Magyar Huszárok Öltözete

Egymás ellen is harcoltak a magyar huszárok 2010. február 26. 11:37 A spanyol örökösödési háború egyik legvéresebb csatáját Malplaquet-nél vívták 1709. szeptember 11-én. Az ütközetben a szembenálló császári és a francia oldalon egyaránt harcoltak magyar huszárok. A közelmúltban elhunyt Zachar József a Hadtörténelmi Közlemények 2009/4 számában az összecsapást részletekbe menően mutatta be. A Rákóczi-szabadságharcban a fejedelem komoly segítséget remélt XIV. Lajostól. A várt támogatás elmaradása számos okra vezethető vissza, döntő fordulatot jelentett, hogy a Habsburgok folyamatosan erőfölényt tudtak kialakítani a nyugati fronton. A korábbi szakirodalom nem szentelt figyelmet annak a ténynek, hogy bár szerény számban, de mindkét háborús fél csapataiban voltak magyar harcosok. FEOL - Mit jelent huszárnak lenni? - Pap Györggyel beszélgettünk. A császári állandó hadseregben magyar gyalogezredek is szolgáltak a császáriak oldalán a spanyol örökösödési háborúban. A kortársak egyébként addigra már felfigyeltek a magyar huszárokra, akiket mind a Bourbonok, mind a Habsburgok előszeretettel vetettek be.

1. Hazaértek a meghurcolt magyar huszárok | Alfahír
2. FEOL - Mit jelent huszárnak lenni? - Pap Györggyel beszélgettünk
3. Magyar huszárok Lengyelországban | Híradó

Hazaértek A Meghurcolt Magyar Huszárok | Alfahír

Négy hónapja a magyar Sándor-huszárok és az osztrák Esterházy-huszárok hat képviselője léptethetett be lovon a Szent Péter térre. A huszárok május elején indultak a magyar-osztrák határról: Németországon át Lyonba utaztak, hogy onnét már lóháton tegyék meg a Rómáig vezető csaknem másfél ezer kilométeres utat. Ezt járta be egykoron Hannibál, illetve később a 72 éves VII. Pius pápa is, miután Napóleon 1814-ben "visszaadta" a Lyonban tartott egyházfőt. A pápát akkor Nepomuki Horváth János kapitány vezetésével magyar huszárok kísérték Lyontól Rómáig, s a fázós egyházfőre huszármentét terítettek, amiről ma egy festmény is tanúskodik – VII. Magyar huszárok Lengyelországban | Híradó. Pius pápa huszármentében – a vatikáni könyvtár folyosójának falán. Most az utolsó magyar uralkodó boldoggá avatásának tiszteletére jöttek el tucatnyi magyar hagyományőrző lovas egyesület és klub, bandérium és ezred képviselői, s közülük kilencen – hét huszár és két, korabeli ruhába öltözött hölgy – lovagolhattak be az Angyalvártól a Szent Péter térre, történelmi és csapatzászlaikkal.

Ehhez méltón ápolták emlékét, a Nádasdy huszároknak valóságos kultusza volt Magyarországon egészen 1945-ig. Halhatatlanok Aztán a kommunista érában tagadták, titkolták és tiltották, az '50-es években egy éjjel ismeretlenek még a hősi halottak nevét tartalmazó emlékművet is darabokra törték. Csak a családok továbbvitték emléküket suttogva, titokban, ám a köztudatból mára teljesen kikopott. A lengyelek viszont nem felejtettek. Hazaértek a meghurcolt magyar huszárok | Alfahír. Krakkó környékén, egész Galíciában ismerik és tisztelik Muhr Ottmárt és huszárjait, az ezredesnek gyönyörű mauzóleumot állítottak, és még az egyszerű közhuszár sírján is mindig van friss virág, ég egy-egy gyertya. Emlékmű Muhr Ottmár halálának helyén. Forrás: Zrínyi Katonai Filmstúdió: Halhatatlanok – Limanowa, a magyar győzelem 1914. Ott a magyar huszárok kultusza ma is él, hazánkban azonban csak nagyon kevesen ismerik a történetet. A dokumentumfilm is arra törekszik, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a limanovai csata történetét, a ""Nagy Háború" első hónapjainak eseményeit, amely során csak a keleti fronton az Osztrák-Magyar Monarchia közel százezer katonáját vesztette el – mondja Bárány Krisztián.

Feol - Mit Jelent Huszárnak Lenni? - Pap Györggyel Beszélgettünk

2015. március 4. 14:04 MTI Az 1944 nyarán Lengyelországban állomásozó magyar huszárhadosztályok mindennapjait, illetve a magyar-lengyel barátság néhány pillanatát mutatja be az a kétnyelvű vándorkiállítás, amelynek megnyitóját szerdán tartották a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A kiállított mintegy 75 fotó nagyobb részét az 1944. augusztus 1-jén kitört varsói felkelés leverésére odavezényelt hadosztály tisztjei és katonái készítették - mondta el Bene János múzeumigazgató az esemény sajtótájékoztatóján. A múzeumi szakember a történelmi előzményekről szólva kifejtette, a magyar kormány 1939 szeptemberében megtagadta a velük szövetséges német hadvezetés kérését, hogy a német haderő Magyarország felől is csapást mérhessen Lengyelországra. Budapest kezdettől fogva semleges félként tekintett a német-lengyel háborúra, és ezen akkor sem változtattak, amikor 1943-tól kezdve a keleti frontról visszavonuló magyar hadsereg lengyel területekre lépett. Ez a "semlegesen pozitív" magatartás tényleges segítséget jelentett a varsói felkelésben harcoló lengyel katonáknak és a polgári lakosságnak.

Ezúttal kölcsön lovakon, póninál valamivel nagyobb, de azért elég kis méretű Bardigiano fajtájú négylábúakon. A huszárok közül négyen a királyi testőrség öltözetét viselték: rókaprémes díszítésű süveget és piros ruházatot, piros-ezüst sújtással. Ugyanakkor a zászlós menetben még tucatnyi huszár és népviseletbe öltözött hölgy vonult be a vatikáni bazilika elé. A makrancos olasz lovak alaposan megizzasztották a hagyományőrző huszárokat, akiknek néhány napjuk volt csak arra, hogy megszokják a különben tenyésztésre tartott csődöröket. Még közvetlenül a menet indulása előtt is össze-összerúgtak a lovak, az egyik csődör különösen nyugtalan volt, nyugtatót kellett adni az állatnak, mert nem nagyon szokta a betonutat és a városi környezetet. Az olasz Bardigiano lovak robusztus felépítésűek, de kisméretű állatok: rendkívüli teherbírásuk, szívósságuk révén kiváló munkalovak, hegyi teherszállításra, fogatban hagyományosan használatosak a Párma környéki hegyekben, de egyes sportcélokra is kitűnőek.

Magyar Huszárok Lengyelországban | Híradó

Itt még a motorkerékpárok is katonás rendben közlekednek. A terepszínű egyenruhába bújt motoros felderítők egymás után futnak be a laktanya udvarára. A járműveket felsorakoztatják, a katonák futva közelítenek a saját századukhoz. – A felderítők megérkeztek – jelenti a segédtiszt az ezredparancsnoknak –, kezdődhet a ceremónia. Felharsannak a kürtök, dobszó pereg, a csapatzászló tiszteletteljesen meghajlik a parancsnok üdvözlésére, majd megszólal a zene. Bár felkészítettek minket a meglepetésre, de amikor a kétezer francia katonatorokból felhangzik a magyar kuruc nóta, az ember mégiscsak elképed. Nagy-Bercsényi Miklós / Sírdogál magába / Elfogyott szegénynek / Minden katonája. A dél-franciaországi Tarbes-ban vagyunk, a Pireneusok lábánál. Az emlék csaknem másfél évtizedes, de mintha tegnap történt volna. Több mint 250 évvel ezelőtt itt alapította meg Bercsényi Miklós fia, Bercsényi László az első francia huszárezredet. Azóta ugyan nagy változásokon esett át a francia hadsereg, a név és a hagyomány mit sem változott.

A tárlat március 9-én indul Varsóba, ünnepélyes megnyitója március 10-én lesz a varsói Függetlenség Múzeumában, majd Lengyelország több múzeumában is látható lesz. 4/4 MTI Fotó: Balázs Attila