Második Reformkor Alapítvány Vezetője

Az Index elment Vona Gábor sajtótájékoztatójára, aki a Második Reformkor Alapítvány alapítójaként állt az újságírók elé. Az egykori Jobbik-elnök bejelentette: legújabb terve, hogy másfél–kéthavonta egy ügyet megvitatásra javasoljon a magyar civil társadalomnak, majd a végén törvényjavaslatot készítsen. Masodik reformkor alapitvany. A dolog úgy nézne ki tervei szerint, hogy van egy nyers javaslattétel, azt társadalmi vitára bocsátaná, online szavazással, kerekasztal-beszélgetésekkel, fórumokkal, esetleg konferenciákkal. Majd ha ennek a kampánynak vége lesz, akkor a törvényjavaslatot elküldené a parlamenti pártok frakcióinak és a független képviselőknek. Azt mondta, ötletének három célja van: motiválni, jó értelemben provokálni, és támogatni a civil szférát, a polgári társadalmat. Vona szerint az ország legsúlyosabb problémája, hogy nincs ma erős, érdekérvényesítésre képes civil, polgári társadalom, a politika pedig kihasználja ezt. A pártpolitika látja, hogy nincs rajta civil kontroll, aki ez ellen fellázad, azt pedig eltapossa.

• Megszelídítette folyóinkat, de a Tisza szabályozását már nem érhette meg Vásárhelyi Pál » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Index - Belföld - Vona Gábor azt javasolja, ne indulhassanak pártjelöltek az önkormányzati választáson
• Index - Belföld - Orbán Viktor nyugalma, Peking csápjai és a mozdonyvezetők rémálma

Megszelídítette Folyóinkat, De A Tisza Szabályozását Már Nem Érhette Meg Vásárhelyi Pál » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

A magyarságra kétféle jövő várhat a 21. században. Az egyik a múlt század törzsi háborúinak folytatása és ezzel a folyamatos pusztulás. A másik egy alkotó és teremtő építkezés: a második reformkor. Én az első jövőképért dolgoztam évekig, ezért belülről ismerem és tudom, hogy az nem vezet sehová. Éppen ezért álltam a másik jövőkép mellé. Mert végre építeni és teremteni szeretnék. A sikert persze így sem adják ingyen. A második reformkor nem egy tuti recept. A második reformkor egy új társadalmi érzés, attitűd, hangulat, amely tisztában van azzal, hogy mindenért meg kell dolgozni, a saját életünkben ugyanúgy, mint egy közösség életében. Egyúttal tudja azt is, hogy jelenleg nem működünk közösségként, és csak akkor leszünk közösség, ha képesek vagyunk egymást elfogadva nem a múltban keresni azt, ami szétválaszt, hanem a jövőben azt, ami összeköt. Megszelídítette folyóinkat, de a Tisza szabályozását már nem érhette meg Vásárhelyi Pál » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ha lesznek újra közös céljaink. Van egy jó hírem: hogy lesznek-e újra közös céljaink, az senki mástól nem függ, csak tőled. Egy fecske tényleg nem csinál nyarat, de egy fecske is csinál tavaszt.

Megszelídítette folyóinkat, de a Tisza szabályozását már nem érhette meg Vásárhelyi Pál 2022. április 8. 09:50 Múlt-kor A Tiszavölgyi Társulat 1846. április 8-i ülésén, a pesti Károlyi-palotában parázs hangulat uralkodott. A szavazást követő feszült légkörben a leszavazott és megrendült Vásárhelyi Pál emelkedett szólásra, de a keserű mérnöknek csak egy felkiáltásra futotta az erejéből: "Megölik a Tiszát! " A korabeli krónikák szerint a vízépítő szakembernek ezek voltak az utolsó szavai, mielőtt a halálos szívroham a földre döntötte. Filozófusból mérnök Az 1795. március 25-én, a mai Szlovákiához tartozó Szepesolasziban született Vásárhelyi Pál az eperjesi líceumban tanult filozófiát, majd a bölcsészetet maga mögött hagyva a mérnöki tanulmányok felé fordult. Diplomáját 1816-ban, a hazai mérnökképzés fellegvárában, a II. József alapította pesti Institutum Geometricumban, azaz a Pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében szerezte meg. A 19. Index - Belföld - Vona Gábor azt javasolja, ne indulhassanak pártjelöltek az önkormányzati választáson. század elejére Magyarország legnagyobb folyóinak (Duna, Tisza, Körösök, Dráva) szabályozására egyre nagyobb igény jelentkezett a bécsi udvar, a part menti földbirtokosok és az érintett városok részéről.

Index - Belföld - Vona Gábor Azt Javasolja, Ne Indulhassanak Pártjelöltek Az Önkormányzati Választáson

Vásárhelyi Angliából hazatérve, 1837-re befejezte az al-dunai hajóvontató út kiépítését. A tervei alapján végzett mederrobbantások eredményeképpen valósult meg a Déli-Kárpátokban fekvő Vaskapu-szoros részleges szabályozása. Mednyánszky László festménye a Vaskapuról A mai Románia és Szerbia határán fekvő Vaskapu-szurdokvölgy a nagy sodrás és a kiálló sziklák miatt korábban csak magas vízállás esetén volt hajózható, de Vásárhelyi terveinek köszönhetően a gőzhajók már közepes vízállás esetén is át tudtak rajta haladni. Az al-dunai tervezések mellett, az 1830-as években Vásárhelyi megbízást kapott a Helytartótanácstól a szegedi Tisza-szakasz és a Maros-torkolat rendezési terveinek az elkészítésére is. Index - Belföld - Orbán Viktor nyugalma, Peking csápjai és a mozdonyvezetők rémálma. Vásárhelyi 1841-től központi hajózási felügyelőként a Száva szabályozási munkálatait, illetve a Fertő-tó levezető csatornájának az építését irányította, amely lehetővé tette a Hanság földterületeinek megművelését. 1843-ban elkészítette Magyarország vízrajzi térképét. A Tisza megszelídítése A vízépítő mérnök utolsó nagyszabású munkája a Tisza szabályozási tervének elkészítése volt.

A volt pártelnök elismerte, javaslatának Achilles-sarka, hogy a rendszer kijátszható: a pártok helyi szinten létrehozhatják az ő kis egyesületüket, ennek színeiben indulnának. Ám úgy véli, ha a helyi ügy a pártérdekkel ütközik, még mindig több a mozgástere annak a polgármesternek, akit pártok támogatásával választottak polgármesterré, mint annak, aki kimondottan pártszínekben lett településvezető. Vona kérdésre válaszolva kifejtette, a mostani ellenzéki összefogások révén létrejött egyesületek célja csupán a Fidesz településvezetőinek leváltása. Szerinte ezek pártlogika alapján jöttek létre, és meggyőződése, hogy ez egy rossz logika. A cél ugyanis az lenne, hogy a lehető legjobb polgármestereket és helyi képviselőket válasszák. Ezért azt sem tartja kizártnak, hogy ha egy fideszes polgármester hiteles és jó, akkor vele álljon össze egy ellenzéki párt. A jövőbeli felvetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, nagyon sok részletkérdés fel fog merülni, melyekre ő maga nem kíván választ adni, arra várja a javaslatokat.

Index - Belföld - Orbán Viktor Nyugalma, Peking Csápjai És A Mozdonyvezetők Rémálma

Vona leszögezte, nem kíván visszatérni a pártpolitikába, viszont a közéletben szerepet kíván vállalni, de a civil társadalom oldaláról. Kijelentette, ezeknek a kis kampányoknak hármas célja van: motiválni, provokálni és támogatni a civil szférát. A motiváció val kapcsolatban kifejtette, az ország legsúlyosabb közéleti problémájának tartja, hogy nincs erős, érdekérvényesítésre képes civil hálózat, polgári társadalom, ezt a hiányosságot a pártpolitika pedig ki is használja, uralkodik felette, aki pedig ez ellen fellázad, azt eltapossa. Vona úgy véli, Orbán Viktor rendszere is erre épül, és ha a jelenlegi kormányfő kiesne ebből a rendszerből, akkor jönne egy új Orbán Viktor, ahogy Orbán Viktor is egy új Kádár János. Mindkettejük hatalma a polgári Magyarország hiányára vagy gyengeségére épül – húzta alá. Hozzátette, általában az szokott történni, hogy aki a civil szférában sikeres, az egy idő után "átzsilipel" a politikába, ő pedig pont fordítva cselekszik: a politikában szerzett tapasztalatait használja ahhoz, hogy segítse, motiválja a civil társadalmat abban, hogyan lehet és kell a pártokra és a politikára nyomást gyakorolni.

2022. április 8. 09:50 Múlt-kor A Tiszavölgyi Társulat 1846. április 8-i ülésén, a pesti Károlyi-palotában parázs hangulat uralkodott. A szavazást követő feszült légkörben a leszavazott és megrendült Vásárhelyi Pál emelkedett szólásra, de a keserű mérnöknek csak egy felkiáltásra futotta az erejéből: "Megölik a Tiszát! " A korabeli krónikák szerint a vízépítő szakembernek ezek voltak az utolsó szavai, mielőtt a halálos szívroham a földre döntötte. Barabás Miklós 1846-os festménye Vásárhelyi Pálról Filozófusból mérnök Az 1795. március 25-én, a mai Szlovákiához tartozó Szepesolasziban született Vásárhelyi Pál az eperjesi líceumban tanult filozófiát, majd a bölcsészetet maga mögött hagyva a mérnöki tanulmányok felé fordult. Diplomáját 1816-ban, a hazai mérnökképzés fellegvárában, a II. József alapította pesti Institutum Geometricumban, azaz a Pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében szerezte meg. A 19. század elejére Magyarország legnagyobb folyóinak (Duna, Tisza, Körösök, Dráva) szabályozására egyre nagyobb igény jelentkezett a bécsi udvar, a part menti földbirtokosok és az érintett városok részéről.