Puszta Télen Elemzés
A puszta télen - Petőfi Sándor - A PUSZTA, TÉLEN Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémultanak, Nem szól a harsogó haris a fű közűl, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés) - Műelemzés Blog. Üres most a halászkunyhó és a csőszház; Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz; Mikor vályú elé Hajtják estefelé, Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul; S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?
Petőfi Sándor: A Puszta Télen (Elemzés) - Műelemzés Blog
A puszta tile elemzés érettségi video Petőfi tájköltészete - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé A puszta tile elemzés érettségi para A puszta tile elemzés érettségi 2 Album 1. Mit gondol az ember általában a boldogságról? 2. A boldogtalanság állapota: az utazás előtti álmatlan, lázas éjszaka leírása. 3. A megérkezés: a boldogság pillanata. Puszta télen elemzés. 4. Félig-meddig nyitott befejezés; az író összegzése a boldogságról: "a szenvedés hiánya". - Az olvasói várakozással ellentétben nem kapunk egyértelmű választ a boldogság mibenlétére – a boldogság megfoghatatlan, mindenki számára mást jelent. Mást jelent a gyermek számára (mesei elképzelések) és más a felnőtt ember tapasztalata (lásd utolsó mondat). - Talán azért részletezi az író a boldogtalanság képeit, hogy megerősítse a szenvedés hiányának jelentőségét: az élet apró szépségeit, felismeréseit. - Kifejezőeszközök: ellentétek: boldogság- szenvedés; gyermek – felnőtt; mese – valóság; betegség – élettel teliség stb. - Toposzok: Az utazás-toposz már Odüsszeusz óta hangsúlyos az irodalomban, a párhuzamos sínek a végtelenség szimbólumai, a vonat, az élet utazása, éjszaka, ősz, álom, ablak – jelképes értelemmel bírnak: az utazás az élet, vonat a megvalósítás eszköze lehet.
"). És még ennél is közelebb hozza a földhöz a téli természetet: - a napot lehajolva közelítő öregemberhez hasonlítja. utolsó sora átvezet a következő egységbe (így sem igen sokat lát a pusztaságon. ) 2. Az eleve leszűkült, alacsony perspektívát bontja fel alkotóelemeire. A télen lelassult, bezárt emberi világ életképeit látjuk. - Az eddig csak allegóriákban, hasonlatokban jelenlévő ember most belép a tájba. - hiányában van jelen az üres határban, halászkunyhóban, csőszházban, tanyákon, legelőkön - majd valójában is megjelenik: a házba a komótosan pipára gyújtó béres ® beszorult ember élete csendes, lelassult, bár itt 7 cselekvésből álló mozdulatsor alakul ki: elveszi, teszi, megvágja, húz, szipákol, oda-odanéz… - majd ismét a kinti világba lép: az ember által nem látogatott csárdákat ábrázolja. Ez a kép ismét messzebb vezeti tekintetünket: utat látunk, melyet a szelek hóval temettek be. 3. 7-9. vsz. - Az előbbi záró kép dinamikus képek sorát indítja el: most alulról fölfelé tekint: a természeti elemek kavargása a légben - mint egymással birkózó, egymást kergető pajkos gyerekek.