Dr Géczi Gábor — Gárdonyi Géza Élete Röviden
A Testnevelési Egyetem mint hívó szó Prof. Dr. Géczi Gábor vezetésével múlt héten pénteken és szombaton indult a Testnevelési Egyetemen a sportlétesítmény-üzemeltető szakirányú továbbképzés, amely két tantárgy kivételével együtt zajlik a rendezvényszervező-sportbiztonság szakirányú képzéssel. Előbbi képzés csaknem negyven hallgatóval rajtolt el. "Egészen pontosan harmincnyolccal – mondta megkeresésünkre Géczi Gábor. Magyar Olimpiai Bizottság - Megjelent a TF új jegyzete, a Sportmenedzsment. – A Milton Friedman Egyetemen korábban zajlott már efféle képzés, ott viszont nem voltak ennyien, hiszem, hogy a Testnevelési Egyetem mint intézmény ennek kapcsán is hívó szónak bizonyult. Ami a múlt heti tapasztalatokat illeti, nos, csupa jót mondhatok, érdekes és izgalmas beszélgetések alakultak ki, sok-sok kérdéssel, a négy előadó pedig Zékány Márta, Dr. Nagy Zsigmond, Széles József és jómagam voltak. " Kérdésünkre válaszolva a korábbi kiváló jégkorongkapus hangsúlyozta: felkészültek arra az esetre is, ha a koronavírus második hulláma online oktatásra "kényszeríti" a felsőoktatást, így a Testnevelési Egyetemet is.
- Magyar Olimpiai Bizottság - Megjelent a TF új jegyzete, a Sportmenedzsment
- Olvasási módok by Ágnes Nemes Nagy : hungarianliterature
- Lelki ébredés – Wikiforrás
- Ismerkedős sztorik? : hungary
- Mit vártok ebben a háborús helyzetben az influencerektől? : talk_hunfluencers
Magyar Olimpiai Bizottság - Megjelent A Tf Új Jegyzete, A Sportmenedzsment
"Ha közelít a sötétség, jön a tél, a teremtés összegyűjti az élet továbbviteléhez szükséges legfontosabb anyagokat, tudást, energiát, és magokat alkot. Ezek a magok hosszú ideig - néha évezredeken keresztül - őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag" - fogalmazott a MAG alapítója. " Forrás: Elhunyt Géczy Gábor, Magfalva alapítója Ég veled, Gábor, emléked szívünkben (és tetteinkben) örökké élni fog!
Bővebben...
A mi táltosunk magas, hajlott, fekete ember. Az egész Duli-had olyan szálas, mint ő volna, ha kifeszítené a mellét. De ő már ezt nem teszi többé. Olyan, mint a szomorúfűzfa. Különben ahány táltost ismertem, az mind olyan sötét magánakvaló volt. Nem is csodálom: aki véletlenül foggal születik, annak az élete mindig felhős. Már az anyja is szomorúan rejtegeti, takargatja: meg ne tudják, hogy foggal született. Ha megtudnák, akkor a hetedik esztendejében eljönnének érte a rosszak, és elragadnák. Ismerkedős sztorik? : hungary. Később már tudhatja mindenki. De micsoda elkeserítő valami az, hogy mindig a föld alatt rejlő kincsekért zaklatják: - Mondjál, Péter, kincset! Neked tudnod kell, mi hol rejtőzik? Mondd meg: bizonyisten nem adom tovább. A gyerektársai is egyre a lidérceket, ördögöket kérdezik, meg hogy kik a boszorkányok a faluban? Majd meg azt, hogy mikor küzd meg a tüzes bikával? Meg aztán, hogy kitanulja-e a garabonciásságot, vagy pedig látó lesz? A táltosgyerek lelke lassankint megmagánosodik, mint a sziget a tengeren.
Olvasási Módok By Ágnes Nemes Nagy : Hungarianliterature
A mesterségbeli. Arra pedig – most már kimondhatjuk újra – a tudósi érzék. A kritikusi, esszéírói, irodalomtörténészi. De azért legbelül – szerencsére – ott van benne a civil. Az, aki minden lehetséges szakmai ártalom ellenére meg tudta őrizni magában az olvasás örömét. Kosztolányi más. Ő sem élhet könyv nélkül persze. De bizony – sokszor – kevéssé érdekli, amit olvas. Az érdekli, amit ő fog írni az olvasott anyagról. Ha Babits közvetve, a létélményen át és objektiválási szándékkal reagál a kultúrélményre, Kosztolányi válasza rögtönös, közvetlen, látványosan szubjektív. Ha a Babits- sszé egyszerű, tárgyra koncentrált, stílusban majdnem hanyag, a Kosztolányi-karcolat tündöklő, alanyra koncentrált, sokszor ironikus. Olvasási módok by Ágnes Nemes Nagy : hungarianliterature. A mások könyve fügefalevél itt az önkifejezésen. Akárcsak a műfordításban: az eredeti örvén Kosztolányi saját verset csinál. Sportot űz abból, hogy minél jelentéktelenebb, semmi-anyagból hozza létre a valamit. Ennek az Esti Kornél-magatartásnak mély, tragikus vonásait sokszor aláhúzták már.
Lelki Ébredés – Wikiforrás
Mert nem is akarnak igazán semmit. És minduntalan cserbenhagyják benső látomásukat azért, ami a kifejezésben tetszetős. De ez már persze nem Kosztolányi. Legföljebb egyik álarca. De visszakanyarodva az olvasáshoz: sokszor volt az a benyomásom, hogy a tudósnak nevezett Babits igenis civil olvasó a profi olvasó Kosztolányihoz képest. Babits először az életét táplálja a betűvel, másodszor az irodalmi gondolkodást; Kosztolányi először és másodszor a saját művét. Babits nem tud nem-olvasni; Kosztolányi célra olvas. És most már nagyon igazságtalan vagyok. Sikerült úgy kisarkítanom a tételt, hogy már nem igaz. Ahhoz még jogom van, hogy belevonjam a játszmába Babits esszéírói művét, hiszen abból következtetek olvasási módjára, de az már jogtalan, hogy Kosztolányi irodalmi karcolataival megütköztetem. Lelki ébredés – Wikiforrás. Az, ahogy Kosztolányi olvasmányaival bánik, egész írói magatartásának tüköre. És sokszor megtévesztő is, mint írói magatartása. Amit ő irodalomról ír, az álesszé. Nem arról szól, amiről szól. Legtöbbször nem olvasmánybeszámoló, nem kritika, nem szellemi életének megfogalmazása.
Ismerkedős Sztorik? : Hungary
Az ilyen olvasói alkat nem teszi az olvasást feladattá, meg tudja tartani gyönyörűségnek. Legelsősorban azért olvas, mert szeret olvasni. És rendszerint sokfélét. Van ugyanis egy titkos képessége arra, hogy bármit olvas is – krimit, ókori filozófiát, szakkönyvet, legmaibb verset –, ki tudja vonni belőle, ami neki fontos. A legképtelenebb dolgokat is fel tudja használni saját belső elevensége, ide-oda kanyarodó érdeklődése, mély és nem-mély lelki rétegei – röviden: élete – táplálékaként. Az ilyen olvasóra az jellemző, hogy bükkfalisztből is tud kenyeret sütni. És beteg lesz, ha elvonják tőle a könyvet. Mintha ételtől-italtól fosztanák meg. Rájött egyszer, élete egy pillanatában, hogy a könyv, az úgynevezett kultúra sűrített élet, mégtöbb élet, és úgy is használja az írott betűt, mint élete egy részét. Kultúrélményeit hozzácsapja létélményeihez. Ez annyit jelent, hogy nagy az élményképző ereje. És ez persze meglátszik élete minden rétegén, nemcsak az olvasási módján. Babitsban erre az elemi erejű, természetté vált olvasási módra rakódik rá az írói érdeklődés.
Mit Vártok Ebben A Háborús Helyzetben Az Influencerektől? : Talk_Hunfluencers
Hanem széppróza. Mindegy, hogy mi a tárgya. Tehát nem következtethetünk belőle Kosztolányi igazi viszonyára a könyvhöz. Ez olyan volna, mint egy novella alakjait egyenesen vezetni vissza az életbeli modellekre. Kosztolányinak az olvasmány is (igen sokszor) téma, mint bármi más, mint egy szaladó kutya az utcán. De ha ebből arra következtetnénk, hogy kevésbé érdekli, mint Babitsot, tévednénk. Másképp érdekli. Mindkettő szenvedélyes olvasó.
Mik a jelei a lelki ébredésnek? Az ember megismeri, hogy a keze nem ő, a lába nem ő, a füle nem ő. Eddig csak a hajával nem azonosította magát, most elválik az azonos érzése a végtagoktól: A kéz csak fogó és ütőszerszám. Ha levágják, sem az eszem, sem az emlékezetem nem csonkult. A láb csak járó, emelőszerszám. Bár testemnek csaknem fele, ha elvesztem, öntudatom nem csökken, lelki tehetségeim nem kevesbedtek. Dehát micsoda kocsi az, amelynek elveszhetnek a kerekei, eltörhetik a rudja, mégis egész kocsinak érzi magát? Ha a testem egyes részei elveszhetnek annélkül, hogy a lelkemből bármi is hiányzanék, bizonyos, hogy a gyomrom se én vagyok, a tüdőm se én vagyok, a szemem se én vagyok, és az agyam se én vagyok. Ha az egyik testrész műszer, a másik is az. Hús, hús. Mért volna az agyvelő kivétel. Az agyvelő is csak anyag. Az anyag pedig nem gondolkodik. Így válik ketté tudásunkban és érzésünkben a valónk: Én és a Testem. Dehát mi vagyok én, és mi a testem? Én lélek vagyok. A testem meg hús.