A Sóvárgás Démona - Dr. Máté Gábor - Konyv.De: Salföldi Pálos Kolostorrom
(Kanada, Vancouver, 2012. augusztus: Dr. Máté Gábor) Ajánlott még: Szétszórt elmék. A sóvárgás démona. A test lázadása. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
- A sóvárgás demon king
- A sóvárgás demon hunter
- Hangokból épült újjá a salföldi pálos kolostor | Magyar Kurír - katolikus hírportál
A Sóvárgás Demon King
Ismerd meg a függőségeidet Tanulhatunk bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek. Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? A sóvárgás démonában Máté Gábor, a világhírű tudós a klinikai tapasztalatok és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól. - Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban végzi munkáját.
A Sóvárgás Demon Hunter
Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható? A világhírű magyar lélekgyógyász nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart hatolni, meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék gyökeresen új szemlélettel közelíti meg ezt a sokakat érintő témát, valamint új módszereket is kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal. A Szétszórt elmékben dr. Máté Gábor bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás. Rávilágít, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban - és azt is, hogy miért. Megtudhatjuk, hogy élettapasztalatunk pszichológiai "terméke" - már az anyaméhen belül is! -, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran "kikapcsolunk".
Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire. A szerzőről DR. MÁTÉ GÁBOR művei Máté Gábor (Budapest, 1944. január 6. –) magyar születésű kanadai orvos. A függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozik. Széles körű elismertségnek örvend az ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar) területén végzett munkája és a témáról alkotott egyedi nézőpontja miatt, valamint azért, mert szilárd meggyőződése (amelyet egyébként tudományos kutatások konkrét eredményeivel is alátámaszt), hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől. Amellett, hogy keresett és sokat foglalkoztatott előadó valamint szemináriumok tartója a fenti témákban, Máté rendszeresen ír a Vancouver Sun és Globe and Mail c. lapokba is.
A kezdeményezésre felfigyelt az UNESCO is, amely január végéig saját oldalán népszerűsíti a magyar projektet, melynek keretében a MOME hallgatói olyan honlapot szerkesztettek, amely nemcsak képeken mutatja meg, hogyan néz ki most és hogyan nézhetett ki a 14–15. században a salföldi pálos kolostor, hanem rekonstruálták annak egykori hangzásvilágát is. Mizsei Zoltán társszervező, zenekutató, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) kutatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész tanára a műsorban felidézte: elsőként a helyszínen tapasztalták meg, hogy ma hogyan szólnak a gregorián énekek a romok között, ezt követően digitálisan rekonstruálták az egykori hangzásvilágot. Hangokból épült újjá a salföldi pálos kolostor | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Így jött létre a honlap, ahol a speciális utómunkának köszönhetően úgy szólnak a gregorián énekek, mintha a kolostor sok száz évvel ezelőtt még álló falai közül hallgatnánk őket, de a környező erdők élővilágába is belehallgathat a látogató. Mizsei Zoltán elmondta, hogy a MOME és a kőszegi FTI-ben működő Zenei Műhely közös munkájának eredményeként létrejövő projekt felkeltette az UNESCO érdeklődését is.
Hangokból Épült Újjá A Salföldi Pálos Kolostor | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
A keletre tájolt templom északi részéhez csatlakozik a kolostor, melynek kerengője közepén állt a ma is látható kőkút. Az épületegyüttes valószínűleg a XVI. század közepén, az akkor itt dúló török hadjárat alatt pusztult el, de már előtte elnéptelenedett. Évszázadokig állt elhagyatottan, majd a XVIII-XIX. században, Salföld újjáépítésénél az épület sok kövét elhordták. Ekkor hordták szét a kolostorhoz tartozó vízzáró gátat is, amit a közeli Burnót-patakra építettek az egykor itt élt szerzetesek.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói speciális effektekkel alkották újra a salföldi kolostor hangjait és bemutatják azt is, hogyan nézhetett ki a kolostor a késő középkorban. Céljuk, hogy a kezdeményezés kulturális, oktatási, turisztikai csatornákon keresztül hozzá tudjon járulni a Balaton-felvidéki "hang-öntudat" megszületéséhez, mivel úgy gondolják, hogy a hangvilág fontos szerepet játszhat a helyi identitás erősítésében. A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével indított projekt tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított "Hangzó város" kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei. Az eredményeket és a részleteket a Dunántúl, mint hangtáj elnevezésű, kifejezetten a projekt részeként létrehozott honlapon követhetik nyomon az érdeklődők.