Szent István Király Templom Facebook
Plébániatemplomunk titulusa/védőszentje: Szent István király Címe: 9653 Répcelak, Arany János u. 7. A templom búcsúnapja: augusztus 20. -a A templom szentségimádási napja: május 2. -a "Már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem az Isten országának polgárai és családjának tagjai. Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus. Ő tartja össze az egész épületet, belőle nő ki az Úr szent temploma. Ti is benne épültök egybe a Lélek közreműködésével az Isten hajlékává. " (Ef 2, 19-22) Répcelak mintegy háromezres lélekszámú fiatal város. A múlt század derekáig főleg evangélikusok lakta település volt. A rohamosan fejlődő sajtgyártás (Pannontej Zrt és a híres medvesajt gyártás) és szénsavipar (Linde Gáz Zrt és Liss Kft. ) azonban jelentős számú munkaerő bevándorlását és új, vállalkozó kedvű családok letelepedését eredményezte. Ezzel együtt különböző vállalkozások is gyökeret vertek a mind a mai napig a fejlődés útját járó kisváros életében. Ennek eredménye, hogy mostanában a katolikus közösség létszáma valamelyest meghaladja az evangélikus őslakosság számát.
- Szent istván király templom miserend
- Szent istván király templom eger
- Szent istván király templom budapest
- Szent istván király templom zugló
Szent István Király Templom Miserend
A templombelsőben a hajó síkmennyezetes, az apszis boltozata negyedgömb alakú. A hajótól a szentélyt diadalív választja el. A torony földszintje dongaboltozatos. A főpárkány tükreinek különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 115. oldal. ISBN 978-963-357-649-6 Források, további információk [ szerkesztés] Köpöczi Rózsa: A nagybörzsönyi XIII. századi Szent István templom művészettörténeti értékei. In. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999 Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre, 2000.
Szent István Király Templom Eger
Amikor 2004. november 7-én felszentelt templom, 15 éves évfordulóját ünnepeltük és Szabó János kanonok Úr emlékére a volt Imaház falán emléktáblát avattunk. A megáldást Császár István helynök úr végezte, az ünnepi szentmise pedig Görbe László atya ezüstmiséje volt. "Az Eucharisztia ünneplése hozza léte az Egyházat. Ahol az Eucharisztiát ünneplik, ott létrejön az Egyház, mint a Krisztusban hívők, helyi közössége. " (Prof. Dolhai Lajos) Ez egy kis volt történet Répcelak város 750 éves történetében, de ez már azóta a Katolikus Egyház története lett. De térjünk vissza a 80-as évekhez. A kis imaházat a katolikus közösség kezdte "kinőni", és már viszonylag hamar megfogalmazódott a templomépítés gondolata. A következő évtized a tervezés jegyében telt. Több terv is készült, valamennyit a jelenlegi (vámoscsaládi) plébánián őrzik. Az elképzelés 1997. december 12-én kezdett igazán testet ölteni, amikor az akkori plébános, Baán Lajos létrehozta a Szent István alapítványt, melynek célja természetesen a templom építésével kapcsolatos feladatok megoldása, koordinálása volt.
Szent István Király Templom Budapest
A Szent István király (egykori Jezsuita) templom az év során már számos hagyományosnak mondható misét tart meg évről-évre. Ettől az évtől kezdve terményszentelő és pálinkaszentelő és Szent Flórián misék mellé már a méhészek miséje is felzárkózhat. A karácsonyi, újévi ünnepek miatt a szokásostól eltér templomaink miserendje: néhány megszokott mise elmarad, helyette számos ünnepi mise, érseki mise várja a híveket, sőt, karácsonyi koncert is lesz a Nagytemplomban. A Szent Miklós napi, hagyományos pálinkaszentelő misét december 8-án tartják. Szent István ünnepének vigíliáján dr. Tóth Tamás pápai káplán, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára mutat be szentmisét városunkban. E hétvégén, június 28-29-30-án tartják Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódóan Kalocsa és a szállások főbúcsúját. Mutatjuk a programot! Megtelt a Szent István Király Templom a péntek este hatkor kezdődött, a Kék Madár Fesztivál keretében megtartott koncerten, amelyen az Új Liszt Ferenc Kamarakórus énekelt a kalocsai származású Nemes László Norbert vezényletével.
Szent István Király Templom Zugló
1990 -ben életveszélyessé kellett nyilvánítani, mert a falai annyira megsüllyedtek, hogy repedések keletkeztek rajtuk. A Szent István Király Alapítvány támogatásával Sedlmayr János tervei szerint néhány éven belül helyreállították, és a csapadékvíz elvezetésével a további süllyedést is megállították. A templom körüli falat valószínűleg a 15. században építették. A keleti kapu fölött olvasható felirat (ANNO 1632 ZACHARIAS POP FIERI FECIT) feltehetőleg arra utal, hogy Pop (vagy Pap) Zakariás 1632 -ben felújította. A templom építészete [ szerkesztés] A templom falai barnásvörös trachit kőből épültek, és eredetileg is vakolatlanok voltak. [1] Szentélye középkori szokás szerint keletre néz, vagyis keletelt. Karcsú tornya (3-4. emeletén ikerablakokkal) a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentély félköríves (ívsorokból álló főpárkánnyal). A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak.
Kérjük, jelentkezz be az értékeléshez!