Leonardo Da Vinci Önarckép

May 19, 2024
Leonardo da Vinci Leonardo da Vinci – önarckép Született: 1452. április 15. Anchiano (ma Vinci külvárosa), Itália Meghalt: 1519. május 2. (67 évesen) Amboise, Franciaország Leonardo di ser Piero da Vinci ( 1452. – 1519. ) olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Leonardo, a furcsa zseni | MyMirror Magazin. A Vinci melletti Anchianoban született Toszkánában, Itáliában egy nótárius, Ser Piero da Vinci, és egy parasztlány, Caterina törvénytelen gyermekeként. Mai értelemben véve nem volt vezetékneve, a da Vinci, Vinciből való t jelent. Születésekor teljes neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami azt jelenti, hogy Leonardo, ser Piero fia Vinciből. Leonardót sokszor nevezik a reneszánsz -ember őstípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széleskörben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és talán ő volt minden idők legműveltebb embere. Élete Vinciben született, édesapja, ser Piero a városka jegyzőjeként dolgozott, édesanyja, Caterina fiatal parasztlány volt a városka egyik előkelő családjának szolgálatában.

Doma-Mikó István: Leonardo Da Vinci És A Mona Lisa Mosolya | Nemzeti Internetfigyelő (Nif)

A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban visszakerült a Louvre-ba. Leonardo soha nem nevezte el a festményt (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari festő, sok kortárs itáliai képzőművész életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A "Mona" egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak. A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. Mona Lisa sokak által rejtélyesnek tartott mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik. Ellopása [ szerkesztés] A Mona Lisá t Vincenzo Peruggia lopta el 1911. augusztus 21-én Louvre-ból. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon. Doma-Mikó István: Leonardo da Vinci és a Mona Lisa mosolya | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). A kép 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette.

Leonardo, A Furcsa Zseni | Mymirror Magazin

A jelenséget okozhatta a Leonardo által használt színezék oxidálódása, a papír gombásodása vagy a színezőanyagban lévő vaspor rozsdásodása. A restaurátorok diagnózisa szerint a portré homlokán, orrán és orcáin keletkezett foltok miatt úgy tűnik, mintha a reneszánsz zseni kanyaróban szenvedne. "Mivel mesterműről van szó, jogos a megfontoltság – hangsúlyozta Maria Cristina Misiti, az olasz központi restaurátor intézet vezetője. - Ijesztő dolog egy ilyen jelentőségű és egyedülálló művészeti tárggyal foglalkozni. " A kép további sorsáról a portrét már közel száz éve őrző torinói Biblioteca Reale dönt majd szakértők bevonásával. Az arcmást 1839-ben vásárolta meg a Savoyai-házból származó Károly Albert szárd-piemonti király. Csaknem száz évig pihent a Királyi Könyvtárban elzárva, ám 1929-ben bekeretezték, és kiakasztották, kitéve a napfény káros hatásának. Később a portré visszakerült tárolóhelyére, tavaly azonban az olasz egység 150. évfordulója tiszteletére két hónapra ismét kiállították. Leonardo da Vinci - Önarckép - reprint - Kép, grafika | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Szakértők úgy vélik, ha még valaha közszemlére teszik is a remekművet, csak korlátozott számú közönség és rövid ideig láthatja majd, mert olyan állapotban van, mint "egy idős, beteg ember, akinek már nagyon sokat kell pihennie".

Leonardo Da Vinci - Önarckép - Reprint - Kép, Grafika | Galéria Savaria Online Piactér - Régiségek, Műalkotások, Lakberendezési Tárgyak És Gyűjteményes Darabok

Nemi identitása Egyesek szerint Leonardo homoszexuális volt. Mindenesetre tény, hogy anatómiai rajzaiban szinte kizárólag férfiak láthatóak, bár ez a kor erkölcsi értékrendje miatt is alakulhatott így (szokás volt a női alakok ábrázolásához is férfi modellt használni, a női modelleket ugyanis prostituáltként kezelték).

Alapfokú iskoláit szülővárosában végezte. 1469 -ben Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio festő műtermébe gyakornoknak. A festő műhelye afféle "művésziskolaként" is szolgált. A festő mellett elsajátította a vonalas rajz (tulajdonképpen a vázlatkészítés), a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. 1473 -ban belép a Szent Lukács -egyesületbe. Erre az évre datálható első, teljes bizonyossággal neki tulajdonítható rajza is, amely az Arno folyó völgyét ábrázolja. Az ifjú festő egyre sikeresebb, híre egyre növekszik, így 1482 -ben meghívást kapott, hogy ő készítse el Milánóban a Francesco Sforza tiszteletére emelendő hatalmas lovasszobrot. A munkát sosem fejezte be, csak a hatalmas agyagmodell készült el. Évekig elhalmozták megrendelésekkel: ezek közül a legjelentősebb a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, az "Utolsó vacsora", amellyel 1498 -ban készült el. 1500 márciusában rövid időre Velencébe utazott, (de még abban az évben visszatért Firenzébe), ahol 1502 -ben Cesare Borgia szolgálatába áll, és követi őt annak romagnai hadjáratába.

Egy új kutatás az egyik legrégebbi - először 1550-ben felmerült - elmélet mellett tör lándzsát. Eszerint Mona Lisa ihletője az ötgyermekes Lisa Gherardini, egy gazdag selyemkereskedő felesége volt. Giuseppe Pallanti firenzei tanár 25 évig búvárkodott a firenzei levéltárakban, mire bizonyítékot talált arra, hogy da Vinci családja közeli kapcsolatban állt Francesco del Giocondo selyemkereskedővel, aki 1495-ben nőül vette Lisa Gherardinit. Pallanti azt is bebizonyította, hogy Giorgio Vasari, a reneszánsz művészek életrajzírója ebben a kérdésben hiteles forrásnak tekinthető, hiszen személyesen ismerte a Giocondo családot. Vasari volt az első, aki 1550-ben írt művében a selyemkereskedő nejét nevezte meg a festmény ihletőjeként. A Mona Lisát - Vasari állítása nyomán - évszázadokon át La Gioconda néven is ismerték. Az idők során azonban számtalan teória röppent fel a modell kilétét illetően. Ez nemcsak a hölgy rejtélyes arckifejezésének és titokzatos mosolyának köszönhető, hanem annak is, hogy a művész nem szignálta művét, dátummal sem látta el, és soha nem közölte, ki ült modellt a kép készítésekor.

Witzing Tüzép Adony