Orvosi Eredmények Lekérdezése | Usutu Vírus Tünetei
Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ
A vérvétel során előforduló nagyobb hibák A beteg azonosítása A szakképzett személyzet hiánya és a rendszer túlterheltsége nyomán könnyen megelőzhető hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztetik a beteg biztonságát és felesleges kiadások forrásai lehetnek. Az Institute of Medicine (IOM) 1999-es jelentése szerint az ilyen természetű hibák legtöbbje rendszerszintű problémákra vezethető vissza, nem pedig arra, hogy az egészségügyi személyzet adott tagja nem megfelelően végzi a beavatkozást. A mintavétel során nagy gondot kell fordítani a beteg személyazonosságának igazolására. Bár az Amerikai Patológiai Társaság jelenleg két betegazonosító ellenőrzését követeli meg a vérvétel előtt, a laboratóriumi gyakorlatban továbbra is a beteg nem megfelelő azonosítása hibák legfőbb forrása, mely főként a preanalitikai fázisra jellemző. Ennek fényében a beteg hitelt érdemlő azonosítása továbbra is központi feladat a vérvételt végző egységekben, mely egyben alapvető feltétel a laboratóriumi eredmények pontosságának biztosítása, a téves diagnózis, valamint a nem megfelelő diagnosztikai és terápiás eljárások elkerülése érdekében is.
Vannak olyan hibák, például a gyógyszerek nem megfelelő adagolása vagy a műtét nem megfelelő kivitelezése, melyek hatása azonnal megmutatkozik, de előfordulhatnak olyan rejtettebb hibák is, melyek hatással vannak a diagnosztikai folyamatra, illetve a klinikai munkafolyamat egyéb lépéseire. A laboratóriumi vizsgálatok a döntéshozatal integráns részét képezik, és ezek lelete jelentősen befolyásolja az orvosi diagnosztikát és terápiát. A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (ISO, International Organization for Standardization) definíciója szerint laboratóriumi hibának tekintendő "bármilyen hiba a vizsgálatkéréstől a vizsgálati eredmények közléséig, illetve a laboratóriumi leletek interpretációja és az ezekre alapozott döntéshozatal során elkövetett hibák ". A laboratóriumi vizsgálatok során elkövetett hibák előfordulását egészen széles határok között adja meg a szakirodalom az 1/8300 értéktől egészen az 1/33−50 értékig. Az elmúlt években gyökeres változások történtek a laboratóriumi munka szervezésében, melyek nyomán javult a teszteredmények pontossága és helytállósága, illetve a teljes analitikai folyamatot tekintve csökkent a hibákból eredő terhelés.
Az antecubitalis területen kívül vannak másodlagos vérvételi helyek is, mint amilyen például az alkar és a kéz (kézhát, hüvelykujj, tenyér) felületes vénái. A lábszárból, bokából és lábfejből történő vérvétel nem preferálható, mivel az alsó végtagból nyert vér alvadási paraméterei − főként az artériák falában lévő meszes plakkokon történő áthaladás következtében − megváltozhatnak. Különleges helyzet a vena jugularis externa punkciója a nyakon, mely sebészeti vagy sürgősségi körülmények között végezhető. A másodlagos vérvételi helyek esetében problémát jelenthet a kis kaliberű (általában 22G vagy 23 G) tűk használatán túl az, hogy a vérvételt végző személy nem tudja kezét megtámasztani, illetve komolyan fennáll a veszélye, hogy a vérvétel során sérülnek a szomszédos anatómia képletek, például inak, idegek vagy artériák. A leszorítás felhelyezése, vénás pangás A leszorítás szerepe, hogy átmenetileg összeszorítsa vagy összenyomja a végtag (rendszerint a felső végtag) vénás keringését. A leszorítás felhelyezése általános gyakorlat a rutin vérvétel előtt, mely segít a vérvételt végzőnek megtalálni a megfelelő vénát, ugyanakkor sebészeti körülmények között is hasznos lehet a túlzott vérveszteség megelőzésében és a viszonylag vérmentes műtéti terület biztosításában.
Következtetések A klinikai laboratóriumi vizsgálatok során a technológiai előrelépések és a prevenciós erőfeszítések ellenére előfordulhatnak hibák. Ezzel együtt azonban a klinikai laboratóriumok gyakorlatában egyre nagyobb hangsúlyt kap a teljes folyamat felügyelete és a minőségbiztosítás, beleértve azokat a munkafázisokat is, melyeket nem a laboratóriumi személyzet végez. (Forrás: Lippi G, et al. Phlebotomy issues and quality improvement in results of laboratory testing. Clin Lab. 2006)
Mindezek fényében a szárnyas tűk és intravénás szerelékek alkalmazását hagyományosan nem javasolják vérvétel céljára a rutin gyakorlatban, amennyiben a hagyományos lehetőségek rendelkezésre állnak. Bár a vérvételt végzők némelyike még mindig a hagyományos fecskendőket részesítik előnyben a vérvételhez, ez az idejétmúlt gyakorlat egészségügyi és technikai szempontból sem támogatható. A vénás vérvételre általában 19 és 25G közötti tűket használnak, a 19−21G méretű tűk elsősorban a nagy, a 23G tűk a kis antecubitalis vénák, valamint a közepes méretű alkar-, kéz- és lábvénák esetében alkalmazhatók, míg a 25G vagy annál kisebb tűk csak a legkisebb vénáknál, illetve kisgyermekek és újszülöttek esetén használhatók. Bár nincsenek különleges indikációk vagy ajánlások arra vonatkozóan, hogy a vénás vérvételnél használt tű nagysága miként befolyásolja a laboratóriumi eredményeket, széles körben elfogadott, hogy a vérvételnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy elkerüljük a fokozott nyomást vagy a nyíróerőket, melyek károsíthatják a vérsejteket, elsősorban a vörösvértesteket.
Ennek ugyanis a beteg szempontjából kedvezőtlen, sőt akár életveszélyes következményei is lehetnek, például a beteg nem a vércsoportjának megfelelő vért kap. A betegazonosítás messze leggyorsabb és legkönnyebb módja a vonalkódok alkalmazása. Csuklópántok is használhatók azonosításra, bizonyos gyakorisággal azonban ezek is tévesztések forrásai lehetnek elsősorban a csuklópánt hiánya, elvesztése miatt (az esetek 70 százalékában). A legmegfelelőbb vérvételi pont megtalálása A vérvétel megfelelő helyének megtalálása alapvető feltétel a sikeres vérvételhez és a megfelelő minőségű vérminta vételéhez. A vénás vérvétel sikerességének két, egymással szorosan összefüggő tényezője a) a megfelelő és könnyen elérhető vérvételi hely hozzáférhetősége (mely elsősorban a beteg anatómia jellemzőinek függvénye) és b) a vérvételt végző egészségügyi dolgozó képzettsége és gyakorlottsága. A vérvétel leggyakrabban a könyökhajlatból történik, ennek hiányában a vena cephalica is használható vérvételre. A vena basilicából történő vérvételt azokra az esetekre kell fenntartani, amikor az antecubitalis régióban egyetlen véna sem áll rendelkezésre.
Lyme-kór A Lyme kórt a vírusos kullancsenkefalitisszel ellentétben a kullancs csípés által a szervezetbe juttatott baktérium (borrellia burgdorferi) okozza. Ellentétben a vírusos agyvelőgyulladással, Lyme kór ellen nincsen védőoltás, így a legjobb a kullancs csípés elkerülés, a kullancs mihamarabbi eltávolítása, illetve a korai kezelés antibiotikum terápiával. A betegség első fázisában, általában a csípést követően pár héttel a csípés helyén kezdetben egy teli piros folt, majd kokárda szerű elváltozás jelenik meg a bőrön (erythaema chronicum migrans), melyet általános rossz közérzet, hőemelkedés, láz kísérhet. Usutu vírus tünetei nőknél. Az ekkor elkezdett antibiotikum terápia hatékonyan előzi meg a későbbiekben, akár több hónap tünetmentességet követően is kialakuló és krónikussá válható ízületi, szív, idegrendszeri panaszokat. Nyugat-nílus láz A szúnyogcsípés által terjesztett betegségek közül hazánkban legnagyobb jelentőséggel a Nyugat-nílus láz bír. Kisebb közegészségügyi jelentőségű, de hazánkban is előforduló betegségek az usutu vírus és a bőrférgesség.
Usutu Vírus Tünetei Nőknél
Így Nyugat-Európában tartósan megalapozottnak tekintik. Viszonylag nagy a terjedési lehetősége, mivel a szúnyogról a szúnyogra is könnyen átvihető. A burkolt, egyszálú vírus az RNS csoportba tartozik, azaz genetikai anyaga áll ribonukleinsav. A Usutu-vírus rokonai egy ideje már Európa déli és délkeleti részén, illetve az ázsiai kontinensen jöttek létre.
Usutu Vírus Tünetei Képekkel
Magyarországon már az 1960-as évek vége óta jelen van, [6] itt-ott minden évben fellobban, attól függően, hogy mennyi a szúnyog. 2012 augusztus végéig 4 esetet regisztráltak elszórtan az egész országban. A betegek nem egymást fertőzték meg, hanem szúnyogtól (vagy esetleg más állattól) kapták el a vírust. A fertőzés fő időszaka augusztustól egészen október elejéig tart, ameddig a kórokozó szúnyogok aktívak. Usutu vírus tünetei gyerekeknél. Év Esetszám [ forrás? ] 2004 3 2005 0 2006 1 2007 4 2008 19 2009 7 2010 20 2011 2012 18 [7] 2013 31 2014 11 2015 18 2016 44 2017 21 2013-ban Szerbiában alakult ki súlyos helyzet, amikor 238-an megbetegedtek és 32-en meghaltak. [8] 2018. júniusában Csehországban azonosították a vírust emberekben. [9] Tünetek [ szerkesztés] Embernél a lappangási időszak 3-6 nap. A fertőzés az esetek 80-85%-ában tünetmentesen, 10-20%-ában lázas betegségként zajlik le, a legtöbben nem is tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket mutat: láz, hányinger, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, arcpirulás, fényérzékenység.
A HPV-fertőzés tünetei nőkben és férfiakban - Medicover Papilloma vírus férfiak tünetei HPV-fertőzés tünetei és kezelése - HáziPatika HPV tévhitek és tények bőrgyógyászat humán papillóma vírus hpv Az utóbbi években egyre többet lehet hallani és olvasni — elsősorban a méhnyakrák kapcsán — a HPV-ről humán papillómavírus. Ezzel párhuzamosan egyre a syktyvkar genitális szemölcsök eltávolítása a vírussal kapcsolatos téves információk miatt feleslegesen aggódnak, vagy megkérdőjelezik társuk hűségét, esetleg értelmetlenül költséges kivizsgálásnak vagy terápiás beavatkozásnak vetik alá magukat. HPV-fertőzés tünetei és kezelése Kellő hiteles információk hiányában mások az éves nőgyógyászati szűrővizsgálatot hanyagolják el, ami életet menthet. De miért kering ennyi tévhit a HPV-vel kapcsolatban? Usutu vírus tünetei képekkel. Ennek az egyik oka kétségtelenül az, hogy a vírus több tulajdonsága még szakemberek számára sem teljesen ismert. A férfiak és a HPV Másrészt viszont az utóbbi papilloma vírus férfi tünetekben számos új felfedezés került napvilágra, melyek ellentmondanak a vírussal kapcsolatos korábbi feltételezéseknek, ezért a HPV-vel kapcsolatos régebbi publikációk ma már elavultnak számítanak.