Áder János Ünnepi Beszéde
Később érintette az evolúció kérdését, és Francis Collins amerikai tudós Isten ábécéje című könyvéből idézve rámutatott arra: Darwin a Fajok eredete című munkája végén hivatkozik a teremtőre. Hozzátette: az amerikai szerző könyvéhez írt előszavában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is Isten jelenlétét hangoztatja. © Túry Gergely Áder János szólt a beszédtechnikai, retorikai képzés fontosságáról, majd megosztotta a közönséggel azt, hogyan merült fel bennük beszédtanárával, Vadász Ágnessel a magyar istenes versek jelentős részének kötetbe gyűjtésének ötlete. Index - Belföld - Áder Trianonról a parlamentben: Nem leszünk partnerek az elhallgatásban. Az Égre néző – Isten jelenléte a magyar költészetben című könyvben hét téma köré szervezték a verseket: keresés, közösség, vigasz, tudás, alkotás, halál, misztérium – tette hozzá, majd József Attila Isten itt állt a hátam mögött című versét fel is olvasta az összegyűlteknek. Salvador Dali festményét és Weöres Sándor Keresztárnykép című versét párhuzamba állítva az államfő beszélt arról is, hogy két különböző művészeti ágban készült mű hogyan adhatja vissza ugyanazt a gondolatot.
Áder János Újévi Beszéde
Az együttérzés figyelmessége így szinkronba tudott kerülni azzal az áderi gesztussal, amit az esélyegyenlőség érdekében még akkor tett meg elnökként, amikor évekkel ez előtt úgy döntött, hogy újévi köszöntőit jeltolmáccsal együtt mondja el. Áder János a koncentráció miatt alapvetően gondterhelt mimikával bír, ami számos paródia és jogos kritika alapjává válhatott az elmúlt évek újévi beszédei kapcsán. Ez a mimika azonban illő a 2021-es beszédhelyzethez. Most először választottak olyan kamerabeállást, ahol Áder János kézgesztusai is jól érzékelhetőek voltak, ami élénkítette, de nem nyomta el a verbális kommunikációt. Különösen jól illett az első megszólításhoz a rámutatás visszafogott gesztusa a jobb kézzel (4:09). Itthon: Áder Jánost most először tapsolták vissza egy beszéde végén | hvg.hu. A jeltolmácsolás és az elnöki gesztusok nem zavaróak, hanem egymás értelmező-kiegészítői voltak. Jó döntés volt az elnök esetében a mélykék öltöny és a nyakkendő színének sötétebb szürke árnyalata is, mert a kettő ezüstös hatása kölcsönösen a visszafogott ünneplésre hangolta a vizuális kommunikációt.
Áder János Beszéde Csángóföldön
Áder János Ünnepi Beszéde
Emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt keletkezett kettős állampolgársági lehetőségre a határon túli magyarok számára, ezáltal "nemzettársak honfitársakká is váltak". Reményét fejezte ki, hogy a centenárium a szeretet és a tisztelet kifejezését hozná a Kárpát-medencében. Szűcs Lajos, a parlament jegyzője ezt követően felolvasta a centenáriumi nyilatkozatot, amelynek része, hogy a határon túlra szorult nemzetrészek az elmúlt száz évben különböző államalakulatban kellett, hogy éljenek, számuk folyamatosan csökkent, mára alig több, mint kétmillió. A határon túli magyarok az idők során a diszkrimináció számtalan formája miatt kellett, hogy szenvedjenek, jogaikat csorbítják, érdekeik érvényesítését meghiúsítják. Áder jános újévi beszéde. A nyilatkozat tartalmazza, hogy Magyarország javasolja az ENSZ-nek, hogy legyen egyetemes emberi alapjog a nemzethez tartozás joga. Kövér László házelnök, úgy is mint a nyilatkozat előterjesztője az emlékülésen elmondta, a politikai nyilatkozat elfogadására nyomós okok vannak. A trianoni diktátum ugyanis nem csak a múlt, hanem a jelen is, és a jövővé is válhat, a kárpát-medencei magyarság közben keserves küzdelmet folytat a fennmaradásért.
Az Oszmán Birodalom hanyatlása, a Balkánon keletkező politikai vákuum, a cári Oroszország terjeszkedése, a pánszláv gondolat erősödése, Németország növekvő ereje, Franciaország Elzász elvesztése miatt érzett revansvágya, a nemzetiségek önállósodási törekvései mind ebbe az irányba mutattak. Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követően az Osztrák–Magyar Monarchia úgy kalkulált, hogy Szerbiával való konfliktusa lokális marad, legfeljebb a Balkánra terjed ki.