A Kutya Karmai Közt Kritika, Nagyon &Quot;Egyedül&Quot; Érzem Magam. Mit Tegyek?
Negatív mellékhatásként így sokkal kevesebb a szabad hely a mozitermekben, a szabad jegyekért szabályos online harc folyik, és én még egyetlen fesztiválon sem láttam ennyi ideges, a filmjéről lemaradó újságírót, mint idén Velencében. A fesztivál elejének fő látványosságát talán Penélope Cruz és Pedro Almodóvar adta, de az első jobb film már A zongoralecke alkotójától, Jane Campion tól érkezett, aki a nem éppen ultramacsó szerepeiről ismert Benedict Cumberbatch et változtatta cowboy-já a XX. század elején játszódó A kutya karmai közt című kiváló netflixes westernben. És megjön a nő Jane Campion meglehetősen kiszámíthatatlan alkotó. A kilencvenes évek elején mennybe vitte az új-zélandi filmipart A zongoralecke című sokszor díjazott klasszikusával, hogy aztán tíz évvel később eltemesse Meg Ryan karrierjét a Nyílt seb című erotikus thrillerrel. Nem tartozik a legtermékenyebb rendezők közé, utoljára 2009-ben állt elő új filmmel, az azóta eltelt tizenkét évben pedig A tó tükre című sorozat két évadát hozta tető alá.
- Kortárs Online - Bronco Henry rejtélye – Kritika A kutya karmai közt című filmről
- A kutya karmai közt kapta a legtöbb Oscar-jelölést, de a Dűne is komoly versenyben van - Könyves magazin
- ELFOJTOTT ÉRZÉSEK: A kutya karmai közt (The Power of the Dog) - Kritika - YouTube
- Egyedül érzem magam idézetek képeslapra
Kortárs Online - Bronco Henry Rejtélye – Kritika A Kutya Karmai Közt Című Filmről
Bár a western sosem halt ki igazán, kortárs vadhajtásait mégis nagyjából a Nem vénnek való vidék adaptációjától számíthatjuk. A mai western folyamatosan igyekszik átértelmezni, felülírni a műfaj becsontosodott szabályrendszerét, ennek megfelelően pedig az ismerős elemei mellett is a megújulás irányait keresi. Amolyan dinoszauruszként egyszerre van jelen modernizált környezetbe ágyazott presztizsfilmként ( Nem vénnek való vidék, A préri urai, A nomádok földje), és más alzsánerekkel keveredve a B-filmes, exploitation kultúra képviselőjeként is ( Csontok és skalpok, Jonah Hex), és persze a midcult szférát se felejtsjük el ( Django elszabadul, A félszemű). Jane Campion rendezésében A kutya karmai közt a zord vadonban értelmezett maszkulinitás fogalomkörét állítja középpontba, és egyszerre feje tetejére. Egy letűnt korszak emlékeinek, hagyományainak ápolása ütközik az új, modernizálódó világ értékrendszerével. De közel sem biztos, hogy olyan értelemben, ahogy azt sokan elképzelik. Mi van a kutya karmai közt?
A Kutya Karmai Közt Kapta A Legtöbb Oscar-Jelölést, De A Dűne Is Komoly Versenyben Van - Könyves Magazin
Számomra a korszakhatár narratíva jóval hitelesebbre és erősebbre is sikerült, mint a toxikus maszkulinitásra felfűzött történetszál, viszont együtt a kettő nem állja meg a helyét. A mérgező férfiasság egy rendkívül kortárs gondolat, amely visszavetítve áll a történet középpontjában és mivel így a hangsúly is ráhelyeződik a korszakváltással szemben, a fogalmat magába szippantja a történelem: az erkölcsi ítélet – amennyiben egy toxikus, posztmodern férfiakkal szembeni véleménynyilvánítás akar lenni – a múlt században ragadt Phil személyének és kortársainak szól kizárólag. A művészfilmes elemektől hemzsegő, vontatottnak tűnő, de unalmasságot és feszültségmentességet nélkülöző mozi – sajnos vagy nem, de – mindezen fentebb említett problematikák ellenére az idei Oscar-díj egyik legnagyobb esélyese. Aki követte a díjátadót az elmúlt években, annak okkal lebeghet a szeme előtt A kutya karmai közt győzelme is, hiszen sajnos a színvonallal ellentétben a rendező személye és filmjének témája vált mérvadóvá, amely a 12 jelölés tudtában még jobban erre enged következtetni.
Elfojtott Érzések: A Kutya Karmai Közt (The Power Of The Dog) - Kritika - Youtube
Phil (Benedict Cumberbatch) büdös, és erre még büszke is, mindennél többre értékeli a kétkezi munkát; a "régi férfiasságot" és a cowboyromantikát dicsőíti. Emellett pedig egy igazi paraszt, mármint a szó pejoratív értelmében. Megkeseredett, önző, cinikus figura, aki gyilkos fegyverként használja a nyelvét, hogy mindenkit megbántson és megalázzon maga körül. Lelki nyomorát kivetíti a testvérére, ezért is képtelen feldolgozni, hogy George, akivel még mindig közös szobában alszanak, megelégeli az agglegényéletet, és feleségül veszi a szomszédos településen éttermet működtető özvegy Rose-t (Kirsten Dunst. ) Az asszony is odaköltözik a testvérpár közös házába, Phil pedig megkezdi a passzív-agresszív pszichológiai hadviselést. Nemcsak a nőt, de a túlságosan élhetetlennek és femininnek tartott fiát, Petert sem látja szívesen a családban. Rose aggódik, hogy nem tud a férje elvárásainak megfelelni, de a fiát is egyre jobban félti, és a feszültség elől a zugivászatba menekül. Phil közben stratégiát vált, és megpróbál közelebb kerülni Peterhez.
Márpedig Phil nagyon nem szeret veszíteni, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a házában továbbra is abban a mederben folyjanak a dolgok, ahogyan azt ő szeretné. Jane Campion a film rendezője, Benedict Cumberbatch és Kirsten Dunst a 78. Velencei Filmfesztiválon (Fotó: Luca Carlino/NurPhoto) Benedict Cumberbatch a csúcson Benedict Cumberbatch élete legárnyaltabb alakítását nyújtja Phil Burbank szerepében, és ez még akkor is igaz, ha az elején könnyen érezhetjük azt, hogy túltolja a dolgot, és annyira macsó cowboy-t alakít, hogy mellette még Clint Eastwood is kicsit feminin figurának tűnne. Csakhogy pont ez Cumberbatch alakításának egyik sarkalatos pontja: Phil is csak szerepet játszik, az ultramacsóságával a saját érzelmeit és sebezhetőségeit próbálja elrejteni a világ elől, mert egy olyan környezetben nőtt fel, ahol az érzelmek kimutatása egyértelműen a gyengeség jele. Amikor kiáll az illusztris vendégek elé talpig tehénganéjjal borítva, és azt mondja, hogy Bűzlök. És ezt szeretem, az egyértelműen szerepjátszás.
és ha belegondolok, én voltam az egyetlen, aki soha nem ítélkezett meg, amikor fingottál. Mit fogsz csinálni nélkülem? átkozott, ki lesz a hülye a szelfimben? Viszontlátásra! Viszlát. Most már halott vagy számomra. nem vagyok meglepve, hogy elmész. Mindig is önző voltál! Viszlát, de nem köszönöm. soha nem éreztem rosszul, hogy vesztes vagyok az életben, mert mindig is olyan kedves barátaim voltak, mint te., Most mit csináljak? Viszlát barátom. Ó, te mész … ki fogok gúnyolódni most? Viszontlátásra! elítélték, hogy elhagyta a barátját. A büntetés a következő: napi 2 telefonhívás, napi 2 Önportrék, heti 1 kézírásos levél, 3 havonta egyszer pedig 1 személyes látogatás. gyere vissza néhány csodálatos ajándékkal. Különben ne gyere vissza. Viszlát! miért mész el?? A saját érdekedben reménykedj, hogy újra találkozunk … különben fogalmad sincs, mennyire fájni fogok neked. Egyedül érzem magam idézetek képeslapra. végül!, Most, hogy ilyen rossz hatással van rám, újra sínre tudom hozni az életemet. Viszlát! nem kívánom, hogy kudarcot valljon, de csak azt mondom, hogy ha igen, akkor mindig visszatérhet.
Egyedül Érzem Magam Idézetek Képeslapra
Minél társtalanabb, minél magányosabb vagyok, minél kevesebb a jóakaróm, a pártfogóm, annál többre kell becsülnöm önmagamat. Amikor semmi sincs, ami fontos, És nincs már kedved a szóhoz, És mindegy, hogy kit szerettél, Akkor érzed, hogy magányos lettél. Mert hiszen az emberre mi van rábízva? Saját maga. A saját élete. Joga van magát megvédeni. És fel is kell építenie a saját belső védelmi rendszerét, mert a külvilágtól ezt a legtöbb esetben hiába várja. Mindenki a saját várában él. És nehezen engedi le a felvonóhidat. Nem vesszük észre, hogy zárva vagyunk. Hogy miattunk nem jönnek. Nem hallanak vagy éreznek belülről hívó szót. A magány nem a Szerelem hiánya. A magány kiegészíti a Szerelmet. Hiányzol idézetek. Nem a társaság hiánya, hanem az a pillanat, amikor a lelkünk végre szabadon meg tud szólítani minket, és segít döntéseket hoznunk az életünkkel kapcsolatban. Félek, hogy egyedül maradok. Attól félek, hogy mindig valakinek a barátja, vagy húga, vagy bizalmasa leszek, de soha nem mindene valakinek. A magány nehéz.
Legyen kire gondolni, ki miatt sietni haza vagy hozzá, együtt járkálni együtt megérni romantikus pillanatokat, törődni egymás gondjaival, esetleg megoldani ketten. Ezekhez nem kell együtt lakni, attól még egymásnál tölthetünk napokat vagy heteket. Az egyedüllét miatt tanultam meg minden olyat, amit egy háziasszonynak tudni kell. Ki engedhet meg magának saját bejárónőt, szakácsnőt, házvezetőnőt? ÉN!! Mert ez vagyok magamnak egy személyben! Persze, utálom csinálni, nem is mindig csinálom, amit kéne. És mikor már a kedvesem nem tudja elnézni.........? De mivel ezermester vagyok én sem tudok nála elnézni ezt, azt.....! Szóval, nem olyan rossz az egyedüllét, noha, ki kell mondjam,.... *r volt eleinte! Sokszor úgy érzem, mint ha egy hatalmas patkómágnest tartanák magam előtt és minden normális nőt eltaszítanék magamtól. Máskor tök jó egyedül! Egyedül érzem magam idézetek a szerelemről. Rájöttem, sok eddig megoldhatatlannak hitt dolgot egyszerűen megoldok! Függönymosástól a főzésig, pedig még a tea ítés is kihívás lefoglalnak és tényleg erősítenek, hiszen azzal szembesülök, nem vagyok kiszolgáltatott és gyakorlatilag megélek a jég hátán is ha kell!