Csurgó Térképe, Osztrák Magyar Konzulátus

Somogy megye népessége Somogy megye utolsó becsült népessége 303 802 fő (2018 évben) [2], ami akkori Magyarország népességének 3. 1%-a. Népsűrűsége 50 fő/km 2. Lakások száma 142063, népességet figyelembevéve, ez 2. 1 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2015-2018] időszakban (-0. 89%/év), 2019-ben Somogy megye lakossága 293 100 lenne. [0] Somogy megye népességének alakulása 1870-tól 2018 -ig (fő) [1] [2] Somogy megye a megyei népsűrűség térképen Lenti megyénkénti népsűrűségi térkép létrehozásánál 2015. január 1-es népességi adatokat használtam [2]. Településkereső Népesség éves%-os változása: [1870-1880] +0. 71%/év [1880-1890] +0. 62%/év [1890-1900] +0. Zselic és Somogy kapcsolat - térkép - önkormányzatok elérhetőségei. 55%/év [1900-1910] +0. 66%/év [1910-1920] +0. 15%/év [1920-1930] +0. 47%/év [1930-1941] +0. 16%/év [1941-1949] +0. 25%/év [1949-1960] +0. 17%/év [1960-1970] -0. 31%/év [1970-1980] +0. 09%/év [1980-1990] -0. 44%/év [1990-2001] -0. 25%/év [2001-2011] -0. 58%/év [2011-2015] -0. 32%/év [2015-2018] -0. 89%/év Somogy megye települései Csak Somogy megye 50 legnagyobb település listája.

1. Kategória:Somogy megye települései – Wikipédia
2. Zselic és Somogy kapcsolat - térkép - önkormányzatok elérhetőségei
3. Magyarság
4. Az első világháború napról napra: Kína hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának - 1917. augusztus 14.
5. Osztrák bútoradomány szabolcsi nagycsaládoknak

Kategória:somogy Megye Települései – Wikipédia

Bemutatás A linkgyűjtemény Somogy megye településeit, vállalkozásait, cégeit, turisztikai tippjeit, intézményeit, egyesületeit, alapítványait, iskoláit és egyéb szolgáltatásait mutatja be. A linkek között számos hasznos tipp található pl. az esküvőszervezéshez, kertépítéshez, sportoláshoz és más szabadidős tevékenységhez.

Zselic És Somogy Kapcsolat - Térkép - Önkormányzatok Elérhetőségei

Ha a keresett település nincs itt, használja a településkeresőt.

Ezért, bár épülete sokszor megsérült, lakói mindig helyreállították. A török idők elmúltával 1752-ben Lengyel Gáspár, az akkori kegyúr (nevére utal a városnév első tagja) barokk stílusúvá alakíttatta és bővíttette a templomot, ami sok középkori részlet pusztulását okozta. A következő bővítése 1882-83-ban történt, amikor az új birtokos Zichy Nepomuki János a templom hajójának irányát is megváltoztatta. Az 1989-96 között végzett felújítási munkák során a templom képét úgy alakították ki, hogy mind a kora középkori, mind a barokk értékei érvényesülhessenek. Nyugati oldalán található az 1911-ben emelt kálvária együttese. Érdemes megtekinteni e közel nyolcszáz éve folyamatosan használt templomot. Kategória:Somogy megye települései – Wikipédia. Ez a Csalogányok völgyében fekvő település 1992. május 1. óta város, bár központi szerepkörét régen kivívta magának. A dombokon szőlők, gyümölcsösök, erdők övezik. Jó minőségű földjeinek 90%-t magángazdaságok művelik, ahol a szántóföldi növények mellett 110 ha-on barack, 150 ha-on pedig dió is terem.

Megakadt a családfakutatásban? Magyar állampolgár felmenője Belgrádban született, Isztambulban házasodott? Netán egy New York felé tartó hajón hunyt el, és nem tudja, hol találhat erre vonatkozó információkat? A megoldás az Országos Levéltár gyűjteménye – ezúttal nem az anyakönyvi adatbázis digitális képeit kell pörgetni –, ugyanis a konzulátusi anyakönyvek eredetiben kutathatók a Bécsi kapu téri kutatóteremben. ♦ Az első világháború 100. évfordulója, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. Az első világháború napról napra: Kína hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának - 1917. augusztus 14.. törvény (a továbbiakban: anyakönyvi törvény) 2014-ben hatályba lépett módosítása [1] alkalmából is szeretném felhívni a figyelmet erre a méltatlanul mellőzött, a családkutatás számára is nélkülözhetetlen forrástípusra. A konzulátusi anyakönyvi másodpéldányok ugyanis nem kerültek a kutatás látókörébe. Ennek több oka van: Az egyedülálló levéltári anyag nem a "megszokott" helyen, az egyházaknál és az Országos Levéltár Filmtárában, még csak nem is az anyakönyvi ügyekben illetékes Belügyminisztériumi Levéltárban, sem az illetékes önkormányzatnál, vagy éppen a megyei, városi levéltáraknál, hanem egy "eldugott" helyen, a Regnicolaris Levéltár anyagában található (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Regnicolaris Levéltár – Archivum Regni – N 113 Konzulátusi anyakönyvi másodpéldányok 1898–1918).

Magyarság

A belügyminiszter 71. 211/1899. IX. sz. rendeletével ezeknek az anyakönyvi másodpéldányoknak az őrzésével az Országos Levéltárat bízta meg. MNL OL N 113 – No. 114. k. – 91v. A külföldi (konzuli) magyar királyi állami anyakönyvek másodpéldányainak jegyzéke Emlékeztető. A konzuli anyakönyvezés 1898-as bevezetéséről. Az anyakönyvi másodpéldányok őrzése az Országos Levéltár feladata. MNL OL N 113 – 61. Osztrák bútoradomány szabolcsi nagycsaládoknak. Borító: A plojesti házassági anyakönyvek betűrendes tartalomjegyzéke A konzulok MNL OL N 113 – 50. téka – 1. (1898). A gégesorvadásban szenvedő csehországi Hennig Antos 68 éves kocsimázoló halálának bejelentése a Konstantinápolyi konzulátuson Akárcsak ma, a konzulok 100 évvel ezelőtt is a külügy szolgálatában álló, követségi hivatalnokok voltak, közigazgatási vagy gazdasági jellegű ügyeket intéztek, s munkájukkal segítették a külföldön tartózkodó állampolgárokat. A konzulok feladata volt a Monarchia külföldön tartózkodó alattvalói (osztrák, illetve magyar állampolgár, valamint védenc, továbbiakban: alattvaló) részére jogi segítségnyújtás, tanácsadás, illetve segélyezés, összefoglaló néven konzuli védelemhez való jog biztosítása.

Az Első Világháború Napról Napra: Kína Hadat Üzen Az Osztrák-Magyar Monarchiának - 1917. Augusztus 14.

A gyűjtemény valójában nemcsak az anyakönyvi másod-, hanem kisebb mennyiségben a konzulok által 1918-ban, kényszerű távozásuk alkalmával megmentett elsőpéldányokat is tartalmazza. Rendeltetésszerűen tehát az anyakönyvi másodpéldányok kerültek be a sorozatba, az első példányok csak esetlegesen. Az irategyüttes összesen 40 kötetet és 75 tékát tesz ki. Az iratanyagra vonatkozó tájékoztató megtalálható itt is. 1. AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEZÉS, A KONZULOK ÉS A "KÜLFÖLDIEK" Mint ismert, Magyarországon a " Wekerle-törvény" ( 1894. évi 33. Magyarság. tc. ) 1. §-a rendelte el az állami anyakönyvek vezetését. A törvénycikk szerint az anyakönyveket első és másodpéldányban kell vezetni (20. §. ). Az anyakönyvek első- és másodpéldányát minden év végén le kell zárni és a másodpéldányt a felügyelő hatóság útján az illetékes törvényhatóság levéltárába kell beküldeni (24. ). A törvény 79. §-a lehetőséget ad az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai képviselőinek, konzuljainak és azok helyetteseinek, hogy illetékességi területükön a magyar állampolgárok születését, házasságát és halálozását anyakönyvezhessék; elrendeli továbbá, hogy az így keletkezett anyakönyvi másodpéldányokat minden év végén a belügyminiszternek küldjék meg.

Osztrák Bútoradomány Szabolcsi Nagycsaládoknak

A Monarchia főkonzulátusának épülete napjainkban. Josef Bürger matróz így írt hadifogságáról: "Az internálásban nagyon jól megy a sorunk, jól és eleget étkezünk, egész nap sportolunk és sétálunk, és naponta legfeljebb két ember külön engedéllyel Pekingbe is bemehet. […] Jó konyhánk van, ahol saját, Prágában tanult szakácsunk főz, akinek négy kínai segít. Szerdán és vasárnap bécsi szelet, szombaton gulyás, pénteken palacsinta az ebéd. "[1] A háború további részében a Monarchia felkérésére a semleges Hollandia képviselte az osztrák-magyar érdekeket Kínában. A terület elvesztését végül a békeszerződések véglegesítették: Ausztria az 1919-es saint-germaini béke, Magyarország pedig az 1920-as trianoni békediktátum aláírásával mondott le a terület feletti jogairól. A fogságba esett tengerészek első turnusa 1920. február 22-én indult el Sanghajból. Hajójuk Hamburgba futott be, ahonnan vonat hozta haza őket Magyarországra. [1] Balogh Tamás: A "piros-fehér-piros" a Sárga-tengeren - A Kaiserin Elisabeth cirkáló története.

MNL OL N 113 – 114. kötet. 10r, 11v A külföldi (konzuli) magyar királyi állami anyakönyvek másodpéldányainak jegyzéke Anyakönyvi bejegyzések száma a bukaresti konzulátuson. A Janina, Jeruzsálem, Trapezunt és Teherán ill. Turnu-Szeverin, Jasi városokban működött diplomáciai képviselők előtt születési, házassági és halotti bejegyzés nem történt (utóbbi két román város esetében ez kissé meglepő). Szintén feltűnő, hogy az amerikai kontinensen sem volt konzulátusi anyakönyvvezetés! Ahogy a bangkoki konzul is csak bíráskodási jogkörrel rendelkezett, anyakönyvet nem vezetett. Az anyakönyvek vezetését 1898-ban kezdték el, a diplomáciai képviseleteknek, amelyek zöme antant szövetséges államok területén feküdt, állomáshelyeiket el kellett hagyniuk, ezért az anyakönyvek vezetése általában az első világháború folyamán fokozatosan megszűnt. Végezetül, ebben az anyagban (N 113) helyezték el a korábban a Táblai Osztályon (ma Bírósági Levéltárak – O szekció) őrzött olyan régebbi, 1880-1893 közötti anyakönyvi kivonatokat, amelyek olyan külföldi egyénekről keletkeztek, akiknek magyar állampolgársága kétségtelen.

Egy nagykövetség nyitása egyben a fogadó állam elismerését is jelenti, ezzel szemben konzulátus vagy főkonzulátus nem jelent ilyen szintű diplomáciai gesztust. [3] Magyarország főkonzulátusai [ szerkesztés] Magyarország lényegében csak 1920-tól, az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését követően alakította ki önálló külpolitikáját. Így a különböző szintű missziók működtetésének is alig egy évszázados hagyománya van. Ezen időszak alatt főkonzulátus is működött, például az Anschluss során 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz csatolt Ausztriában bécsi főkonzulátust működtetett, mely csak 1945-ben alakult át politikai képviseletté. [4] Egyebekben Magyarországnak 1938-ban 20 hivatásos konzuli képviselete volt, 1977-ben azonban már csak tíz, [5] melyek közül már akkor főkonzulátusi rangú volt például a kolozsvári magyar főkonzulátus. 2010-ben Magyarország külügyminisztériuma világszerte 15 főkonzulátust, további két konzuli irodát működtetett míg konzulátus egy sem volt. [6] Jegyzetek [ szerkesztés]