Szon - Varga Mihály: A Kitelepített Svábok Magukkal Vitték Magyarságukat / Posta Vám Telefon
Német tannyelvű középiskola beindítását kezdeményezték a napokban Nagykárolyban a Szatmár megyei svábok, bár a legutóbbi népszámlálás szerint a magukat németnek valók száma nem érte el az ötezret a városban. Mint Leitner János, a Német Demokrata Fórum megyei elnöke a elmondta, a Szatmárnémetiben másfél évtizede létesített német középiskola messze nem elégíti ki az igényeket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a sváb lakosság zöme Nagykárolyban és környékén él, ahonnan mégsem ingázhat több száz fiatal a megyeszékhelyre. A helyhatóságokkal és a szülőkkel eddig lefolytatott beszélgetéseik nyomán egyértelművé vált, hogy reális az igény, de meg van is mód is a megvalósításra. Most már jobbára rajtuk múlik, hogy az idei előkészületek után az új iskola, vagy egyelőre csak a német nyelvű IX. osztály, amelyből aztán kinőne az önálló német középiskola, a jövő év őszén beinduljon Nagykárolyban. Német középiskolát indítanának a svábok Nagykárolyban. ű A befektetőket is vonzaná a nyelvtudás Kovács Jenő, a város polgármestere örül a kezdeményezésnek, amelyet szerinte akár előbb is meg lehetett volna tenni.
- BAON - Varga Mihály: a kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat
- Német középiskolát indítanának a svábok Nagykárolyban
- Így készül a Magyar Posta az EU-n kívüli termékek áfamentességének megszűnésére
- Fontos változás jön az EU-n kívülről érkező áruk kezelésében
- Nagy változás a csomagküldésnél, több száz embert vesz fel a Magyar Posta - Napi.hu
Baon - Varga Mihály: A Kitelepített Svábok Magukkal Vitték Magyarságukat
Német Középiskolát Indítanának A Svábok Nagykárolyban
A Magyar Királyi Honvédség helyett a Waffen-SS egységeiben szolgálókról sem jelenthető ki egyöntetűen, hogy a nácizmushoz való kötődés vezette volna őket: 1944-től, a megszállás kezdetétől az SS sorozást is folytatott Magyarország területén a német nemzetiségűek körében (a nyilasuralom alatt pedig már magyarokat is toboroztak, illetve egységeket vezényeltek át a Honvédségtől az SS-be), így korántsem jelenthető ki, hogy a hitleri fegyveres erőbe belépő magyarországi németeknek akár csak a többsége is önként cselekedett volna. A kitelepítés két lépcsőben zajlott: 1946 januárjától júliusáig mintegy 120 000 németet szállítottak Magyarországról Németország amerikai megszállás alatt álló zónájába, azaz a későbbi Nyugat-Németországba. E kitelepítési hullám az itteni amerikai hatóságok tiltakozása miatt került leállításra, akik elégedetlenek voltak a művelet körülményeivel. A második fázisban 1947 és 1948 folyamán körülbelül 100 000 embert deportáltak Németország szovjet megszállási zónájába, a későbbi NDK-ba.
A világháborús élmény, illetve az ismét nagyhatalommá váló náci Németország támogatása tette ezt lehetővé, így a visszanémetesítés megindult mind Magyarországon, mind az utódállamokban. A próbálkozás eredményei viszont területenként nagyon különböztek. Míg az utódállamokban a kisebbségpolitika terén a magyar kérdés állt a középpontban és a kisantant államok kihasználták s támogatták a visszanémetesítést, ezzel is gyengítve a magyarok pozícióit, addig a trianoni Magyarországon a két világháború között a német kérdés volt a legfontosabb, és a magyar kormány igyekezett folytatni a világháborút megelőző kisebbségpolitikáját, illetve csökkenteni Németország befolyását. Az utódállamokban a német kisebbség radikalizálódott, és teljesen a nemzetiszocialista ideológia befolyása alá került, ezzel szemben a magyarországi mozgalom mérsékelt maradt. A területgyarapodások következtében azonban a '40-es évek első felében a magyar kormány is szembesült a radikálisabb igényekkel fellépő németség követeléseivel.
2021. július 1-től megszűnik az Unión kívülről érkező, 22 euró alatti értékű áruk áfamentessége. Az uniós jogszabályi változás értelmében az Európai Unió határain kívülről érkező minden termék után általános forgalmi adót kell fizetni, melyet vám elé állítás előz meg. A Magyar Posta többlépcsős fejlesztéssel mintegy 2, 7 milliárd forintot fordít az új folyamatok kialakítására, informatikai fejlesztésre, a kapacitások bővítésére, és 200 fővel bővíti a létszámot a többletfeladatok miatt - írja közleményében a Magyar Posta. A Magyar Posta 2021. júniusi, 18-65 év közötti felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérése szerint - amelyet az NRC Marketingkutató Kft. Posta vám telefon ne. készített - a megkérdezettek nagyjából 38 százaléka rendelt az elmúlt egy évben Európai Unión kívüli webshopból terméket. Az Unión kívülről rendelők 71 százaléka számára újdonság lesz a vámeljárás, mivel eddig értékhatár alatt vásároltak. A kutatásból kiderült az is, hogy az egyharmaduk már tudatosan rendelt az elmúlt két hónapban Unión kívülről, azaz figyelembe vették a jogszabályi változásokat.
Így Készül A Magyar Posta Az Eu-N Kívüli Termékek Áfamentességének Megszűnésére
A Magyar Posta által fejlesztett új informatikai rendszer működését a vállalat folyamatosan felügyeli.
Fontos Változás Jön Az Eu-N Kívülről Érkező Áruk Kezelésében
A Magyar Posta Zrt. 2021. júniusi, 18-65 év közötti felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek nagyjából 38 százaléka rendelt az elmúlt egy évben Európai Unión kívüli webshopból terméket. Az unión kívülről rendelők 71 százaléka számára újdonság lesz a vámeljárás, mivel eddig értékhatár alatt vásároltak. Így készül a Magyar Posta az EU-n kívüli termékek áfamentességének megszűnésére. A kutatásból kiderült az is, hogy az egyharmaduk már tudatosan rendelt az elmúlt két hónapban EU-n kívülről, azaz figyelembe vették a jogszabályi változásokat. Az érintettek nagy része, mintegy 63 százaléka értesült arról, hogy július elsejétől megszűnik a kisértékű, azaz a 22 euró alatti termékek áfamentessége. Kevesen vannak ugyanakkor, akiknek tapasztalata lenne a vámfizetési kötelezettséget illetően, hiszen a megrendelt termékek többsége az eddig áfamentes 22 euró alatti kategóriába tartozott. Az új szabályozás szerint 2021. július 1-től minden unión kívülről érkező küldemény után áfát kell fizetni függetlenül annak értékétől. Ez azt jelenti, hogy minden Unión kívül érkező terméket vám elé kell állítani.
Nagy Változás A Csomagküldésnél, Több Száz Embert Vesz Fel A Magyar Posta - Napi.Hu
A Magyar Posta 2, 7 milliárd forintos fejlesztéssel készült a jogszabályi változásra, amely több lépcsőben fog megvalósulni. Az automatikus vámkezeléshez informatikai szoftvert fejlesztett, az új szabályozás mentén átalakította a nemzetközi küldeményekre vonatkozó küldeménykezelést, ehhez bővítette a logisztikai kapacitásokat és növelte a létszámot több mint 200 fővel. A Posta a vámkezeléshez egy teljesen új díjrendszert alakított ki, és a termékek értékével arányosan, sávosan határozta meg díjakat. Így 10 eurós termékérték alatt, online fizetés esetén 399 forint, 10-22 euró között 499 forint lesz a vám elé állítás díja. Amennyiben nem online, hanem utánvéttel, azaz kézbesítéskor fizet a címzett, úgy a díj magasabb lesz: 799 és 899 forint. Fontos változás jön az EU-n kívülről érkező áruk kezelésében. Az EU-n kívülről érkező küldemények esetén minden eddiginél fontosabb lesz a pontos címadatok (név, cím) mellett az elektronikus elérhetőségek (email, telefon) megadása is, mert a megfelelő adatok birtokában a Posta automatikusan elvégzi a vámeljárást, és fizetést követően a szabályok szerint kézbesíti a küldeményt.