Bosznia Ukrajna Sorsára Juthat? - Mfor.Hu

June 2, 2024

Az ellenzék szerint Milorad Dodik mostani lépéseinek voltaképpen nem is a valódi elszakadás a célja, inkább az októberben esedékes választások kampányfogásaként tesz erre utaló lépéseket, a boszniai szerb közösséget ugyanis még mindig leginkább a nacionalista retorikával lehet szavazásra bírni. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.

Valami Fő A Politikai Boszorkánykonyhában Magyarország Határánál - Napi.Hu

A helyi újságok nagy részét egyébként a bulvár-műfaj fedi le, de ezeken a platformokon jellemzően jobboldali politikai, Vučićnak kedvező hangok is megjelennek. Az I szerint a szerb államhoz közel álló helyi bulvárlapok egy része, köztük az Informer azt írja: "Ukrajna megtámadta Oroszországot". Mint szemlézik, a cikkben az áll, hogy Donbászban bombák zuhannak civilekre, nincs áram és víz, az ukránok pedig az Oroszországon belül található határátkelőt ágyúzták – írják. A lap álláspontja szerint az "amerikaiak káoszba taszítják a világot"– áll a szemlében. Mint megírtuk, az ukrán válság mellett még egy komoly konfliktus alakult ki Európában. Bosznia-Hercegovina két entitása közt hónapok óta feszült a helyzet, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke rendszeresen kampányol a szerb térség függetlenítéséről, február 10-én pedig az entitás parlamentjének képviselői megszavazták azt a törvényt, amely a Boszniai Szerb Köztársaságban egy különleges jogi és ügyészi tanácsot hozna létre.

MegÉRti Az Orosz AgressziÓT A Boszniai Szerbek Vezetője, Akinek RezsimjÉT 100 MilliÓ EurÓVal TÁMogatjÁK OrbÁNÉK | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin

"A Balkán szempontjából a legfontosabb, de rendre elhallgatott tény a kelet-ukrajnai válság lezárására 2015-ben kötött Minszki Megállapodás" Ez 13 pontban rögzítette a szakadár területek határát, amely mögé vissza kell vonni a fegyvereket. Kimondta, hogy Ukrajna területéről ki kell tessékelni a külföldi zsoldosokat, valamint széles körű önrendelkezési jogokat kell adni a donyecki és a luhanszki körzet túlnyomórészt orosz lakosságának, amit bele kell foglalni a 2015 végéig elfogadandó új ukrán alkotmányba. Ezeknek a megvalósítását az ukrán fél eddig nem kapkodta el. Az autonómiára vonatkozó rendelkezések nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket a délszláv háború idején az úgynevezett Z 4-tervben a horvátok torkán akartak lenyomni. Nem az értelmi szerző Egyesült Államokon, vagy az elszenvedő Horvátországon múlt, hogy nem sikerült, hanem a "krajinai szerb köztársaság" maximalista, Szerbiával való egyesülést követelő vezetőin. "Sikerült viszont ilyen fokú önönállóságról gondoskodni a boszniai szerbek számára, a boszniai Szerb Köztársaság kodifikálásával a Daytoni Megállapodásban" Ahhoz már bölcs előrelátással Bosznia-Hercegovinának a viszonylagos szerb önállóság alapján megalkotott új alkotmányát is csatolták.

Elővigyázatos Az Európai Unió: Növeli Az Eufor Létszámát Bosznia-Hercegovinában - Portfolio.Hu

Mirolad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke világossá tette a Financial Timesnak adott interjújában, hogy nem igazán törődik a nyugat-európai országok és az USA elvárásaival, és tovább kívánja bővíteni a szerb közösség autonómiáját a központi szarajevói hatalommal szemben. Ezzel szerinte csak visszafordítják az elmúlt évek fokozatos centralizációját, amelyet külső hatalmak kényszerítette országára az 1990-es évek jugoszláv polgárháborújának lezárulása után. A nyugati vezetők úgy vélik, hogy a boszniai szerbek elmozdulása a közös hatalom felől destabilizálhatja az egész Nyugat-Balkánt, mert függetlenedési törekvéseket indíthat el a másik két etnikumnál is, és belekeverheti Szerbiát és Horvátországot is egy a térség határait átrendező konfliktusba. Dodik határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ki akarja-e vonni a boszniai Szerb Köztársaságot a központi boszniai intézményekből, a közigazgatásból és a hadseregből. A baloldaliként indult politikus a brit üzleti lap értékelése szerint egyre inkább nacionalistává vált az elmúlt időszakban, ugyanakkor állítása szerint radikális lépései nem jelentik az, hogy az erőszakot is megengedhetőnek tartaná céljai elérése eszközeként.

Ez az év a Jimmy Carter egykori amerikai elnök közvetítésével megkötött tűzszünettel kezdődött, de ez nem tartott sokáig" A tél elmúltával, amikor az időjárás kedvezőbbé vált a harcokhoz, a boszniai szerbek akcióba lendültek. Ekkor már a NATO is beavatkozott, és a szerb állásokat bombázta. A szerbek viszont válaszul 400 kéksisakost és ENSZ-megfigyelőt ejtettel foglyul és azzal fenyegetőztek, hogy újabb bombázások esetén élő pajzsként fogják használni őket. A túszválság elülte után azonban újabb botrány robbant ki, miután kitudódott a srebrenicai tömegmészárlás. Ekkor viszont a NATO óriási erejű bombázásba kezdett, ami aztán teljesen megroppantotta a Szerb Köztársaságot. "Mindezek után meglehetősen különösnek számít ma is a szerb entitásnak a területe, melynek határait az egykori frontvonalakhoz igazították" A boszniai békeszerződés három hetes kemény alkudozás után az amerikai kormányt képviselő Richard Holbrooke közvetítésével született meg az amerikai Daytonban 1995. december 14-én. A békeszerződés értelmében Bosznia-Hercegovina eredeti határai megtartásával nemzetközi jogilag fennmaradt, de két széles önállóságú országrészre osztották fel.

"A szerb köztársaság hadserege néhány hónapon belül ellenőrzése alá vonta Bosznia területének bő kétharmadát, vagyis így a Szerb Köztársasághoz kerültek olyan területek is, amelyeken már nem voltak többségben a szerbek. Ezzel Bosznia területi felosztása katonai értelemben nagyjából meg is valósult, és ebben nagy változások nem is történtek egészen 1995 nyaráig" De térjünk egy kicsit vissza Bosznia felosztására! Ilyen egyezményből több is létezett. Ezek közül furcsamód a legnagyobb publicitást Milosevics és a horvát elnök, Franjo Tudjman karadjordjevói találkozója kapta, ahol a két vezető állítólag megállapodott abban, hogy felosztják egymás között Boszniát. Habár a mai napig nem tudni, hogy ebből mi volt igaz, annyi bizonyos, hogy Karadzsics és Mate Boban boszniai HDZ-elnök 1992 májusában valóban találkozott Grazban, ahol elvi egyezmény született arról, hogy a szerbeket 65, a horvátokat 20, a bosnyákokat pedig 15 százalék illeti Bosznia területéből. "A katonai felosztás persze egyáltalán nem jelentette a harcok befejeződését.
Francia Krémes Leveles Tésztából