Eu Alapjogi Charta

Háttér A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír. A 2019. és a 2020. évi alapjogi jelentésből kiderül, hogy a tagállamok nem rendelkeznek a Charta ismertségét és végrehajtását előmozdító nemzeti szakpolitikákkal. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapításaiban kiemeli a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti emberi jogi intézmények kulcsszerepét annak biztosításában, hogy az emberek ténylegesen élhessenek a Chartában biztosított jogaikkal, ugyanakkor ezek a szervezetek nem kellőképpen tájékozottak a Chartával és annak alkalmazásával kapcsolatban. Eu alapjogi charta 1. A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik a hatóságokkal annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak az embereknek alapvető jogaikról, és arról, hogy jogaik megsértése esetén kihez fordulhatnak segítségért. A gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon érhetők el. Az új stratégia kidolgozása során a Bizottság Eurobarométer felmérést végzett a Chartáról, valamint konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a Chartával foglalkozó 2019. évi konferencia keretében, illetve az FRA által elemzett célzott kérdőívek révén.