bajainak aggódó figyelőit, hogy kövessék útját a legrejtettebb lelki mélységek felé.
Magyar Kiejtés IPA: [ ˈtɒkɒroː] Főnév takaró Vastag szövet takaró.