A Nagy Köd 1952-Ben Londonban - Természeti Monda Példa

A Kínában élő városok levegője, amely gyakran erősen szennyezett, kémia hasonló a londoni gyilkos ködhöz, Zhang és munkatársai találtak. Kína évtizedek óta küzd a levegőszennyezéssel, és a kutatók szerint a világ 20 legveszélyesebb városának 16 lakója. Például a pekingi levegőszennyezés gyakran messze meghaladja az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának elfogadható levegőminőségi előírásait. A kutatók szerint a fő különbség a kínai szmog és a gyilkos londoni köd között az, hogy Kína homályossága sokkal kisebb nanorészecskékből áll. A szulfát képződése csak ammóniával lehetséges, közölte a tudósok. "Kínában a kén-dioxidot elsősorban az erőművek bocsátják ki, a nitrogén-dioxid erőművekből és autókból származik, az ammónia a műtrágya használatából és az autókból származik" - mondta Zhang. "Ismét a megfelelő kémiai folyamatoknak kell kapcsolódniuk ahhoz a halálos homályhoz, hogy Kínában előfordulhassanak. Több mint 4000 ember halálát okozta a londoni “Nagy szmog” 1952-ben | Érdekes Világ. " Érdekes módon, míg a londoni köd nagyon savas, a kortárs kínai hézag alapvetően semleges. "

1. London's halálos savas szmog válság 1952 | Good Mood
2. Több mint 4000 ember halálát okozta a londoni “Nagy szmog” 1952-ben | Érdekes Világ
3. Amikor halálos köd uralta London utcáit

London'S Halálos Savas Szmog Válság 1952 | Good Mood

A járatokat földelték és a vonatokat törölték. Még a nap közepén is a sofőrök bekapcsolták a fényszórót, és a vastag sötétségen keresztül hüvelykre előre lógatták a fejüket az autó ablakain. Sokan hiábavalónak találták az erőfeszítést, és egyszerűen elhagyták autóikat. Zseblámpát tartó konduktorok sétáltak London ikonikus emeletes buszai előtt, hogy a város utcáin vezessék a sofőröket. A sípoló gyalogosok körbetapogatták a város környékét, és megpróbáltak nem megcsúszni a zsíros fekete szivárványon, amely bevonta a járdákat. Mire hazatértek, arcuk és orrlyukuk a levegőtől megfeketedett, a londoniak szénbányászokhoz hasonlítottak. London's halálos savas szmog válság 1952 | Good Mood. Getty Images A hatóságok azt tanácsolták a szülőknek, hogy tartsák otthon a gyermekeiket az iskolából, részben attól tartva, hogy elvesznek a vakító szmogban. A zsákmányolás, a betörések és az erszényes kirablások növekedtek, amikor a felbátorodott bűnözők könnyen eltűntek a sötétben. A hétvégi focimeccseket törölték, bár Oxford és Cambridge folytatta a Wimbledon Common-ban megrendezett éves terepversenyét olyan pályamarsányok segítségével, akik folyamatosan ezt kiabálták: "Így, így, Oxford és Cambridge" ahogy a futók materializálódtak a sűrű ködből.

Több Mint 4000 Ember Halálát Okozta A Londoni “Nagy Szmog” 1952-Ben | Érdekes Világ

az 1952-es nagy szmog előtt a londoniak hajlamosak voltak elfogadni a szennyezést az ipari kor életének részeként., Ezután azok, akik túlélték, már nem beszéltek London romantikus borsóleves ködéről. Inkább, miután a szmog felemelte, egyre inkább harcoltak az iparosodás mellékhatásaként keletkező mérgek korlátozásáért. A környezetkutatás ezt követően fokozta a levegőminőség és az egészség közötti kapcsolatok tudatosságát. 1952 london köd teljes film. Ez vezetett a brit Tiszta Levegő Törvény 1956. a következő évtizedekben nem volt semmi közel a nagy szmog méretéhez, de a szakértők szerint a levegőszennyezés jelenlegi szintje, bár nem olyan látható, ugyanolyan veszélyt jelenthet., Egy 2010-es jelentés az Egyesült Királyság parlamentjének megállapította, hogy 2008-ban 4000 ember halt meg Londonban a légszennyezés miatt (ugyanez a szám az 1952-es nagy szmogtól), és 30 000 halt meg az egész Egyesült Királyságban. a tettes most azonban nem csak a szén elégetése és a keletkező füst/korom, hanem a jármű-és ipari fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása is.

Amikor Halálos Köd Uralta London Utcáit

Amikor 1952. december 5-én Londonban elkezdett sűrűsödni a pára, mindenki azt hitte, hogy csak a szokásos, közmondásos angol köd ereszkedik le a városra. Csakhogy nemsokára észrevették, hogy ez a köd egy kicsit más, mint amilyenhez hozzászoktak. Valahogy sűrűbb volt, és kellemetlen záptojásszagot árasztott. Pániknak persze nyoma sem volt, elvégre a londoniak több mint száz éve hozzászoktak a gyakori szmoghoz. A tizenkilencedik század olyan változásokat hozott a város életében, amelyek gyökeresen megváltoztatták a helyi életet. Már 1800-ban is egymillióan éltek itt, száz évvel később azonban legalább hat és fél millióra duzzadt a lakosság száma. Amikor halálos köd uralta London utcáit. Egész iparágak települtek be gyárakkal, munkásokkal és a családjaikkal. Ezt a rengeteg embert el kellett helyezni, szállítani kellett, valamint ellátni sokféle termékkel, élelmiszerrel, vízzel, fűtéssel. Az iparágakra újabb iparágak épültek, s az ellátóhálózatok egyre nehezebben bírták a terhelést. Sem a csatornahálózatot, sem a később megalkotott gáz- és áramellátást nem ilyen tömegekre tervezték.

A légikémia jobb megértése kulcsfontosságú a hatékony szabályozási intézkedések kidolgozásához Kínában - mondta Zhang. "Úgy gondoljuk, hogy segítettünk megoldani az 1952-es londoni köd rejtélyt, és néhány ötletet adtunk Kínának a levegő minőségének javítására is" - mondta Zhang. "A nitrogén-oxidok és az ammónia kibocsátásának csökkentése valószínűleg hatékonyan megzavarja ezt a szulfátképző folyamatot. " A kutatást online november 9-én tették közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban. Eredeti cikk az élő tudományról.

A mítoszokat olyan dolgok és természeti erők személyisége révén fejlesztették ki, melyeket az ókori emberek imádtak. Olyan természetes jelenséget képviseltek, mint a tűz, mint Apollo személye; a víz, Poseidon személye, és a vágy érzése, Afrodité személye. Míg egy mítosz olyan történet kategóriája, amely igaznak tekinthető, a mese egy olyan kategória, amely hamis vagy fiktívnek tekinthető. A mesék olyan állatok, dolgok vagy természeti erők történetei, amelyek emberi jellemzőkkel rendelkeznek, és amelyek általában erkölcsi leckét adnak. Mint a mítoszok, a legendák a világ legtöbb kultúrájában megtalálhatók. A mesék leghíresebb forrása az Aesop, az ókori Görögország rabszolgája. Természeti monda példa tár. A szónokokat az ókori Görögország és Róma diákjainak közoktatásban és irodalmi összefogásban tanították. Népszerű példa a mesékre: "Arab éjszakák", "Oroszlán és egér", "A teknős és a nyúl. "A" fable "szó a latin" fabula "szóból származik, ami azt jelenti, hogy" egy narratív vagy mese ", amely viszont a" fari "szóból származik, ami" beszélni ", és az" ula "utótag azt jelenti, hogy" kicsit ".

A monda, vagy régebbi nevén rege [2] epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket. A szó a nyelvújítás korában keletkezett, a mendemonda ikerszóból vonták el, korábban a 17. században már használták a monda-monda kifejezést költött történet értelemben. A népnyelv azonban nem jelölte meg konkrétan a műfajt, igaz történetet, históriát, régiséget emlegettek. Hasonló a helyzet más európai nyelvekben is, az angol és a francia műfaji megfelelője legendának nevezi az ilyen mondákat. Jellemzői [ szerkesztés] Elsősorban történeti hagyományokat dolgoz föl egy kultúrközösség hőskorából. Részben a mítosszal, részben a mesével rokon. Verses és prózai egyaránt lehet. Fő csoportjai a hiedelemmondák (pl. a halálról), a történeti mondák (pl. királyokról, Szent László füve), eredetmagyarázó mondák (pl. Természeti monda példa 2021. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Gyakoriak a vándormondák.

E téren különösen fontos C. W. von Sydow munkássága. Von Sydow megkísérelte továbbá különválasztani azokat a történeteket, melyek csak formájukban utánozzák a mondákat (álhiedelem-monda). A magyar mondakincset leginkább Vörösmarty, Arany, Jókai, Mikszáth, Krúdy használta föl. Benedek Elek állította össze a legteljesebb és legismertebb magyar mondagyűjteményt. Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. Természeti monda példa szöveg. 1980.