Bél Agy Tengely | Szent Miklos Napja

July 5, 2024

A bél mikrobái neurotranszmittereket termelnek – olyan vegyi anyagokat, mint a szerotonin, a dopamin és a GABA (gamma-aminovajsav), amelyek üzeneteket továbbítanak az agyba. A mikrobiom az immunrendszer működését is befolyásolja, ami önmagában is hatással lehet a hangulatra és a viselkedésre (evolúció, gyulladások és boldogtalanság). Egy rágcsálókon végzett tanulmány (1) kimutatta, hogy a bél mikrobiotájának változása hatással volt az agyuk neurotranszmittereinek felvételének módjára. Miután megváltozott a bélflóra, az egerek másként viselkedtek a stressz hatására. Dr. Gueso András: A mikrobiom bél-agy tengely (Neuro 2002 Bt., 2017) - antikvarium.hu. Ez a helyzet abban az esetben nem állt fenn, amikor a vagus idegüket vágták át, mely arra utal, hogy a mikrobiom ezen az idegen keresztül kommunikál az aggyal. A bél mikrobiota és az agy közötti kapcsolatokat vizsgáló humán kutatások még csak a kezdeti szakaszokban vannak, de később jelentős terápiás előnyökkel járhatnak a majdani eredményeik. Az egyik legismertebb tanulmány (2) kimutatta, hogy azok a nők, akik egy hónapig előflórás joghurtot (baktériumkultúrával beoltott) ettek, megváltozott aktivitást mutattak azokban az agyi régiókban, amelyek az érzelmek és az érzések feldolgozását szabályozzák.

A Mikrobiom Bél-Agy Tengely – Dr. Guseo András

Ezek a készítmények a migrénes fejfájás enyhítését több különböző úton érik el, így fokozzák rövid szénláncú zsírsavak termelését, javítják a bélfal integritását, csökkentik gyulladásos mediátorok szintjét. Több klinikai kutatás, köztük egy kettős vak, randomizált kontrollált vizsgálat is igazolta, hogy probiotikumnak köszönhetően szignifikánsan csökkent a migrénes fejfájások száma és intenzitása. A mikrobiom bél-agy tengely – Dr. Guseo András. Diétás tényezők vizsgálata során pedig mind az alacsony szénhidráttartalmú, mind az alacsony zsírtartalmú étrend kedvező hatását leírták ugyanúgy, mint a testsúlycsökkentés pozitív hatásait. Az itt leírt folyamatok feltárják a kapcsolatot ismert trigger tényező, a stressz és a migrén között, és azt is megmutatják, hogy a kapcsolat fontos eleme a bél mikrobiom. A felfedezés jelentősége óriási, hiszen egyrészt rámutat a diéta és az életmód szerepére, melyek önmagukban is hatással vannak a bél mikrobiomra. Ezáltal megérthetjük, mi az oka, hogy egyesek hajlamosak a migrén kialakulására, mások nem.

Dr. Gueso András: A Mikrobiom Bél-Agy Tengely (Neuro 2002 Bt., 2017) - Antikvarium.Hu

Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk a WESSSLING Tudásközpont Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapjában is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a n... A hazai piacon mindeddig az első komolyabb, a rostokkal kapcsolatos, hiánypótló, A rost jó! című könyv szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus a WESSLING Tudásközponttal közös CSR-akció keretében nemrég beszámolt a mák és a dió rosttartalmának vizsgálatáról. A Rosttudatos blogon mindenki számára közérthetően ismerteti az élelmi rostokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Legutóbb a káposzta kapcsán mondta el, hogy értékes rosttartalmának mintegy 40 százaléka olyan vízben oldódó élelmi rost, amelyet az emésztőrendszerünket benépesítő mikroorganizmusok fermentálnak, így táplálva a bélfalat, segítve az immunfunkció fenntartását, a gyulladásos folyamatok gátlását.

Az emésztés a szájban kezdődik, majd a gyomor-bél traktus (gyomor, duodenum, jejunum) űrtereiben folytatódik. A tápanyagok 90%-a a vékonybélben (jejunum, ileum) szívódik fel, a többi pedig a gyomorban (ventriculus, gaster) és a vastagbélben (colon). A folyamat során a táplálék mechanikai és biokémiai folyamatok meghatározott sorozata révén bomlik le. A táplálkozással kapcsolatos kérdésekre humán vizsgálatokkal kaphatjuk meg a legpontosabb válaszokat, azonban a szimulált in vitro gyomor-bélrendszeri emésztést mégis széles körben alkalmazzák az élelmiszer-, valamint a táplálkozástudomány területén, mert az élelmiszerek in vivo emésztésének (azaz klinikai vizsgálatokkal, állatkísérletekkel történő) tanulmányozása erőforrás-igényes, és állatvédelmi megfontolások alapján gyakran etikailag megkérdőjelezhető. A különböző in vitro emésztési modellek segítségével a kutatók analitikai módszerekkel tudják vizsgálni a tápcsatornába bekerülő élelmiszer-mátrixból az áthaladás során felszabaduló komponensek mennyiségét, azok bioaktív funkcióját (bioactivity), biológiai hozzáférhetőségét (bioaccessibility), valamint a felszívódás helyén a szervezet számára való biológiai elérhetőségét, hasznosulását (bioavailability).

A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a Mikulás a Miklós név cseh formája). Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a Magyarországon is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német-osztrák hatásra, falura csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások. Miklós napja a magyar népi kalendáriumban asszonyidolog-tiltó nap volt, emellett termőnap a malacok születésére, és a bérletek megfizetésének napja. A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban él, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata.

Szent Miklós Napa Valley

2021. december 6., 09:54 A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Ma reggel sok kisgyermek volt boldog, amikor az ablakban, a gondosan kitisztított csizmácskákban finomságokat találtak. De lássuk a Mikulás-nap történetét! Fotó: Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került.

Amikor Miklós értesült erről, elhatározta, hogy segít a családon. Éjszaka a házukhoz lopódzott, és egy zacskó aranyat dobott be a félig nyitott ablakon. Ugyanezt másnap és harmadnap is megismételte, így mindhárom leánynak meglett a hozománya. E történet nyomán alakult ki Miklós estéjén a gyermekek megajándékozásának szokása. Szülői örökségét - miután felnőtté válva megkapta - azonnal szétosztotta a nélkülöző szegények között. A szent életű férfi sokaknak segített. Különösen a gyerekeket szerette, amikor csak lehetősége nyílt rá, megajándékozta őket. Lassanként az emberek rájöttek, hogy - felhasználva vagyonos szülei örökségét - ki rejtőzik a szegényeknek adott ajándékok mögött. Miután Miklós meghalt, a környék lakói folytatták a névtelen adományozást. Miklós története azonban nem egyedülálló, hasonló fáma kering a kappadokkiai Kaiszereia (ma Kayseri) városában élt Vazulról (330-379) a görög folklórban. Szent Vazul ünnepén (január elsején) - más formában ugyan, de - szintén él ez a szokás.

Székesfehérvár Új Csóri Út