Az Első Opera

A XV-XVI. század stíluskorszaka, a reneszánsz - ahogy a szó jelentése is mutatja (renaissance, rinascimento) -, újjászületés volt a tudományok és a művészetek terén. Újra fölfedezték az ókor tudományos és művészeti emlékeit, értékeit, s ezek által inspiráltan dolgoztak a kor neves alkotói. Az Európában akkoriban leggazdagabb terület, az észak-itáliai államok nyújtották a legtermékenyebb talajt mindehhez. ElsőSorban Opera – Operaház. Létrehozták az első múzeumokat, elkezdték lefordítani a latin és görög nyelvű irodalmat, rendszerezték a görög zene fellelhető írott emlékeit, hangnemeit, hangsorait, és az egyszólamú hangszerkíséretes éneklésre fókuszálódott a figyelem. Az addig népszerű többszólamú motetták (egyházi téma, latin szöveg) és madrigálok (világi téma és nemzeti nyelvű szöveg) mellett megjelent a monodia műfaja, mely egy énekszólamból és akkordikus hangszeres kíséretből tevődik össze, melyben a szöveg határozza meg a zenét, ellentétben a másik két műfajjal, ahol a szöveg sokszor szinte elenyészik a polifonikus és kontrapunktikus zenei szövetben.

1884. szeptember 27-én adták át csaknem tíz év építést követően az első és azóta is egyetlen magyar operaházat, amelynek megvalósítása mindent egybevetve másfél évtizedig tartott. Építésében (a Fővárosi Közmunkások Tanácsának hazafias megkötése szerint) csak magyar mesterek, magyar technológiával, magyar alapanyagokból dolgozhattak – csekély számú kivétellel. Ybl Miklós neoreneszánsz alkotása azonnal Budapest meghatározó épületévé vált, mai napig a második leglátogatottabb és legfontosabb reprezentatív középület a Parlament után. HAON - Az első opera Katarban. A színházterem 1236 néző befogadására képes, méretével a felső kategóriás operaházak között foglal helyet. Itt található Magyarország legnagyobb seccója: a terem mennyezetén 45 méter kerületű alkotásban festette meg a Zene apoteózisát Lotz Károly, de más tereiben is kiváló magyar művészek dolgoztak, egyidejűleg: Székely Bertalan, Than Mór, Feszty Árpád és Vastagh György. Leghíresebb fellépő vendége Enrico Caruso volt, számos magyar mű ősbemutatója zajlott e történelmi falak között (Kékszakállú, Háry, Székely fonó, Fából faragott királyfi, Pomádé, Vérnász, C'est la guerre, Mario) Utolsó felújítására 1980 és 84 között került sor.

A próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházban pedig a korábban játszott Bohémélet 2. 0- t elevenítettük fel két előadás erejéig. Ott együtt játszhattunk a feleségemmel, az pedig mindig ünnep számomra, ha vele állhatok egy színpadon. Rácz Rita és Haja Zsolt Fotó: Nagy Attila R övidebb távon milyen feladatok várják? Debrecenben a Csárdáskirálynő bonvivánját, Edvint énekelem. Az Operában viszem tovább a korábbi szerepeimet: a Carmina Buraná ban a baritonszólót, a Hunyadi László ban Gara nádort, a Bajazzók ban Silviót, A varázsfuvolá ban pedig a kedvencemet, Papagenót. Az első opera tv. Illetve úgy fest, hogy Lille-ben Mahler VIII. szimfóniá jának baritonszólóját is előadhatom. A teljes interjú az Opera Magazin ban olvasható. Nyitókép: Haja Zsolt Gugliemo szerepében, fotó: Mányó Ádám