A Dunai Hajós Film / Nemes Lampérth József

July 19, 2024

Borus Demeter, Iván Striga, Dragos Károly és a többiek. Következzék 5 érdekesség A dunai hajós című legendás filmről! Az összeállításból az is kiderül, napokon át kelet-német nudisták zavarták meg a film forgatását. 1. A Dunai hajós Jules Verne (sokaknak Verne Gyula) regénye alapján született. A termékeny francia író bár sosem látta élőben a Dunát és a könyvben szereplő helyszíneket, ez nem akadályozta meg abban, hogy remekművet írjon. A könyv csak a halála után, 1908-ban jelent meg és Verne fia adta ki, aki nem csak a kéziratba "nyúlt bele", a címét is megváltoztatta. Jules Verne A szép szőke Duna címet adta a regényének, ezt változtatta meg Michael A dunai hajósra (kétségtelen, az utóbbi a jobban utal a tartalomra). Nem mellékes, hogy a Sándor Mátyás című film is Verne regénye alapján készült. Bujtor István (balra) kivételesen a gonoszt, Strigát alakította a filmben. 2. Borus Demetert Koncz Gábor alakította a filmben. A 83 éves színészt eredetileg az apja papnak vagy orvosnak szánta, ám pap a cölibátus miatt nem akart lenni, orvosnak pedig a vér látványa miatt nem ment.

A Dunai Hajós Film Streaming

4. Az 1974-ben forgatott filmet Markos Miklós rendezte. A "vizes" jelenetek nagy részét a Duna-kanyarban rögzítették. Szokás szerint remek szereposztással, hiszen Kállai Ferenc és Madaras József is bekerült az alkotásba, mint ahogy Latinovits Zoltán is. Ki sejtette ekkor, hogy két év múlva már nem lesz az élők sorában a legendás művész, és Balatonszemesen, a vasúti síneken ér véget az élete. Agárdy Gábor (balra) Koncz Gábornak köszönheti az életét. 5. Dragos Károlyt a jellegzetes hanghordozású Agárdy Gábor alakította. Ő annak köszönhette egyáltalán az életét, hogy az örmény népirtás során valaki kimentette a halálból az édesapját, aki akkor egészen kicsi gyerek volt. Agárdy számtalan kosztümös filmben szerepelt s mellette ikonfestőként is jelentőset alkotott. Nem mellékesen A dunai hajós forgatásán is megmentették az életét, méghozzá Koncz Gábor. Történt, hogy a Vaskapunál forgatott a stáb, amikor is Agárdy beleesett a Dunába és levitte egy örvény. A Kossuth hajóról az egész stáb bénultan nézte a jelenetet, Koncz Gábor ellenben azonnal utána ugrott a zavaros Dunába.

A Dunai Hajós Videa Teljes Film

Borús úr, alias Ladko megnyeri a sigmaringeni horgászversenyt. A győzelmet arra használja fel, hogy a bolgár hazafiaknak gyűjtött pénzt és fegyvereket megszerezze függetlenségi harcuhoz. Fogadásból ezért vállalja, hogy a Dunán végigevez a Fekete-tengerig úgy, hogy csak azon él meg útközben, amit a horgászással szerez. Az osztrák-magyar monarchia rendőre, Jäger úr mellészegődik, mert gyanús neki, s nem is alaptalanul… Magyar tévéfilm, 1974 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Markos Miklós Operatőr: Lakatos Iván Rendezte: Markos Miklós Szereplők: Agárdy Gábor (Dragos Károly / Karl Jäger) Bujtor István (Ivan Striga) Horváth Sándor (Dimitriev) Koncz Gábor (Borús Demeter / Szergej Ladko) Madaras József (Titscha) Menszátor Magdolna (Natasa Ladko) Kállai Ferenc (Róna Lázár) Koltai Róbert (Petyka) Latinovits Zoltán (Monseniur Boris)

Az 1876-os a sigmaringei horgászverseny győztese Borús úr, alias Ladko, a bolgár nemzeti függetlenség harcosa fogadásból végig ladikozik a Dunán, a Fekete-tengerig. Természetesen célja az, hogy eljusson a bolgárokhoz, akiknek fegyvert és pénzt visz. Jager úr, a rendőrnyomozó mellészegődik mert… [ tovább] Képek 4 Szereposztás Koncz Gábor Borús Demeter / Szergej Ladko Agárdy Gábor Dragos Károly / Karl Jäger Bujtor István Ivan Striga Kállai Ferenc Róna Lázár, vizsgálóbíró Koltai Róbert Petyka Latinovits Zoltán Monsieur Borisz Menszátor Magdolna Natasa Ladko Madaras József Titscha

Nagybányán és Párizsban alakította ki sajátos stílusát, amellyel a századelő magyar avantgárdjának egyik legeredetibb egyénisége lett. Erőteljes konstrukciójú képeit páratlan dinamizmus feszíti, tusrajzain a sötét-világos kontrasztjával, a szinte brutális anyagkezeléssel, széles ecsetvonások ritmusával formál teret. Stílusa rokon Cézanne, a fauves és a Die Brücke törekvéseivel. Festményeire, rajzaira egyre inkább felfigyeltek, egyre több rajzát közölte a Kassák Lajos által szerkesztett és kiadott Ma című folyóirat, ilyenformán Nemes Lampérth betagozódott a magyar aktivizmus híveinek körébe. Nemes Lampérth a portré -, a táj -, és az aktfestésben egyaránt otthonosan mozgott, sőt csendéletei is vannak. Bajkay Éva: Nemes Lampérth József - A Magyar Festészet Mesterei II. sorozat (*22). 1917 -ben részt vett a Fiatalok kiállításán a Nemzeti Szalonban, 1918 -ban pedig a Ma III. demonstratív kiállításán. Mozgósító erejű plakátrajzaival 1919 -ben a tanácskormány propagandáját segítette. Ismert Kmetty Jánossal közösen készített Be! [3] című plakátja, amely a kommün fegyveres védelmére mozgósított.

Bajkay Éva: Nemes Lampérth József - A Magyar Festészet Mesterei Ii. Sorozat (*22)

A "Ma" című folyóirat maga köré gyűjtött néhány fiatal festőt, szobrászt, hogy azok munkáit csoportos és egyéni kiállítások keretében a közönséggel megismertesse. E művészek java része nem új ember, nevük a legkonzervatívabb testület, a műcsarnok katalógusaiban is szerepelt már több ízben, de becsületes törekvéseik jogán a fiatalsághoz tartozóknak vallják és érzik magukat. Az idősebbnek visszafiatalodása mindig megható valami és őszinteségüket kétségen felül tettel - munkáikkal - igazolják. Nemes-lampérth józsef. E művészek zárt sort akarnak formálni a konjunktúrában lezüllött társaikkal szemben. Nem valószínű, hogy javítanak a művészet mostani leromlásán, de ők maguk tiszták és becsületek maradnak. Ez bizonyos. A kiállítók: Kmetty János, Nemes Lampérth József, Máttis Teutsch János, Ruttkay György, Gulácsy Lajos, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Diner Dénes Rezső, Schadl János, Bohacsek Ede festők, Pátzay Pál, Spangher Ferenc, Gergely Sándor szobrászok. Kmetty János városrészlete nagyon jelentékeny munka. Markáns, szinte kikovácsolt formákból építette fel e tájképet.

Farkas Zsuzsanna - Rippl-Rónai ​József Bényi László - Paál Paál ​László 1846–1879 munkássága Bortnyik Sándor - Hevesy Iván - Rabinovszky Márius - Kétezer ​év festészete Könyvünkkel ​a szokásostól eltérő festészettörténetet bocsátunk az olvasó elé. A gondolat, amin a könyv alapszik: a szemléltetés, még pedig a tudományos értékű szemléltetés. A művészet változását, fejlődését akkor figyelhetjük meg legjobban, ha a különböző korok, vagy az azonos korok különböző iskoláinak, mestereinek alkotásait összehasonlítjuk egymással. Termékenyen összehasonlítani azonban csak azt lehet, aminek kellő összehasonlítási alapja van. Ez az alap a mi esetünkben az azonos művészi feladat, pontosabban az azonos téma. A történeti anyagot tehát témakörök, festői tárgyak szerint csoportosítottuk. Az egyes témákat pedig - kétezer évet áttekintően - változásuknak, fejlődésüknek fő mozzanataiban mutatjuk be. A folytonos összehasonlítással közel hozzuk az olvasóhoz a művészi stílusok történetét, egyúttal azonban az egyes művet is.

Zamárdi Siófoki Út 9