Szlávy Bulcsú Testőrei, Reigl Judit Képei

Szlávy Bulcsú meggyilkolásában bűnrészességgel gyanúsítja a rendőrség a hét éve megölt vállalkozó egykori testőrét. A testőrt hétfőn vették őrizetbe, és kedden kezdeményezték előzetes letartóztatását. Szlávy másik, börtönben lévő testőrét egyelőre nem gyanúsítják azzal, hogy részt vett a vállalkozó megölésében. Emberölésben való bűnsegédlettel gyanúsítja a rendőrség Szlávy Bulcsú őrizetbe vett testőrét. A "Balaton királya" néven is ismert vállalkozót hét évvel ezelőtt gyilkolták meg. Egykori testőrét hétfőn délben vették őrizetbe, és kedden kezdeményezték előzetes letartóztatását. Kovács Lajos ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy Szlávy másik testőrét, aki börtönbüntetését tölti, egyelőre nem gyanúsítják azzal, hogy részt vett egykori főnöke megölésében. A rendőrség egyébként W. László 53 éves budapesti vállalkozót gyanúsítja Szlávy meggyilkolásával. Megtalálták Szlávy Bulcsú hulláját? - Blikk. Szlávy Bulcsú holtteste idén január 23-án került elő, amikor a rendőrség tetten érte W. Lászlót, amint egy ismerőse garázsában feltörte a betont.

1. Megtalálták Szlávy Bulcsú hulláját? - Blikk
2. Kapuvár
3. Reigl Judit (1923 - 2020) - híres magyar festő, grafikus
4. Reigl Judit képei a Műcsarnokban
5. Elhunyt Reigl Judit festőművész – kultúra.hu

Megtalálták Szlávy Bulcsú Hulláját? - Blikk

Informátorunk csak mosolyog ezen, és azt mondja: "a nálunk még soha nem alkalmazott trükköt" nap mint nap gyakorolják ügyészi-bírói felhatalmazással a nyomozó szervek, és telefonlehallgatásnak, figyelésnek hívják - vagyis titkosszolgálati eszközöket vetettek be. Ám hogy erre miért csak most, hat és fél év elteltével került sor, egyelőre nincs válasz. W. László már közvetlenül Szlávy eltűnése után a rendőrség látókörébe került. Vagy a gyanúsított konspirált kiválóan, vagy a rendőrök végeztek hanyag munkát, a tettes pedig mostanáig biztonságban érezhette magát; mi-vel hat és fél évvel ez-előtt gyilkosságra utaló körülmény nem me-rült fel, ad acta tették az eltűnési ügyet, ami kissé ellentmondásos. Kovács ezredes szerint ugyanis Szlávy mobiltelefonjának forgalmi adatai vezették el a nyomozókat W. László budaörsi irodájához, ahová tihanyi támaszpontjáról autózott Szlávy a kettőjük közötti üzleti vitát és egy nőügyet tisztázandó. (W. László és barátnője ugyanis följelentették a "Balaton királyát" azzal, hogy megerőszakolta a nőt. )

A bérgyilkost az elképzelések szerint Döcher dunaszerdahelyi üzleti partnerei küldték a férfira. Két hónappal később Tahitótfaluban a nyílt utcán egy Kawasaki motorkerékpárral érkező férfi könnyített táras Kalasnyikovjából beleengedett egy sorozatot Seres "Igazságos" Zoltánba és mellette ülő olasz üzlettársába, Nazzareno Sforzába. A gyilkos a motort és a bukósisakot hátrahagyva elmenekült. Bár a rendőrség több hajszálat és ujjlenyomatot is talált, nem sikerült azonosítaniuk a tettest. Seres Zoltán jó kapcsolatot ápolt a rendőrséggel, és ki akart szállni az alvilági csatározásokból, ezért mindenkit meglepett meggyilkolása. A hazai közvéleményre mindmáig sokkoló hatással van Boros Tamás kivégzése. Az 1998. július 2-án az Aranykéz utcában elkövetett robbantásos merénylet részleteit mindenki ismeri: az olajjal foglalkozó Boros az irodájába sietett, amikor elhaladt egy parkoló Polski Fiat mellett. Mobiltelefonja megcsörren, ő felveszi, mond bele néhány szót, majd a felrobbanó kisautó darabokra tépi őt és még három másik embert.

A világ nagy modern és kortárs művészeti múzeumaiban, közöttük a Pompidou-központban működő Musée National d'Art Moderne-ben évtizedek óta kiemelt helyen szerepelnek Reigl Judit festőművész képei. A majdnem hatvan éven keresztül Párizsban élt az alkotó. Itthon 1982-ben mutatkozott be először a Tisztelet a szülőföldnek című csoportos tárlaton, 2005-ben egyéni kiállítást rendeztek műveiből a Műcsarnokban. Utolsó éveiben egyre szívesebben látogatott haza – oda, ahonnan távozott a kommunista hatalomátvétel után. 2011-ben művészi életútjának elismeréseként Kossut-díjban részesült. Reigl Judit 1923. május 1-én született Kapuváron. Meghalt: Marcoussis, 2020. augusztus 7-én. Szőnyi István tanítványaként végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1946-ban. Az 1946–48 közötti időszakot Olaszországban töltötte a római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1950-ben Franciaországba emigrált. Előbb Párizsban, majd a francia főváros közelében fekvő Marcoussis-ban telepedett le. Első jelentős egyéni kiállítását a l'Etoile Scelée-ben rendezte André Breton 1954-ben.

Kapuvár

A rekordok listáján az utóbbi évek modernista alkotói közül Kádár Béla, Vaszary János, Scheiber Hugó művei is szerepelnek. A Virág Judit Galéria tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben az aukciós rekordok kivétel nélkül 150 millió forint feletti árat értek el, 2018-ban a legmagasabb licit a 200 millió forintot is meghaladta. Az előző évek statisztikáit figyelembe véve a Tihanyi-kép 95 milliós leütése szerénynek tűnik, ám a tavalyi elmaradt vagy online térbe kényszerült árverések tükrében sikeresnek értékelhető. A tavalyi aukciós eladások top 10-es listája alapján a klasszikus modern alkotások leütései ugyan visszaesést mutatnak, de a kortárs művek árai továbbra is radikálisan emelkednek - különösen igaz ez az Iparterv-generáció művészeire. A kortárs lista legdrágábban eladott alkotása a tavaly elhunyt Reigl Judit Gomolygás, csavarás, oszlop, fém című műve lett, amely 44 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria II. kortárs aukcióján. A listán Reigl művein túl az Iparterv-generációhoz tartozó Bak Imre, Lakner László és Nádler István, valamint Keserü Ilona alkotásai is szerepelnek.

Reigl Judit (1923 - 2020) - Híres Magyar Festő, Grafikus

A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű-kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől az absztrakcióin át a figuratív ábrázolásig átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont az Űr és extázis című életmű-kiállításának, amelyen 90 művet láthatott a közönség. A párizsi galériák május 21-ig látogatható közös kiállításával párhuzamosan az amerikai Oberlin (Ohio) város Allen Memorial Art Museumának látogatói is megtekinthetik a festő munkáiból rendezett tárlatot május végéig. (MTI)

Reigl Judit Képei A Műcsarnokban

Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951-1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista "automatikus írás" módszerét használták. 1954-ben első párizsi kiállítását André Breton francia szürrealista költő nyitotta meg, de később szakított Bretonnal. Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz. Reigl Judit: Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent (1950) Hantai Simon mellett a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon. Magyarországon 2005-ben nyílt először önálló kiállítása a Műcsarnokban. 2010-ben Debrecenben életművét bemutató, mintegy száz festményből álló tárlatot rendeztek. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont Űr és extázis című életmű-kiállításának.

Elhunyt Reigl Judit Festőművész &Ndash; Kultúra.Hu

Címet ad, de nem egyértelműsít. Van ebben valami gyermeteg szélhámosság. A bűvész ruhája is fekete-fehér. Az emberek szeretik, sőt elvárják, hogy becsapják őket, kapni akarnak valamit a pénzükért. Reigl festménye a Tömbírás sorozatból 273 ezer euróért, azaz 90 millió forintért kelt el. Nem mintha ez önmagában minőség-mutató lenne. Ám az vitathatatlan, hogy ő egyike azon kevés magyar művésznek, akiket Amerikában is számon tartanak. Reigl még él, de már legendává nőtt. Ugyanakkor művészete megtartotta gyermeki vonásait, mely jellemzők mentén az átlagember által elfojtott energiák törnek felszínre és nyernek kívülállók számára is befogadható formát. Ám a "kívülálló" akarva, vagy akaratlanul is bevonódik a képbe, teszi ezt teljes szubjektivitással. Elfogultság márpedig létezik, ahogy túlértékeltség is. Egész más szemmel nézzük annak a festőnek a képeit, akiről tudjuk, hogy díjakkal halmozták el. És akkor is méltatjuk, ha egyébként észre sem vennénk. Bevallom, bármennyire is kedvelem és nagyra becsülöm Reigl Judit munkásságát, ez a kiállítás nekem csalódást okozott.

Reigl kapott egy létrát, amivel átmászott a vasfüggönyön, de utána még a szovjet megszállási zónán is át kellett jutnia, hogy tényleg szabadnak érezhesse magát. Ehhez képest már gyerekjáték volt eljutni Párizsba, ahová megszállási zónákon és nem egyszer lezárt országhatárokon keresztül juthatott csak el, végül három és fél hónapig tartott, mire kalandos úton megérkezett a francia fővárosba. Mely elsőre nagy csalódás volt Reigl számára, miután meglátta a Place Pigalle-t: "Piszok, hányás, a legrosszabb, amit el lehet képzelni" – mondta. Szerencsére aztán megismerte Párizs előnyösebb arcát is, és az ott élő barátai – így a nála előbb disszidáló Hantai Simon – segítségével munkát és műtermet is kapott, ahol dolgozhatott. Az igazi fordulat azonban a már említett André Breton feltűnése volt 1954-ben, akivel szintén Hantai hozta össze, miután Breton könnyekre fakadt Reigl egyik műve láttán (jelenleg a Pompidou Központban látható). Breton egyből önálló kiállítást ajánlott neki, amit Reigl elsőre maga sem tudta, miért, de elutasított.

Végül aztán pár hónappal később csak beleegyezett, tizennégy festményét állították ki, melyek közül csak kettő volt figuratív, noha Breton és a kiállítást ugyancsak megtekintő Max Ernst is inkább ezt a stílust favorizálták, miközben a többi kép már absztrakt volt. Reigl nem sokkal később szakított is a szürrealistákkal, amit levélben jelzett Bretonnak. Innentől kezdve tényleg semmilyen művészeti áramlat nem befolyásolta, és pár évvel később Párizsból is elköltözött egy Marcoussis nevű faluba, ott festette műveit, gyakorlatilag a haláláig, miközben évtizedekig elég nehéz körülmények között élt, egészen az idős korában történt felfedezéséig. A Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent című festmény egy 2003-as kiállításon (Photo by JOEL ROBINE / AFP) Akkor azonban pár év alatt a legkelendőbb élő magyar képzőművész lett: például az 1955-ös Éclatement ( Kitörés, vagy más fordításban Robbanás) című festményéért 411. 000 eurót (127, 5 millió forint) fizettek egy párizsi árverésen négy éve, de az utóbbi években – mint a Papageno cikke összegyűjtötte – sorozatban 300 ezer euro körüli összegeket fizettek a festményeiért.