Eu Alapjogi Charta 4
HÁTTÉR 1999 júniusában az Európai Tanács azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az EU szintjén alkalmazandó alapjogokat ajánlatos volna összefoglalni egy chartában annak érdekében, hogy nagyobb figyelmet kapjanak. A chartát hivatalosan 2000 decemberében hirdette ki Nizzában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság. 2009 decemberében a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a charta kötelező joghatásra tett szert az EU-ban és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír. További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre: az EU Alapjogi Chartája az Európai Bizottság honlapján. FŐ DOKUMENTUM Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 202., 2016. 6. 7., 389–405. o. Eu alapjogi charta online. ) KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, A Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 2015. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról ( COM(2016) 265 final, 2016. 5. 18. ) utolsó frissítés 17. 10. 2016 Top
Eu Alapjogi Charta 1
Az uniós polgárok alapvető jogait felsoroló dokumentumot december 12-én, ünnepség keretében írta alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az EU Tanácsának soros elnöke, José Sócrates, portugál kormányfő. A charta tartalma Az Alapjogi Charta bevezetőjében az áll, hogy "Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben. " Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Eu alapjogi charta 1. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. A halálbüntetés tilalma A szöveg szól az emberi méltóságról, az élethez való jogról. Kimondja, hogy minden embernek joga van az élethez, és senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.
Eu Alapjogi Charta Online
Erre reagálva a szocialista Martin Schulz azt mondta, Adolf Hitler és az ő Reichstag-beli frakciójának módszereire emlékezteti őt ez a magatartás. A néppárti Joseph Daul arról szólt, hogy egy demokratikus intézményben – mint amilyen az Európai Parlament – nincs helye az ehhez hasonló rendbontásnak. Francis Wurtz (kommunista) azt mondta, frakciója is szeretne népszavazást a reformszerződésről, de teljes mértékben elítéli ennek a kisebbségnek a viselkedését. A liberális Graham Watson focihuligánokhoz hasonlította a bekiabálókat, és azt kérte, a jövőben távolítsák el őket az ülésteremből. Új fejlemények az EU Alapjogi Charta nemzeti bíróságok előtt történő érvényesíthetősége kapcsán | TK Jogtudományi Intézet. Daniel Cohn-Bendit (zöld) úgy vélte, nem kell túldramatizálni a helyzetet, ugyanis az "ötven kiabáló őrült" mellett 700-an megfelelően viselkedtek. Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió) szerint a történtek túlmentek a megengedhető szinten. Jens-Peter Bonde, a Függetlenség/Demokrácia frakció dán vezetője az előtte szólókkal szemben úgy vélte, a tiltakozás nem volt antidemokratikus, ő csak egy népszavazást kérő pólót viselt.
Eu Alapjogi Charta 5
I. fejezet: Méltóság [ szerkesztés] 1. cikk: Az emberi méltóság 2. cikk: Az élethez való jog 3. cikk: A személyi sérthetetlenséghez való jog 4. cikk: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma 5. cikk: A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma II.
fejezet: szabadságok (szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a művészet és a tudomány szabadsága, oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog, a vállalkozás szabadsága, tulajdonhoz való jog, menedékjog, védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben); III. fejezet: egyenlőség (törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma, kulturális, vallási és nyelvi sokféleség, nők és férfiak közötti egyenlőség, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékkal élő személyek beilleszkedése); IV.