Móri Borvidék Pincészetei

June 25, 2024

Pusztavámtól Móron át egészen Csókakőig és Csákberényig húzódnak az első osztályú bortermő dűlők. A Móri borvidék közigazgatásilag Fejér-megyében található. A borvidékhez Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd és Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei tartoznak. A móri borvidék területe napjainkban 554 ha, holott a lehetséges szőlőterületek – be nem telepített részek – nagysága ezt jóval meghaladja. Talajadottságai A bortermő dűlők talaja elsősorban a laza negyedidőszaki fedő-üledékeken képződött. Lejtőtörmelék, lejtővályog főként oligocén homokon alakult ki. Mészkőtörmelékkel kevert löszön elterülő agyag-bemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, valamint magasabb helyzetű hegyoldalakon, dolomiton és mészkövön képződött rendzinatalajok és vörös föld váltakoznak egymással. Éghajlata Éghajlata általában a Dunántúl északi részére jellemző, közepesen hűvös és viszonylag csapadékos. Mindazonáltal, a hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakíthat ki.

Magyar Borok Portálja – Borvidékek, Magyarország Borvidékei

Létrejöttek a szőlőtermelést is, folytató mezőgazdaság termelőszövetkezetek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus időszakában a Móri borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került. Szőlő- és borfajták A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és az Ezerfürtű a leggyakoribb szőlőfajták. Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken.

Mór Tdm – Móri Borvidék

Mór TDM – Móri Borvidék Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Bővebben...

Neszmélyi Borvidék – Wikipédia

Szőlőfajták és borstílusok A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Minden más fajtát meghaladó mennyiségben, 109 ha-on találunk itt ezerjót. Az ezerjó mellett a chardonnay, tramini, sauvignon blanc, szürkebarát, Müller Thurgau (rizlingszilváni) a legjellemzőbb. A kis mennyiségben termesztett kékszőlők közül a kékfrankos és a merlot terem csak 9 ha körüli területen, a többi ültetvény ennél is kisebb. A móri borok illat- és ízvilága általában az üde, virágos jegyekhez áll közel. Gyakori a meszes ásványosság, ami a viszonylag magas savtartalommal együtt néha kemény borokat eredményez. A szőlők teljes érésben történő szüretelése és a jelentős hozamkorlátozás itt fokozottan szükségszerű, mert a klíma és a talaj együtt magas savtartalmat ad. Érleléssel nemes ízvilágú, telt ízű borokat kapunk, melyek meghálálják a fahordós érlelést. A táj fő fajtája, az ezerjó mellett illatos szőlőfajtákból és az olaszrizlingből készülnek a legizgalmasabb tételek. Jól alkalmazkodott a területekhez a rajnai rizling és zöld veltelini is.

Kezdőlap - Geszler Családi Pincészet

"A fiatal móri néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van. " Forrás: Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o. ) Editio M Kft., 2000 A Móri borvidék pincészetei: Csetvei Pincészet, Maurus Borászat, Hegedűs Családi Borászat, Geszler Családi Pincészet - Mór Kis borvidék nagy borai Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat. Magával, Mór község nevével csak a XV. században találkozunk először. Az írott dokumentáció tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig egyenletesen fejlődött, de a török hódoltság megakasztotta a fejlődést. A török háborúk viharai a Csókakőhőz tartozó 32 községből 28-at elpusztítottak.

Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin. A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II.

Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak. Borházak és pincészetek [ szerkesztés] Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997 -ben Angliában, 1999 -ben Magyarországon lett az év borásza. Balázs és Gesztesi családi pincészet Borboléta Pincészet Csaszkóczy Pince Currus Kézműves Kispince Darázsi Pince Fehér Borászat - Süttő Fülöp Pince Gelbmann Pince Gottwald Borászat Hauzer Bormanufaktúra Hilltop Neszmély Borászati Zrt. Horváth Családi Pincészet Jónás Pince Kiss János Pincészet Korom Péter Családi Pincészete Kősziklás Borászat N3 Borműhely Simecz Pince Szivek Pince Szőllősi Pincészet Turay Családi Pincészet Wéber Családi Pincészet Rábai Katalin Borászata Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005) Jogszabályok [ szerkesztés] 127/2009.
Pdf Ből Html