Idősek Világnapja Meghívó Szövegek – Kik A Tótok
Meghívó Idősek Napi rendezvényre M E G H Í V Ó Bonyhád Város Önkormányzata nevében szeretettel meghívom az Idősek Világnapja alkalmából tartandó rendezvényre. Ezen alkalommal is szeretnénk kifejezni a szépkorúak iránti tiszteletünket és nagyrabecsülésünket. Kérem, fogadja el meghívásunkat, töltsünk együtt néhány kellemes órát! Helyszín: Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Program: 14 órától Egészségügyi szűrések 15 órakor Előadás a szívinfarktusról Előadó: Dr. Lascsik László kardiológus főorvos 16 órakor Idősek köszöntése Közreműködik: Városi Nyugdíjas Klub Kórusa, Völgység Néptáncegyüttes Teveli Férfidalárda, Harmónia Kórus Bízom benne, hogy együtt ünnepelhetünk október 1-jén, az Idősek Világnapja alkalmából. Bonyhád, 2014. szeptember 18. Tisztelettel: Filóné Ferencz Ibolya sk. ügyvivő alpolgármester Vissza
Idősek Világnapja Meghívó Szöveg
A HHMIT Szoc. Gond. Központ meghívja "Szépkorú" lakosait 2021. október 7-én, csütörtökön 10 órától a Multifunkciós Közösségi Házba, az Idősek Világnapja alkalmából.
S hogy a holnap se legyen csupa gond, de kezdődő és folytatódó bolond kaland, mi egyszer véget ér ugyan – ahhoz is csak jókedvet adj, Uram. " /Garai Gábor/
Kik azok a tirpákok? A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán. MTI | 2010. január 27. Tisztázzuk, kik a tótok... | Hungary First. | A 257 éve Nyíregyházát újranépesítő tirpákság történelmét és kultúráját bemutató háromnapos rendezvény kezdődött a nyírségi nagyvárosban kedden. A valamikori Nyíregyháza a török hódoltság évei során szinte elnéptelenedett, lakosainak száma néhány száz főre csökkent az 1700-as évek közepére. A fenyegető kihalást Károlyi Ferenc gróf úgy igyekezett megakadályozni, hogy 1753. május 16-án pátenslevelet adott ki birtokainak újratelepítésére, amit Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szervezőmunkával segített. Károlyit és Petrikovicsot a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ma városalapítóként tiszteli, hiszen az egykori újranépesítés után indult fejlődésnek a település, amely jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakosával. Az újratelepítés során 214 szlovák nemzetiségű család Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Szarvasról érkezett Nyíregyházára, s mellettük jött 117 família a valamikori Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéből is a Nyírségbe.
Kik A Tótok W
A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi külső neve volt, amivel a magyarok illették őket. Szlavónia régi magyar neve Tótország volt a végéig. [1] Tágabb értelemben pedig az összes Magyarország területén élő nyugati keresztény vallásokat követő szláv nyelvű népek gyűjtőneve volt. Több magyarországi település őrzi a tót nevet. A jelenlegi településnevek között ezek: Tahitótfalu (eredetileg Tahi és Tótfalu külön), Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu és Tótvázsony, Lengyeltóti és Káptalantóti. Sok magyar nemzetiségű személy Tót vagy Tóth nevű. A szó eredete [ szerkesztés] A szó eredete a gepidák és más germán törzsek thuat törzsnevéből ered, [2] akiknek állama a 4. századtól az 5. századig állt fenn a Kárpát-medencében. Kik a tótok 2019. Az Avar Kaganátus idején a gepidák beolvadtak az itt lakó szlávok közé. A thuat törzsnév általános germán önmegjelölés, ez szerepel a teutonok nevében, és a mai németek deutsch vagy a hollandok (volt száli frankok) [ forrás? ] angol dutch nevében is.
Kik A Tótok 2019
A betelepülők házhelyet, szántóföldet és szabad vallásgyakorlási jogot kaptak. Az első időkben azonban mégis részük volt vallási üldöztetésben protestáns-lutheránus, mai nevén evangélikus hitük miatt, amit dacos kitartással, konok méltósággal viseltek, s ezért illették őket a "tirpák" elnevezéssel, ami tűrőt, szenvedőt jelent. A tót ajkú betelepülők a kapott földjeinek tanyákat építettek ki, mivel akkoriban nem volt megoldható a napi ki- és hazajárás. Így alakultak ki Nyíregyháza külterületén a bokortanyák, tanyabokrok, 10-15 lakóházzal, gazdasági épületekkel. A bokortanyák közül mintegy hatvan ma is fennmaradt, s közülük Salamon-, Benkő-, Tamás-, Sulyán-, Róka-, Antal-, Vajda-, Verbőczi-, Kazár és Mandabokor számít a legjelentősebbnek. Kik a tótok 2. Külterületen tavasztól őszig laktak a betelepültek, a telet pedig a városban töltötték, főként a Szarvas utcai házaikban, amelynek neve utalt egyik származási helyükre. Az 1754-es évben Nyíregyháza lakosságának 80-85 százalékát adták a betelepültek, így szlovák városként emlegették akkoriban a települést.
Kik A Tótok 2
Nem több. De ugorjunk… Folytassuk azzal, hogy legjobb esetben sem több, csak történelmi mítosz a szlovákoknak a szlovák államiságért folytatott ezeréves küzdelméről szóló hazugságaik! Az egészből annyi igaz, hogy az önálló szlovák államnak az 1993-ban történt megalakulását nehéz lenne elképzelni a trianoni rablás során kitalált cseh-szlovák állam megalakulása és léte nélkül, tehát anélkül, hogy Felvidéket elcsatolták volna a történelmi Magyarországtól. Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta – litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebben nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót! Tisztázzuk, kik a tótok! - Nemzeti.net. A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az Árpád-házi királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak.
Kik A Tótok 4
Az országgyűlésen bevégezték a közoktatási költségvetés feletti vitát, s hamarosan megszavazták az újabb felhatalmazási törvényjavaslatot, mely szükségessé vált, mivel április végére nem lett volna kész a költségvetési törvény. Április 25-ikén aztán belekezdtek az igazságügyi költségvetés tárgyalásába, de ezzel már nem végezhettek a mult héten, mivel igen számosan óhajtottak hozzászólni az igazságszolgáltatás kérdéseihez. Vita közben felháborodást keltett a pánszláv érzelmű tót képviselő, Veszelovszky felszólalása, a ki a tótok által lakott vidékeken a bíróságok nyelvévé a tótot szeretné tenni. A beszéde nyomán támadt nagy ellentmondásokra azzal vágott vissza, hogy a tótok Magyarország őslakói s hogy a nemzetiségek az országban többségben vannak. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Kik azok a tirpákok?. Egyik állitás sem igaz, mert a lakosság felénél több a magyarság, nem is szólva a magyarság politikai, történelmi, közgazdasági és műveltségi nagy túlsulyáról, mely államunk magyar nemzeti jellegének megadja a természetes alapot. A mi azt a másik álitást illeti, hogy a tótok régebben laknak ebben az országban, mint a magyarok, ez is ama történelmi téves állitások közé tartozik, melyeket, sajnos, a magyarok közül is sokan elhisznek.
Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta – litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebben nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót! A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az "Árpád-házi" királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írtuk nevüket. Kik a tótok 4. Összegezve tehát elmondhatjuk tótokról, hogy sosem volt államalkotó nemzet, és sosem lesz! Az a (28) évnyi "államiság" nem ad múltat, történelmet és nagy királyokat, uralkodó-házakat! A "Szlovák államiság" nem más a történelem sok évezredes szélviharában, mint egy lepkefing! Gyakori vád velük szemben, hogy nincs nyelvük, ez azonban nem igaz, mert van nekik. A nyugati szláv nyelv egy déli nyelvjárását próbálták önállónak álcázni azzal, hogy írásmódjában a lengyeltől és amennyire lehet, a csehtől is különbözővé alakították.