Zavar A Téridő Kontinuumban: Valérian Et Laureline (Űrzavar)

Ahogyan a képregényekben, illetve a fent emlegetett kultikus sci-fiben, ugyanúgy itt is megtalálható egy nagyúr, akivel szembe kell nézniük. Jelen esetben egy Gork Yodol névre hallgató parancsnokról van szó, aki klasszikus csápos figura. Valérian karaktere egyértelműen építkezik egy másik klasszikus belga műre, Hergé Tintinjére. A többi szereplő ennél kicsivel komplexebbre sikerült, bár azért itt is csak az alap személyiségjegyek fedezhetőek fel. Szerencsére ugyanez mondható el a Star Wars ról is, ott is azért némileg módosítottak a gyökereken. De ha már a jellemekről beszélünk, akkor az animációs sorozatban némileg színesebbre sikerültek, mint a Luc Besson -féle feldolgozásban. Sokkal jobban megismerhetjük például Valériant, de a Shingouzokat és Laurelinet is. Lényegesen erősebb lett ez a vonal, mint az élőszereplős filmnél, ami azért kiemelendő, mert más szempontból viszont nem tudtam ráhangolódni az animációra. A képregény Pierre Christin (író – Les Phalanges de l'ordre noir, Partie de chasse) és Jean-Claude Mézières (rajzoló – Lady Polaris) közös munkája, és 1967 óta fut.

Több faj képviselteti magát, több küldetést bevállalnak, hogy összerakják a részleteket, és visszatérhessenek Valérian idejébe. Így sokkal inkább a képregényhez kapcsolódnak a cselekmények, mintsem a film esetében. Bár igazából itt sem az elején csöppenünk bele az eseményekbe, hanem egy későbbi képregénytől (12. szám: The Wrath of Hypsis, 1985) indul el a kaland, illetve némileg változtattak az alapszituáció jellegén is. A legfontosabb sci-fi kapcsolat a Star Wars franchise esetén érhető tetten. Ahogy felemlegettem a filmről szóló cikkemben, ebben az animációs sorozatban nagyon viccesen felfedezhető az is, hogy George Lucas mennyi karakterhez kapott ötletet a képregényt böngészve. Tehát a sokat vitatott második trilógiában (I-III. ) megjelenő lények közül nagyon sok alapja megtalálható a Valérian et Laureline -ben, illetve ugyanezt a Valerian és az ezer bolygó városáról is elmondhatom, hogy nem csupán Luc Besson fantazmagóriái elevenednek meg azért, hogy édes, aranyos, illetve humoros oldalát is láthassuk a történeteknek.

Nem veri szét a gépeket és nem lesz öngyilkos, ahogyan azt elvárnánk tőle egy ilyen szituációban, hanem hihetetlenül gyorsan elsajátít minden tudást, és egy idő után belőle válik a főszereplő. Lepipálja mindenben a hebrencs Valériant, aki – bármennyire is azt szeretné állítani magáról, hogy igazi veterán – csupán pár évvel több tapasztalattal rendelkezik az akadémia miatt. Valójában pedig tökéletes ellenpontjai és kiegészítései egymásnak. Ami a képregényhez képest mind a filmben, mind a sorozatban a csúsztatások oka lehet, az az, hogy mindkét esetben azért egy kerek sztorival kellett előállni. Így a Valérian et Laureline kénytelen volt átugrani azt a pár kötetet, ahol a lány a férfi árnyékában élve eltanulja a fogásokat és lassan felfejlődik a megfelelő szintre. Illetve Luc Besson is eléggé belecsapott a lecsóba, és az eredet részt nem vette bele a Valerian és az ezer bolygó városába. Emiatt egyetlen anyagba sűrítette bele a két karakter folyamatosan alakuló jellemét, ami természetes módon némi zavart eredményezett mindenki számára.

Így a párosnak együtt kell kiderítenie, mi történhetett, milyen titok lappang a háttérben, hol rontották el a dolgokat, ki felelős a történtekért. A Valérian et Laureline egy fiataloknak szóló rajzfilmsorozat, klasszikus francia-japán animációs technikákkal. Mindkét irányzat rajongói találnak benne kedvüknek valókat, hiszen ezek a behatások erősen kidomborodnak. Sajnos a 2000-es év utáni alkotások a franciáknál kevésbé kiforrottak, mint a korábbiak, így a grafikai megoldások nem igazán mondhatóak túlságosan élvezhetőnek. De, ha eltekintünk attól, hogy valaha sokkal szebb rajzfilmeket is láthattunk, akkor azért annyira nem szörnyű az élmény. A kalandok, amelyeket közösen élnek át izgalmasak, olykor kreatívak is, és belegondolva, hogy maga a képregény mennyire régóta létezik (1967-), a történetek is kimondottan eredetiek. Habár inkább a fiatalabb korosztály érdeklődését fogja felkelteni, azért az idősebbek is találhatnak benne érdekességeket. Az eredeti francia képregény rengetegben felmerült ötleteket számos klasszikus science fiction film használta fel.

Természetesen az alkotók is régebbi művekből ( The Adventures of Tintin, Spirou et Fantasio, Lucky Luke) szedték az ötleteiket a karakterekhez és a kalandokhoz, de az alapszituáció teljesen nekik köszönhető. Ahogy már korábban is említettem Jean-Claude Mézières segédkezett Luc Besson -nak Az ötödik elem művészeti koncepciójában, és a The Circle of Power című Valérian műben ezek a rajzok fel is fedezhetőek, hiszen azt a képregényt küldte el a rendezőnek, hogy onnan meríthessen ihletet. Főbb eltérések a képregényhez képest: 2417-ben zajlanak a fő események és nem 2720-ban; Laureline-ra 912-ben talál rá és nem 1000-ben (innen van a sorozatbeli baki, miszerint XI. századot emlegetnek, holott az még a X. ), ; illetve a XVIII. századba térnek vissza az eredetiben, problémamentesen – ugye csak a 12. számban történik a probléma -, mégis az animációban akkor a Föld már nem is létezik. Két érdekességet említenék még meg a képregénnyel kapcsolatban. Egyik az, hogy Laureline nevét az alkotók találták ki, és azóta már a franciák is használják, mint keresztnevet, de előtte sosem létezett.

E-könyv megvásárlása -- 8, 02 USD Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Barnes& Books-A-Million IndieBound Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Christie Golden Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Edesviz.

Így például a Star Wars rajongói, de még az animék kedvelői is élvezettel nézhetik a képsorokat. Például azt még az animátorok pontos ismerete nélkül is meg tudom tippelni, hogy a rajzfilmen a Pokémon alkotói közül is dolgoztak. Ha párhuzamokat keresek a 2017-es Luc Besson film és a Valérian et Laureline között, akkor elmondhatom, hogy csupán a karakterek lettek átvéve a Valerian és az ezer bolygó városába. Abban kicsit más az alapszituáció, hiszen itt már keringenek a párhuzamos jelenben, hogy kiderítsék, mi történt a Földdel, de ugyanúgy jelen van a galaktikus űrállomás, csupán a földi központ hiányzik belőle. Több faj képviselteti magát, több küldetést bevállalnak, hogy összerakják a részleteket, és visszatérhessenek Valérian idejébe. Így a cselekmények sokkal inkább a képregényhez kapcsolódnak, mint a film esetében. Bár valójában a sorozat esetében sem az elején csöppenünk bele az eseményekbe, hanem egy későbbi képregénytől (12. szám: The Wrath of Hypsis, 1985) indul el a kaland, illetve némileg változtattak az alapszituáció jellegén is.