1541 Augusztus 29
A törökök 1541 augusztus 29. elfoglalták Budát csellel! Történt, hogy Szulejmán embereit fegyvertelenül beengedték a várba, hogy megcsodálják a szépségét! Mikor elegen voltak, elvették a fegyvereket a meglepett őrségtől és övék lett Buda! Miért írok erről? Mert ugyanez történik bevándorlás címén! A történelem mindig ismétli önmagát! Ráadásul a Szűz jegyében Jupiter Nap együtt állás van, és a Mars szintén az Oroszlánban van, mint akkor! Bónuszként jön majd szeptember 17. 1541 augusztus 29 2017. a Nyilas Szaturnusz, ami mutatja a bevándorlók miatti nehézséget az országnak! Ebben a Skorpió Szaturnuszos időszakban kellett volna erre fel készülnie az országnak, de csak szőnyeg alá söprés történt! A hadseregünk 35 000 fő, a fele ennek adminisztratív állomány! Szíriába meg most küldtünk kontingenst, csupán 20 milliárd forintunkba került! Vissza kellene a katonákat sürgősen rendelni az ország védelmére! Ne feledjük az iszlám vallásúak szemében, mi alsóbb rendűek vagyunk!
1541 Augusztus 29 2020
Alig húsz év alatt három sorsdöntő, megrendítő csapás érte Magyarországot. A dátum pedig ugyanaz: augusztus 29. Európa megrettent, amikor az Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Bizáncot: a hódítás megállíthatatlanul hömpölygött nyugat felé, és hamar el is jutott Nándorfehérvár, a nyugati kereszténység kapuja elé. Itt aratta világraszóló fényes győzelmét Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János magyar-szerb serege. Hiába volt a győzelem, az önfeláldozás, a diadallal Magyarország csak időt nyert. 1521. augusztus 29. "Immár száz esztendeje ólálkodnak Európa körül a törökök Istenre-emberre acsarkodó fegyverei. […] Legutóbb elhatolt már csaknem Európa közepéig, s most országunk s hazánk tőszomszédságában vetette meg lábát. […] Több mint hatvan esztendeje csaknem szakadatlanul álljuk a háború perzselő dühét, mégpedig saját erőnkből, egyetlen nép fegyvereivel. „Magyarország sorsának megtanácskozása” ürügyén foglalta el Budát Szulejmán serege » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Helytállunk, pedig kimerített a sok vereség, hadakozás és gyász" – írta Hunyadi a pápának. Mátyás még sikerrel vette fel a harcot a törökkel, de utolsó nagy királyunk halálával az ország inkább belső versengéssel volt elfoglalva, mintsem az önvédelemre koncentrált volna.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és legyőzték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. Tiziano festménye Szulejmánról 1530 körül 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. 1541 augusztus 29 2020. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.