Gerecse Taxi Tatabánya Nyitvatartás | Deák Ébner Lajos - Lány Kosárral - Gyönyörű Antik Festmény - 1 Ft! Nmá!
Adózott eredmény 7. Befektetett eszközök 8. Forgóeszközök 9. Követelések 10. Pénzeszközök 11. Eszközök összesen 12. Saját tőke 13. Hosszú lejáratú kötelezettségek 14. Rövid lejáratú kötelezettségek 15. Kötelezettségek A részletes adatok csak előfizetőink részére érhetőek el! Ha szeretne regisztrálni, kattintson az alábbi linkre és vegye fel velünk a kapcsolatot.
Gerecse Taxi Tatabánya Nyitvatartás
GERECSE-TAXI Kft. Székhely: 2800 Tatabánya, Sárberki lakótelep 408. Cégjegyzékszám: 11-09-008742 Adószám: 12846270-2-11 Alapítás dátuma: April 15, 2002 Köztartozásmentes adózó Felszámolt cég Felszámolás Egyéb eljárás Jogi eljárás E-mail cím Weboldal Aktív cég A cég elnevezése: GERECSE-TAXI Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2002. 06. -tól A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: Hatályos: 2013. 09. 23. Gerecse taxi tatabánya kórház. -tól A létesítő okirat kelte: A cég jegyzett tőkéje: A képviseletre jogosult(ak) adatai: A cég statisztikai számjele: A cég pénzforgalmi jelzőszáma: A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása: A cég elektronikus elérhetősége: A cég cégjegyzékszámai: A cég hivatalos elektronikus elérhetősége: Cégformától függő adatok: Beszámolók: Típus 2017-01-01 - 2017-12-31 eHUF 2018-01-01 - 2018-12-31 2019-01-01 - 2019-12-31 2020-01-01 - 2020-12-31 1. Nettó árbevétel Előfizetés szükséges 2. Egyéb bevételek 3. Értékcsökkenési leírás 4. Üzemi/üzleti eredmény 5. Adózás előtti eredmény 6.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
(Magyar, 1850-1934) Vétel készpénzért Műtárgy Adatbázis Életrajz Önnek is van Deák Ébner Lajos alkotása? Adja el készpénzért, akár teljes hagyatékát is! Eladó alkotását - árelképzelése értékelését követően - készpénzért megvásároljuk. Töltse fel az eladó festményét, műtárgyát és 72 órán belül Gyűjtő Klub tagjaink igénye szerint kifizetjük. Deák Ébner Lajos eredeti műveinek száma: 582 Deák Ébner Lajos eredeti műveinek és a kapcsolható alkotások összesített száma: 583
Deák Ébner Lagos Murtala
Önarckép (1883) Deák Ébner Lajos (1850. július 18., Pest, Osztrák Birodalom – 1934. január 20., Budapest, Magyar Királyság) magyar festő. Tartalom 1 Élet 2 Válogatott festmények 3 Hivatkozások 4 Külső linkek Élet Münchenben és Párizsban tanult, ahol Paál László és Munkácsy Mihály festőtársaihoz csatlakozott, és a Barbizon iskola hatása alá került. 1874 után a nyarat a szolnoki művésztelepen töltötte. Festményei közül sok valósághűen ábrázolja a Szolnok környéki életet. 1887 és 1922 között a "Budapesti Női Festőiskola" (Budapesti Női Festőiskola) vezetője volt. 1890 -ben Lotz Károllyal freskókat festettek a Tihanyi Apátságban. 1895 és 1899 között újabb freskókat készített a budapesti Műcsarnokban. Válogatott festmények Harvesterek hazatérve (1881) Piaci jelenet (1880 -as évek) Szolnok Főtere az esőben (1878) Sárgadinnye piac (dátum ismeretlen) Hivatkozások Külső linkek Deák Ébner Lajoshoz kapcsolódó média a Wikimedia Commonsban Ez a cikk egy magyar festőről egy csonk. A Wikipédián segíthetsz kibővítve.
Deák Ébner Laos.Com
1887-1922: Budapesten a Női Festőiskola vezetője. 1889-90-ben Lotz Károllyal és Székely Bertalannal együtt a tihanyi apátság freskóit, 1895-99-ben a Műcsarnok előcsarnokának falképeit festette. Kiállítások 1873 Bécs 1918 Ernst Múzeum (gyűjteményes kiállítás) Művei közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria Főbb művei Szolnok főtere esőben (1878) Hazatérő aratók (1881) Hajóvontatók (1885) Kofák Hazatérés a tanyáról Nászmenet Húsvéti körmenet Szolnoki vásár
Deák Ébner Lajos
Hasonló műtárgyak 2. tétel, Kilátás a tengerre, 1900 körül Irányi Iritz Sándor (1890-1975): Legelésző birkák Végtelen 95. tétel, "Leánykereskedő" Magas-Tátra CSURGÓI MÁTÉ LAJOS (1931-2001) Halászbástya
1918-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. - Fő munkái: Kofák; Hazatérés a tanyáról; Nászmenet; Húsvéti körmenet; Szolnoki vásár; Fifine; Paál László képmása; Gólya a háztetőn a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában és magángyűjteményekben vannak. A XIX. században a felsőfokú művész-oktatás nálunk még nem volt a megfelelő szinten. Ezért a művésznövendékek többsége - csaknem a 90-es évekig - külföldi akadémiákra járt, jelesül Bécs és München voltak a leginkább látogatottak. Ennek okát nem egyszerűen a földrajzi közelségben, hanem a szabadságharc leveretése utáni német, ill. osztrák terjeszkedésben kereshetjük. A városi lakosság nagy része német anyanyelvű volt, mert a szabadságharcban részt vett s ezért leváltott magyar értelmiségi és közigazgatási posztokra túlnyomóan osztrákokat helyeztek. Más kérdés, hogy a németesítő szándék visszafelé sült el és nagyon sok német származású család beolvadt, és jó magyar hazafi lett. Ez történt az Ébner családdal is, amelybe művészünk született.