Molnár Csilla Szobor: Sulinet HíRmagazin

July 7, 2024

Még a versenyre készülve a kor elismert szobrásza, Pauer Gyula felajánlotta, hogy a döntősökről szobrot készít, sőt nem annyira felajánlotta, mint inkább kijelentette, hogy így lesz - a modellek önkéntes választásáról nemigen volt szó. A visszaemlékezések és a Szépleányok című dokumentumfilm szerint meglehetősen megalázó helyzetbe kerültek a meztelenül ácsorgó kamaszlányok, akiknek még a szeméremajkait is alaposan begipszezték a szorgos kezek – ahogy az az elkészült szobron is látható, anatómiai részletességgel. A műteremben a lányokról aktfotók is készültek, amelyek az előzetes megállapodást megszegve, a lányok hozzájárulása nélkül a Lui Deutschland című férfimagazinban láttak napvilágot 1986 januárjában. Az egyik fotós a későbbi médiacézár, Fenyő János volt. A pornómagazinos botrányból pont Molnár Csilla maradt ki, aki a többiekkel ellentétben nem hagyta magát fényképezni. Viszont az ő teste is közszemlére került, amikor a gipszminta nyomán készült egyik bronzszobor 1988-ban bekerült a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe - igaz, Molnár Csilla addigra már halott volt.

Molnár Csilla Szobor Rio De Janeiro

című, 1987 -es riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987 -es Magyar Filmszemlén és a mannheimi dokumentumfilm-fesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma halála után néhány hónappal jelent meg, majd négy évre rá, 1990 -ben pedig Menyhárt János zenéjével és Miklós Tibor szövegével Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című slágerré vált dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről – köztük Csilláról is – Szépségminták címmel gipszlenyomatokat készített. Ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg. Jegyzetek Szerkesztés Irodalom Szerkesztés Gazsó L. Ferenc- Zelei Miklós: Szépséghibák, Szerzői Kiadás, 1986, ISBN 9635005369 Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt!, HP hungaropop Kultur.

Molnár Csilla több mint 30 éve hunyt el. Halála után nem sokkal a róla készült szobrot is elvitték: a Magyar Nemzeti Galéria pincéjében volt, míg nemrég újra ki nem állították. Sokan felháborodtak miatta. Molnár Csilla az első magyar szépségverseny győztese, megkoronázása azonban tragédiával ért véget Mindössze 9 hónappal azután, hogy megnyerte a versenyt, önkezével véget vetett életének. A győzelme után róla készült szobor zarándokhellyé vált, ezért a Magyar Nemzeti Galéria pincéjébe került. Molnár Csilla szobrát újra kiállították Forrás: Azóta sokat foglalkoztak az alkotás elkészültének körülményeivel, és egyöntetűen úgy gondolják az emberek, hogy kihasználták a lányokat, ez persze nem csak a szoborra igaz, hanem az egész versenyre is. A szobor elkészülte azonban ezt jól mutatja: az első három helyezett állt modellt Pauer Gyulának a meztelen alkotáshoz, ám ez nem kérés volt, inkább utasítás. Férfiak hada vette őket körül, a műterembe pedig bárki bemehetett. Fotósok meztelenül fényképezték a lányokat, a második helyezett Kruppa Judit és a harmadik Füstös Veronika csak később tudták meg, hogy a fotóikat egy külföldi szexújságnak adták el.

Hogy miért? Egyszerűen azért, mert analógiákon és stílusjegy-azonosításon kívül semmi sem bizonyítja azt, hogy valóban Leonardo da Vinci keze munkájáról van szó. Sőt, sokáig a szobor korát is kétségbe vonták, hiszen volt már olyan Leonardónak tulajdonított kisplasztika, amelyről kiderült, hogy csak egy kései, XIX. századi utánzat. A budapesti Lovas esélyeit viszont eléggé növeli az, hogy 2009-ben a washingtoni National Galleryben komoly technikai vizsgálatokat végeztek rajta, és az eredmények arra utalnak, hogy a kisbronzot valóban a XVI. században öntötték. Ám a modell eredete és az, hogy a mester saját kezű alkotása vagy esetleg egy tanítványanyáé, továbbra is megválaszolatlan maradt. A jelenlegi állásponton csak egy új forrás előkerülése változtathat, vagy egy nagyon-nagyon meggyőző művészettörténészi vélemény, amely így is csak egy marad a sok közül, esetleg egyéb komplex vizsgálatok eredményei. A szakvélemények pedig a teljes elutasítás és a megengedőbb, optimistább álláspontok között ingadoznak.

Leonardo FestmÉNyei

László Mária 15. 06:57 "Leonardo da Vinci szobra" c. alkotás fotói Milánó (Milano) településről Feltöltő Azonosító 215638 Feltöltve 2015. 07:04 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4. 07:04 "Leonardo da Vinci szobra" c. alkotás fotói Milánó (Milano) településről Feltöltő Azonosító 358064 Feltöltve 2019. 05. 31. 14:31 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! László Mária 19. 14:31 "Leonardo da Vinci szobra" c. alkotás fotói Milánó (Milano) településről Feltöltő Azonosító 358065 Feltöltve 2019. alkotás fotói Milánó (Milano) településről Feltöltő Azonosító 358066 Feltöltve 2019. alkotás fotói Milánó (Milano) településről Feltöltő Azonosító 358067 Feltöltve 2019. alkotás fotói Milánó (Milano) településről Feltöltő Azonosító 358068 Feltöltve 2019. 14:32 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el!

Sulinet HíRmagazin

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. november 5. hétfő 09:54 Jövő évben az európai művészet egyik legnagyobb géniusza, Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulójáról emlékezik meg a világ. A múlt héten újból megnyitott Szépművészeti Múzeum a Leonardónak tulajdonított lovas kisplasztikát bemutató kamarakiállítással vesz részt a nemzetközi megemlékezéssorozatban. Da Vinci szobra világszenzáció lehet, hiszen azt jelenti, hogy a reneszánsz mester egyetlen fennmaradt szobra Budapesten található. Persze több olyan műalkotás van, amelyet Leonardónak tulajdonítanak, ám a budapesti Lovas című bronz kisplasztika ezek között nagy esélyes a megtisztelő szerzőségre. A szobor a múzeum legtöbbet kölcsönzött műtárgyává vált, és ez azt jelzi, hogy élénk iránta a külföldi érdeklődés, tehát a nemzetközi szakmát foglalkoztatja az eredete és az eredetisége. De Kárpáti Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora úgy véli, hogy az érdeklődés időnként fellángol, majd kialszik, ahogyan az is valószínű, hogy a szobor szerzőségének a kérdése is örökre nyitott marad.

Leonardo Da Vinci Munkássága &Bull; Da Vinci Stúdió

Elhullott madarakat boncolt fel, hogy a test szerkezetét megvizsgálja. A lineáris perspektívát használta. Sokat tanulmányozta, hogyan lehet ábrázolni a háromdimenziós tárgyakat sík felületen: amikor azok közelebb vagy távolabb, és amikor erős fényben vagy félhomályban vannak. Leonardo da Vinci művei bizonyítják, hogy ismerte és használata az aranymetszés szabályát. A kor szokásainak megfelelően támogatóra volt szüksége. A Mediciek Firenzéje, a Sforza hercegek Milánója ezt lehetővé tette. Még a hírhedt Cesare Borgia is a munkáltatója volt, katonai mérnökként dolgozott neki. Egy híd tervezése kapcsán Niccolo Machiavellivel is kapcsolatba került. Az ő segítségévek kapott megbízást az anghiari csata festésére. Leonardo da Vinci művei közül több is befejezetlen maradt. Talán, mert egyszerre számtalan dologgal foglalkozott, vagy mert mindig a tökéletességre törekedett. A már említett Vasari életrajzban olvashatjuk azt is, hogyan készült talán leghíresebb munkája, a Mona Lisa. A mester zenészeket és bohócokat szerződtetett, hogy szórakoztassák modelljét.

Az arckifejezés és a fejtartás mintha erre utalna. Ebben az esetben Góliátot kiegészítésképpen hozzá kell képzelni, körülbelül úgy, mint ahogy a XIX. század szobrai megkövetelik létezési terük gondolati kiegészítését. Michelangelónál azonban nem szabad ilyesmit feltételeznünk, és így érjük be azzal, amit maga Michelangelo és kortársai ebben a Dávidban mindig is láttak, és amit felállítási helyének megválasztásával véglegesen bizonyítottak is: a rettenthetetlenség és az erő szimbóluma. Galéria [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Ybl Ervin: Donatello 1957. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Charles de Tolnay: Michelangelo mű és világkép, 1975. Corvina kiadó ISBN 963-13-1405-7 Richard Friedenthal: Leonardo életrajz képekben, 1975. Gondolat kiadó ISBN 963-280-297-7 Források [ szerkesztés] Ascanio Condivi: Michelangelo Buonarotti élete, Magyar Irodalmi Társaság, Budapest, 1926. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Ascanio Condivi, Michelangelo kortársa és életrajzírója. ↑ művészettörténész, életrajzíró További információk [ szerkesztés] A Mediciek fénykora, Élet és művészet a reneszánsz Firenzében Reneszánsz szobrászat Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 179549517 LCCN: n98092301 GND: 4246818-8 SUDOC: 028991141 BNF: cb12071178b

Konzuli Szolgálat Kanada