Kodály Zoltán Kállai Kettős
1895-ben a fenti öt dallal mutatták be Mocsár Sete Pista zenekarának kíséretével. A táncosok közül három pár nevét ismerjük: a Toka Károly-Szondy Juliánna, Borsy Dániel-Toka Karolina és a Pelsőczy József-Vágó Erzsébet párosokét. 1924-ben a Néprajzi Társaság tudós munkatársai is megtekintették a táncot. A nagy ünnepségről a "Nyírvidék" című lap is tudósított. Ekkor készültek az első fotók a kállói táncosokról. 1926. november 7-én Kodály Zoltán lejegyezte, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a kállai kettős dallamait. Adatközlői a Vágó Lajos-Borsy Lina, Vass József-Borsi Karolina, Toka Károly-Borsy Ilona és a Vágó Lajos-Borsi Lina táncos párok voltak. A zenei kíséretet Balázs Ferke zenekara szolgáltatta. 1931 és 1944 között a "Gyöngyösbokréta" nevű hagyományőrző mozgalom keretében állandó tánccsoport működött Nagykállóban Szabó Antal, illetve Nagy Károly tanítók vezetésével. A csoport számos fellépésen öregbítette Nagykálló hírnevét Budapesttől Nagyváradig. A kállai kettős zenéjének első rádiófelvétele 1933-ban készült el.
- Kodály Zoltán: Kállai Kettős by viki ferhezli
- Kodály Zoltán: Kállai kettős - YouTube
- Kodály Zoltán – Bartók Béla és a népdalgyűjtés – Music and Art history
- Sulinet Tudásbázis
Kodály Zoltán: Kállai Kettős By Viki Ferhezli
Amikor 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött a tánc iránt, akkor nem tudták megmutatni, ezért akkor a Kálló másik nevezetes muzsikáját a Szól a kakas már-t jegyezte le. De amikor 1926 november 7-én újra eljött Nagykállóba, akkor leírhatta, és lelkesen úgy nyilatkozott Kodály Zoltán róla, hogy ez olyan szép, hogy filmre kellene venni. Ettől kezdve kettéválik a kállai kettős útja. Az amatőrtánc itt mindig él, hagyományozódik generációról-generációra. Ugyanakkor megszületett a profi kállai kettős, Kodály Zoltán gyönyörű vegyes kari és népi zenekari muzsikájára Rábai Miklós készített koreográfiát az Állami Népi Együttes részére, és hivatásos táncosokkal egy még sokkal virtuózabb előadásban járja a világot. Büszkék vagyunk mi erre itt Nagykállóban. Farkas Éva interjúja nyomán Elhangzott: 2004. október 31. Magyar Rádió Online, 2004. 11. 04. A Kállai Kettős története Nagykálló XVII. században megalkotott és négyszáz éven át megtartott, mindmáig élő, énekelt-táncolt hagyománya. Három kísérődallama az egyetlen fennmaradt hagyományos magyar népdalcsokor.
Kodály Zoltán: Kállai Kettős - Youtube
Kodály Zoltán – Bartók Béla És A Népdalgyűjtés – Music And Art History
könyv Visszatekintés 1-3 Kodály Zoltán tanulmányai, cikkei, nyilatkozatai, továbbá a zeneszerzővel készült interjúk új kiadásához az alkalmat a szerző születéséne... Utam a zenéhez Kodály Zoltán - nem úgy, mint Stravinszky vagy Honegger - nem adott közre emlékiratokat. A húszas-harmincas évek közvéleménye inkább szót... CD Kórusművek "1924. december 1-jén hangzott fel első alkalommal Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának azon verziója, amelyben gyermekkar is közreműködi... Beszállítói készleten 8 pont 6 - 8 munkanap 6 pont 14 pont 9 pont 19 pont antikvár Kis bicinia I. Tankönyvkiadó Az általános és középiskolák tanulói számára Énekeskönyv 4. o. NT-00455 tantárgy:Ének-zene évfolyam:4. A tankönyvjegyzéken nem szerepel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1948-ban kiadott tankönyv re... Énekeskönyv 4. o. Énekeskönyv 7. Hasonmás kiadás tantárgy:Ének-zene évfolyam:7. A tankönyvjegyzéken nem szerepel. A tankönyv az 1948. évi első kiadás reprint kiadása. A magyar népzen... Énekeskönyv 1.
Sulinet TudáSbáZis
Amikor 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött a tánc iránt, akkor nem tudták megmutatni, ezért akkor a Kálló másik nevezetes muzsikáját a Szól a kakas már-t jegyezte le. De amikor 1926 november 7-én újra eljött Nagykállóba, akkor leírhatta, és lelkesen úgy nyilatkozott Kodály Zoltán róla, hogy ez olyan szép, hogy filmre kellene venni. Ettől kezdve kettéválik a kállai kettős útja. Az amatőrtánc itt mindig él, hagyományozódik generációról-generációra. Ugyanakkor megszületett a profi kállai kettős, Kodály Zoltán gyönyörű vegyes kari és népi zenekari muzsikájára Rábai Miklós készített koreográfiát az Állami Népi Együttes részére, és hivatásos táncosokkal egy még sokkal virtuózabb előadásban járja a világot. Büszkék vagyunk mi erre itt Nagykállóban. Farkas Éva interjúja nyomán Elhangzott: 2004. október 31.
A legendákkal azonban sokszor sántít valami. Itt is van egy kis bibi, ugyanis ez az épület 1769-ben készült el, viszont a kállai kettősről sokkal régebbről vannak adatok. Az első adat 1674-ből, tehát több mint száz évvel korábbról való, ebből következőleg a kállai kettős sokkal régebben született, méghozzá nem a vármegyeháza, hanem a kállói vár létezése idején. A megye levéltárosa írta le az 1800-as években, hogy a Vár idején volt egy mókája a várvédő katonáknak. Ha elfogtak egy törököt, akit úgy is neveztek, hogy kontyos vagy egy osztrákot ugye a kuruc korban egy labancot, akit úgy becéztek, hogy copfos, akkor ezt, főleg ha kettőt sikerült elfogni, akkor úgy mókáztak, hogy összekötötték a két foglyot egymásnak háttal és aztán elkezdtek muzsikálni és rájuk parancsoltak, hogy táncoljatok. Hát persze, hogy ügyetlenül táncoltak egymáshoz kötözve háttal, de ha rosszul léptek, akkor megcélozták korbáccsal a lábukat. Ezért aztán mindegyik úgy igyekezett táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik.
A kállai kettős táncot Kodály huszonöt évvel korábban, Nagykállón ismerte meg három cigányzenész játékában és a táncosok egyszólamú énekéből, amelynek hagyománya egészen a 17. századig nyúlik vissza. Kodály 1937-ben még kétrészes, zongorakíséretes népdalfeldolgozást közölt Kállai kettősként az abban az évben megjelenő fényképes kottakiadványban, a Gyöngyösbokrétá ban. Az 1951-es négytételes feldolgozás a következő évben jelent meg nyomtatásban.