Az Idő Film: Dsida Jenő Temetőben
Nem lehet panasz se a történetre, se annak kivitelezésére [... ] Mindehhez párosul a remek grafika és animálás, a remek karakterek és remek szinkronhangjaik, valamint a csodás zene és a gyönyörű dalok. Röviden: kiemelkedő alkotás, anime remekmű. A romantikus sci-fi dráma szintézise. " [1] Az olvasói 8, 86 pontot adtak rá a lehetséges 10-ből (6436 szavazat). [2] Az AnimeNewsNetwork olvasóinak értékelése: "mestermű" (1372 szavazat), "kitűnő" (1586 szavazat), "nagyon jó" (747 szavazat). További kb. 500 szavazó gyengébbre értékelte a filmet. Az AnimeNewsNetwork olvasóinak átlagos értékelése: "kitűnő". [3] A értékelése (2011. 08. 03. ): "A film nagy erénye, hogy egyszerűségével hihetetlen módon képes az érzelmekre hatni. Ez nagyban a szereplőknek is köszönhető, hiszen mindegyik [... ] hiteles karakter. Nincs negatív szereplő, csak rossz döntések és emberi hibák vannak, de az anime megmutatja, hogy mindezek eltörpülnek a barátság és a szeretet mellett. A történet sci-fi szála tökéletesen illeszkedik az eseményekbe [... Az idő film 2021. ] az alkotók ügyesen eljátszottak az időutazás ellentmondásaival és lehetséges szabályaival.
- Az idő film 2021
- Az idő film előzetes
- Az idő film.com
- Dsida Jenő: Temetőben, Samuel Barber: Adagio (+VIDEÓ) – A Mi kisvárosunk
Az Idő Film 2021
Felmerül a kérdés, hogy a képesség csak jóhoz vezet, vagy valakinek a szenvedéséhez is? Makoto két legjobb barátja fiú, egyikük az okos, gondoskodó és felelősségteljes Cuda Kószuke, aki az orvosi egyetemre készül, másik barátja a torzonborz Mamija Csiaki, aki még Makotónál is lustább, forrófejű, és folyton ugratja a többieket. Ők hárman rendszeresen játszanak egy baseballra emlékeztető labdajátékot, ami inkább csak a labda dobálgatásából áll. Egy alkalommal, amikor Csiaki a biciklijén viszi, megkérdezi, nem akar-e vele járni. Az idő látképei. Makoto ezen annyira meglepődik, hogy több alkalommal visszamegy az időben, és megpróbálja másként alakítani az eseményeket, hogy a fiú ne tegye fel a "végzetes kérdést". Ezután kerülni kezdi a fiút az iskolában, aki nem érti a dolgot. Makoto gondja az első szerelem mellett az, hogy a húga megette a pudingját, és hogy túl hamar lejár az idő a karaoke -bárban. Ezekben az esetekben is használja újdonsült "időugró" képességét. Kószuke nagyon tetszik egy alsós lánynak, aki nem meri megmondani neki.
A megoldást is láttuk már a 12 majom című filmben. Terry Gilliam sci-fijében egy katasztrófa után azért küldik vissza többször is az időben James Cole-t (Bruce Willis), hogy megakadályozza a pusztulást okozó vírus kiszabadulását. A múltat azonban nem lehet megváltoztatni, az események pont azért fordulnak végzetes irányba, mert Cole beavatkozik, s mire a történet szálai összekapcsolódnak, az idő is körbeér. Nolan ötlete annyiban eredeti – és éppen ezért nehezen követhető –, hogy több pontot is kiválaszt, ahonnan aztán előre és hátra is elágazik az idő, illetve a cselekmény. Az idő film előzetes. Mintha tükröket állítanánk az időben. Vagy mintha egy többször megtekert Möbius-szalagon járkálnánk előre és hátra… A film megértésében segíthet – bár az is lehet, hogy csak még jobban összezavar – az a mágikus négyszög, melyre a Tenet cím is utal. Az egymás fölé írt sator, arepo, tenet, opera, rotas szavakból álló ősi sorozat eredete a ködbe vész, sokan sokféleképpen értelmezték, ám azt, hogy valójában mit is jelent, nem tudja senki.
Az Idő Film Előzetes
Hungarofilm | BBC | Pannónia Filmstúdió | Animációs | Dráma | Családi | Sci-Fi | Rejtély | 7. 4 IMDb Teljes film tartalma 1982-ben bemutatott egész estés francia–magyar koprodukcióban készült legendás sci-fi rajzfilm, amely Stefan Wul L'Orphelin de Perdide ["A Perdide bolygó árvája"] című kultikus regénye alapján készült (1958). A forgatókönyvet Jean Giraud írta, a rajzfilmet René Laloux rendezte, a zenéjét Jean-Pierre Bourtayre, Pierre Tardy és Christian Zanesi szerezte, a producerei Jacques Dercourt és Roland Gritti voltak. Franciaországban 1982. március 21-én, Magyarországon 1983. szeptember 29-én mutatták be a mozikban. Az idő fölött járó lány (film, 2006) – Wikipédia. A filmet Moebius látványtervei keltették életre, és a Pannónia Filmstúdió művészei népesítették be fantasztikus lényekkel, felejthetetlen kreatúrákkal. A film főhőse egy kisfiú, akit Piel-nek hívnak, s aki egy végzetes baleset során egyedül marad a titokzatos, félelmetes Perdide bolygón.
Az Idő Film.Com
A hangulat tehát egyáltalán nem horror, de még csak végig feszkós thriller se, így aki ezért (vagy épp ezért nem) ült volna be, azok a fentiek szerint készüljenek. Ha az alapötlet volt önmagában a berántó erő és nem a műfaj, úgy nem lesz baj. Pedig feszültségesebb aztán bőven lehetett volna. Van annyira érdekes az alapszituáció, hogy ez ennél erőteljesebb legyen. Viszont itt jönnek a már említett Shyamalan jellemzők. A néhol öncélúnak tűnő fényképezés (nem minden arc teljes mutatása, kameraállás/dőlés, az épp cserélődött színészek kezelése) még egész jól működik, mint hangulatfokozó, de párszor elég indokolatlan. Például mikor családi drámába próbál átmenni a film a főszereplő házaspárjának épp elromló, válásközeli kapcsolatában turkálva, akkor abban nem igazán van épkézláb funkciója az ilyesféle operatőri stílusnak. Csomók az idő szálain – A Tenet című filmről | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Illetve éppenséggel lenne, ha maga a drámai rész lenne izmosabb, mert hiába van egy díjszezont besöprő, lassú és mély szálnak bemutatva, ez a mozi messze legsablonosabb pontja és ezzel időzünk a feszkósabbá tétel helyett.
Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja csengeri Tóth Margit, földbirtokos családból származott. Dsida Jenő Budapesen, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait. Érettségi után a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, de tanulmányait nem fejezte be. Gyermekkorát meghatározta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Benedek Elek fedezte fel és indította el költői pályáján. Szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. 1928-ban adták ki a Leselkedő magány című verseskötetét, 1933-ban a Nagycsütörtök, 1938-ban, halála után az Angyalok citeráján című kötetét.
Dsida Jenő: Temetőben, Samuel Barber: Adagio (+Videó) – A Mi Kisvárosunk
Vannak költők, akikről nem beszélni kell, hanem olvasni. Dsida Jenő túl fiatalon hunyt el, műveiben azonban megtaláljuk az öröklétet, mert tudja: "álmodik a temető". Ezen a héten Dsida Jenő Temetőben című versét ajánljuk. Dsida Jenő 1907. május 5-én született Szatmárnémetiben. Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárott Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet, mely betegágyán írt utolsó verseit is tartalmazza. Dsida egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak. Fiatalon, alig 30 évesen, 1938. június 7-én Kolozsvárott hunyt el. Dsida Jenő olyan lírai világot teremtett, amelyet egyszerre határoz meg a földi dolgok szépségére és sokféleségére nyitott szemlélet, a rácsodálkozás képessége, másfelől pedig a transzcendencia felé való emelkedés kiolthatatlan igénye. Október vége és november eleje a halottakról a halottakért szól. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween, mely a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája, majd jön a mindenszentek ünnepét követő halottak napja, november 2-án, mely fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává.
Versein kívül egyetlen kisebb könyve jelent meg életében: Magyar karaván Itálián keresztül. Útirajz, amely az Erdélyi Lapok által szervezett római szentévi zarándoklatról számolt be. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat szerkesztője lett, 1928 októberétől következő év nyaráig a báró Huszár családnál vállalt házitanítóskodást Abafáján, majd az Erdélyi Helikon belső munkatársa, az Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítója lett. 1930-ban részt vállalt az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapításában. Verseivel szerepelt az Új Arcvonal és Új erdélyi antológia című gyűjteményes kötetekben. 1934-től a Keleti Újságot szerkesztette, ahol Anyanyelvünk címmel állandó rovata volt. A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN Club romániai magyar tagozatának és az Erdélyi Szépmíves Céh lektora volt. A híres marosvécsi összejövetelek Kemény János báró kastélyában 1926-tól szerveződtek, melyhez Dsida Jenő is csatlakozott.