A Női Kommunikáció És A Tudomány - Magadba Fektess
1(1, őszó rd, u Lilla: A nőtörténet és a kommunikációtörténet iltinlográfiai perspektíváiról CRALADI KOMMUNIKÁCIÓ, LEVELEZÉS iiroligyel Tünde: A kora újkori női műveltség problémái — OiVártisok, határok és lehetőségek 2 Plínilárková Anna: Fugger Mária, a "győri hős", pmilv Miklós felesége és özvegye 3, Pin hollová Diana: Női családi szerepek: Illiniyiisszony, feleség, anya. A női kommunikáció li011it pici a nemesi családokban 4' (► h. onóra: Családi levelek, családi játszmák 5' rÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A NŐIESSÉG nlIMNTÉSÉNEK FORMÁLÁSA 7. Ottlny Mónika: Deviánsak vagy lázadók? A nőiesség illoiNktuzív olvasatai 7' Varga Zsuzsanna: Falusi nők a propaganda célkeresztjében az 1950-es évek elején 92 Bartha Eszter: Munkásnő-interjúk és munkáséletmód-kutatások az 1970-es évek Magyarországán 105 TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NŐI AKTOROK: TÁRTALOM-ELŐÁLLÍTÁS 123 Németh György: Szapphón túl. A női kommunikáció kultúrtörténete (könyv) - | Rukkola.hu. Görög költőnők, festőnők és filozófusnők 125 pesti Brigitta: Nők szerepe és jelentősége a 17• századi könyvkiadás mecenatúrájában 138 Deáky Zita: Az okleveles bábák érdekérvényesítő fórumainak kialakulása (1893-1914) 156 Sípos Balázs: Hogyan lett az újságírás nőihivatás is Magyarországon?
- A női kommunikáció kultúrtörténete » Napvilág Kiadó
- A női kommunikáció kultúrtörténete (könyv) - | Rukkola.hu
A Női Kommunikáció Kultúrtörténete &Raquo; Napvilág Kiadó
SZAKTÁRS Napvilág Kiadó Sipos Balázs - Krász Lilla (szerk. ): A női kommunikáció kultúrtörténete. A női kommunikáció kultúrtörténete » Napvilág Kiadó. Tanulmányok (Budapest, 2019) TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NŐI AKTOROK: TARTALOM-ELŐÁLLÍTÁS - Szilágyi Ágnes Judit: Női művészek és gondolkodók a Revista Atlântida (1915–1920) című portugál-brazil folyóiratban nőiművészekésgondolkodókarevistaatlântida... • 189 közölték, nem fordították portugálra. ) A luzo-brazil és a francia kultúra különleges viszonyáról az Atlântida portugál szerkesztője, João de Barros többször kifejtette véleményét. 1916-ban például a következőket írta az Atlântida lapjain: "a minket Franciaország hoz – civilizációnk szellemi szülőanyjához – fűző kötelékek mind szorosabbakká válnak... "12 1918-as kötetében Brazíliáról olvas hatjuk: "a nagy tengerentúli nép immáron a legapróbb európai, jobban mondva francia irodalmi jelenségekre is rezonál és reagál, hiszen, – ahogy arra Medeiros e Albuquerque jogosan hívja fel a figyelmet – Brazília Franciaországon keresztül kommunikál Európa szellemi életével.
A Női Kommunikáció Kultúrtörténete (Könyv) - | Rukkola.Hu
(Erre válaszolva szokás a history vagy a malestream történet-írás címkéjével illetni ezt az "objektív" történetírást. ) Bár több ellenpéldát is említhetünk arra, hogy a nőtörténetet és a nőtörténetírást más témákkal és részdiszciplínákkal egyenrangúnak ismerik el, tudományszociológiai tapasztalatok alapján mégis úgy tűnik: áttörés, valódi változás csak megfelelő intézményesülés után érhető el. E belátás nyomán jött létre 2015 végén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetében a Nőtörténeti Kutatóközpont. Nekünk, az ELTE BTK Történeti Intézete és Néprajzi Intézete munkatársainak kettős célunk volt akkor, amikor a kutatóközpontot megalakítását kezdeményeztük: egyrészt a nőtörténet hangsúlyos megjelenítése az oktatásban, másrészt az egyetemen zajló nőtörténeti kutatások összehangolása és az eredmények megismertetése a szakmai és érdeklődő közönséggel. E célok érdekében közös egyetemi kurzusokat és szabadegyetemi előadássorozatot tartottunk, nőtörténeti tárgyú szakdolgozatok és doktori értekezések készítésében működ(t)ünk közre, honlapot üzemeltetünk, amelyen mások kutatásait, rendezvényeit is népszerűsítjük, illetve több hazai és nemzetközi konferenciát, workshopot szerveztünk egyedül vagy másokkal közösen.