Mesefilmek A Föld Napjára - Ovis Ötletek — Mi A Lelek
Április 22-én, vasárnap a Föld napja lesz. Nem mondom, hogy sokszor, de elégszer eszembejut, vajon milyen világot hagyunk gyerekeinknek, unokáinknak. Amióta Zsozsó és Gabó "megérkeztek" közénk, azóta sokkal gyakrabban felmerül bennem, mit fognak ők látni 20 vagy 50 év múlva gyönyörű erdeinkből, rétjeinkből, s vajon lesz-e még tiszta, iható víz, tiszta levegő számukra, vajon a sokat jósolt klímaváltozás bekövetkezik-e. Field napja mese magyar. A végeredmény, hogy aggódom és reménykedem, még élhető lesz az a világ is. BENCSIK ANTAL: A VIRÁGBA BORULT VÁROS Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy magas fallal körülvett, szürke város, csupa acél és beton. Nem volt ebben a városban egyetlen fa, egyetlen szál virág, de még egy árva fűszál sem, ami megtörte volna az örök szürkeséget – csak gyárak, égig nyúló kéményekkel, füstös kocsmák, és lakótelepek, cipősdoboz méretű, zsúfolt lakásokkal, ahol elnyűtt cipőkhöz hasonló, nyúlott ábrázatú, boldogtalan emberek éltek. A város urai, három vénségesen vén, nagyszakállú aggastyán, egy szürke vasbetonkupolában laktak a mértani pontossággal megszerkesztett sugárutak metszéspontjában, s vénségük ellenére hatalmas erővel bírtak.
Field Napja Mese Magyarul
Csodálatos édesség ömlött végig az ínyén, és elragadtatás fogta el a soha nem érzett íztől. A tündérlány elmosolyodott. – Ez az élet íze – mondta –, a mesék íze. És ez semmi azokhoz a csodákhoz képest, amik a város szürke falain túl vannak. – Hogy juthatok ki oda? Nyugalom: a föld napja. – kérdezte a fiú. – Nem kell kijutnod – felelte a lány. – Elég, ha holnap reggel kimész az utcára, földre hullajtod a magot, s a többi már menni fog magától. Azzal a virág szirmai összezárultak körülötte, felizzottak, és szikrázó, zöld porrá hullva elenyésztek. A sötétben a kisfiú talán el sem hitte volna a történteket, ha nem érezte volna még mindig az ízt a szájában, s a magot a kezében. Nem tudta lehunyni a szemét; úgy szorongatta a cseresznyemagot a kezében, mintha attól félne, hogy ha elalszik, reggelre mindent elfelejt. Alig bírta kivárni, hogy szülei munkába induljanak, egyből kiugrott a takarója alól, felkapta ruháit, és lerohant az utcára. Ott földre ejtette a magot, s amint az a szürke porba hullott, aprócska hajtás nőtt ki belőle.
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató – aki időközben az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett – 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. Már akkor, 1970-ben 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban és határain túl is fontos változásokat indított el: szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak és emberek milliói tértek át és tanulják folyamatosan az ökológiailag érzékenyebb életvitelt. Április 22.: A Föld napja - Bolygónk, a Föld (mese) - YouTube. Azóta minden április 22-én, idén 52. alkalommal a Földet köszöntjük, felhívva a figyelmet az emberi tevékenységek környezetpusztító voltára is. A környezettudatosság, az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások témaköre már régóta a legfontosabbak egyike. Sorozatunkban újra és újra feltesszük a kérdést: mit tehetünk egyénileg a környezetünk megóvása érdekében, az energia- és erőforrás-pazarlás ellen – a legszélesebb értelmezésben a takarékosság jegyében.
A külvilág tehát az agykéreg felületén tükröződik vissza és a külvilág ingerei az agykérgen keresztül befolyásolják a szervezet belsejében lezajló folyamatokat. A szervezet alkalmazkodását a külső környezethez és a szervezet belső háztartásának irányítását végső fokon az agykéreg szervezi meg. Szerzett és öröklött (ösztön) emlékképei segítségével az agyvelő mozgatja az ember életét. Mi a lélek? (1049. kérdés). Az agyvelő működése, »mozgása« hozza létre mindazokat a jelenségeket amelyeket azután összefoglalóan lelki jelenségeknek, a »lélek« működésének neveznek. Dr. A. F. Nők Lapja 1951/2. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Mi A Lélek? (1049. Kérdés)
Forrás: A magasabb lélek egység elérése a mester Choa Kok Sui
Az embert körülvevő környezed az úgynevezett külvilág állandóan hat az emberre, aki e hatásokat, az úgy nevezett ingereket érzékszerveivel fogja fel. Az érzékszervek központja az agyvelő. Az agykéreg az idegeken befutó ingereket gyorsan megvizsgálja, különválasztja és válaszol rájuk, hasonló gyorsasággal állítva össze a feleleteket. Ezeket a testben az agykéregből szerlefutó idegszálak közvetítik: Az agykéreg tehát a lelki jelenségek székhelye. Az emlősállatok agyvelejének súlya összefüggésben van testük nagyságával, de ez a szabály nem vonatkozik az emberre, akinek a növése aránylag kicsi és mégis nagy agyveleje van. Az emberi agyvelő hosszú évmilliók során fejlődött ki az emlős állatok agyvelejéből, mégpedig úgy, hogy minden ősét túlszárnyalva, az emberi agyvelőn fejlődött ki legerősebben az agykéreg. Az emberi agy fejlődését, — miként ezt Engels kimutatta — erősen elősegítette a munka. Mi az a lélek. A munka eredménye az is, hogy az ember megtanult beszélni. Ugyanis a közösségben élő embernek a közös munkánál már egyre több mondanivalója volt és feltétlenül szüksége volt arra, hogy ezt társaival közölje.