Nemzeti Múzeum Igazgatója
"Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A hónap kincseként megtekinthető díszkés József Ágost főhercegé volt, és műalkotásként is lélegzetelállító" – mondta. A politikus felidézte, hogy az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam. L. Simon László, a múzeum főigazgatója kitért arra, hogy a 16–17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént. Reklámarccal, formaruhával és bőséges kínálattal csábította a vásárlókat a budai Skála » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A múzeum új arculatáról szólva L. Simon László kiemelte, hogy az abban logóként megjelenő koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet. Elmondta, a Múzeum forradalmi megújuláson megy keresztül, amelynek egyik legfontosabb eleme az új arculat. Minden múzeumnak szüksége van egy jelképes tárgyra, amely az adott intézmény filozófiáját tükrözi. A főigazgató hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Múzeum legfontosabb és legértékesebb műtárgya Szent István koronázási palástja.
- Reklámarccal, formaruhával és bőséges kínálattal csábította a vásárlókat a budai Skála » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- L. Simon László a Nemzeti Múzeum új főigazgatója | 24.hu
- Várhatóan L. Simon László lesz a Nemzeti Múzeum igazgatója | 168.hu
Reklámarccal, Formaruhával És Bőséges Kínálattal Csábította A Vásárlókat A Budai Skála » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
"A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét. " L. Simon László és Semjén Zsolt Szent István koronázási palástja előtt. Forrás: Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1, 9 milliárd forintos, az Arany János szobor helyreállítása 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is. Szent István koronázási palástja Az európai textilművészet páratlan kincsét eredetileg miseruhának szánták. A kazulát a rajta olvasható hexameterben írott felirat szerint 1031-ben Szent István király és Gizella királyné rendelte meg a székesfehérvári Szent Mária egyház számára. Szinte a teljes felületet beborító mesteri aranyhímzés összetett képi program szerint készült, melynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett. Jelentőségét tovább növeli, hogy a 20. Várhatóan L. Simon László lesz a Nemzeti Múzeum igazgatója | 168.hu. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták. (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum:)
L. Simon László benyújtotta pályázatát Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára. Az intézmény jelenlegi vezetőjének, Varga Benedek magyar történésznek a megbízatása hamarosan lejár. Az ügy további előzménye, hogy Kásler Miklós, az EMMI minisztere még április 15-én nevezte ki a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosnak. Az intézmény miniszteri biztosaként fő feladatának azt tartja, hogy összevonja azt a Természettudományi, valamint az Iparművészeti Múzeummal. L. Simon László a Nemzeti Múzeum új főigazgatója | 24.hu. Simon László megbízatása egészen 2022. április 30-ig szól. A politikus az Országgyűlés kulturális bizottságának jelenlegi alelnöke is, amennyiben a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját is elnyeri, befolyása a hazai kulturális életre még nagyobb lehet. A politikus pályázata az intézmény élére nyilvánosan elérhető saját honlapján – írja a Mandiner. Egyelőre nincs információ arról, hogy más pályázók is lennének a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára. A posztra jelentkezők meghallgatása minisztériumi források szerint július 12-én várható, az új vezető pedig augusztus 1-én állhat munkába.
L. Simon László A Nemzeti Múzeum Új Főigazgatója | 24.Hu
Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet. "Az új arculat megszületése végképp lezár egy korszakot és megnyitja a múzeum felemelkedésének időszakát. Biztosítva van az intézmény zavartalan működése, és most már rendelkezésre állnak fejlesztési terveink is, benne a két belső udvar beépítési koncepciójával" – mondta L. Simon László főigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum mai megnyitóján. Az intézmény megújult arculatának bemutatása mellett megnyitották a már hagyománnyá vált Hónap kincse kiállítást, valamint újranyitották a Múzeum körúti épület emblematikus Széchényi-termét, ahol már megtekinthetők a méltán híres Herzog-ezüstök. Mindezeken túl hagyományőrzők bemutatták a Nemzeti Múzeumi ünnepi alkalmakra készült díszegyenruhájának rekonstrukcióját is. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján. Forrás: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján forradalminak nevezte, hogy a múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyit meg.
Az egyik Markó vonzotta a másikat. A Markó-gyűjtemény tizenhatodik darabját 2003 nyarán Londonban vettem a Sotheby's árverésén. Ismét egy főmű... A festmény még soha nem volt látható Magyarországon. Egy spanyol infáns vásárolta meg Itáliában Markó halála után, az 1860-as években. A legbüszkébb gyűjteményem ezen szegmensére vagyok: a romantikus tájképfestőkre, a Markókra, Ligetire, Telepyre. Talán ennek a találkozásnak köszönhető, hogy ma nemcsak háromszáz képem, hanem az 1700-1935 közötti időszakból többé-kevésbé egységes érzésvilágot kifejező gyűjteményem van. A XX. század második felének művészetével már bajban vagyok. Csak néhány évvel ezelőtt kezdtem befogadni ezt a kort. A műtárgyak szaporodnak: Barcsay, Tóth Menyhért, Bálint Endre és egy Bozsó János -életmű – hogy csak néhány nevet említsek. Ez az anyag még nem ért össze kerek egésszé. Ez lesz a következő tíz év magánygyűjtői feladata. A rendezőelv számomra kötelező: őszinteség, szépség, harmónia… Olyan műtárgyak, amelyek a lelkemhez közel állnak, amelyek megérintenek.
VÁRhatÓAn L. Simon LÁSzlÓ Lesz A Nemzeti MÚZeum IgazgatÓJa | 168.Hu
A Zichy-család kastélya és Gömbös Gyula vadászkastélya is a nemzetpolitikát szolgálja Csak úgy lehet értelmezni a nemzeti tragédiát és a magyar integrációs kísérleteket bemutató Trianon Múzeumot, ha meg tudjuk mutatni az előzményeket is – mondta lapunknak Szabó Pál Csaba, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója. A 2017 óta teljes felújítás alatt lévő, kapuit nyáron nyitó múzeumépület a Zichy-család kastélya volt, és a nemzeti sorstragédiánk bemutatásának terve előtt évtizedekig üresen állt. A múzeumot kiegészíti a településtől pár kilométerre fekvő Nagy-Magyarország Park, ahol többek közt az 1896-ban felavatott millenniumi emlékoszlopok többméteres makettjei is láthatók. Rendhagyó, de még inkább hiánypótló az a trianoni diktátum előzményeit és következményeit bemutató múzeum, melyet a várpalotai Zichy-kastélyban hoztak létre. Igaz, a Trianon Múzeum már 2004-ben megnyílt, de az épület teljes körű felújításának köszönhetően most a kiállítás is újjászületik. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója felidézte, a kétezres évek elejére a kastélyépület rossz állapotba került, hiszen hosszú évek óta használaton kívül, üresen állt Várpalota belvárosában.
– Várpalota csinos és jelentékeny dunántúli kisváros volt egészen addig, míg a nagyüzemi szénbányászat megkezdődött. A második világháború után, a szénkitermelés felfuttatásával párhuzamosan Krúdy Gyula bájos mezővárosban néhány év alatt panelépületek sora nőtt ki a földből, és munkásváros lett – mondta Szabó Pál Csaba, hozzátéve: mindaz, ami ekkor Várpalotán történt, élesen és koncentráltan mutatja meg, hogy mit tettek a kommunisták az egész országgal. Magyar sors kicsiben A kétszintes kastélyt a Zichy-család 1721 és 1725 között építette, majd a XIX. század második felében Ybl Miklós tervei alapján modernizálták. Érdekessége többek közt, hogy 1849-ben az üldözött Batthyány Lajost és társait egy éjszakára ide fogadták be. A Zichyek 1903-ban egy porosz földbirtokosnak adták el a kastélyt, amelyet a második világháború után teljesen kifosztottak. A hatalmas könyvtár kötetei, a fegyver- és trófeagyűjtemény, a bútorok mind eltűntek. Ezután a néphadsereg költözött az épületbe, legénységi körleteket rendeztek be háromszintes vaságyakkal.