Kinek Van Elővásárlási Joga
Fontos az is, hogy a Ptk. nem szeretné közös tulajdonba kényszeríteni a feleket. Megtörténhet az is, hogy egy lakás esetén többen is érvényesítenék elővásárlási jogukat, végül pedig, mivel nem szeretnének osztott tulajdonú lakást vásárolni, visszalépnek ettől, és az eladó mégis az eredeti vevővel köti meg az adásvételi szerződést. Ingatlan elővásárlási jog lemondása Nagyon fontos, hogy az elővásárlási jog lemondása megfelelően történjen. Kinek van elővásárlási joga? (2186503. kérdés). A legtöbb figyelmetlenség és hiba abból adódik, hogy az elővásárlási jogosult nem szerez tudomást a vételi ajánlatról vagy azért, mert tájékoztatása elmaradt, vagy azért, mert az nem volt szabályos. Ilyenkor az elővásárlási joggal rendelkező akár utólag is érvényesítheti elővásárlási jogát, ami roppant kellemetlen szituációkhoz vezethet: a hatályos adásvételi szerződés felbomlik, az eladónak pedig vissza kell fizetnie az ingatlan árát a vevőnek (aki pedig már elhitte, hogy megszerezte a házat). Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy a kiértesítés szabályszerűen történjen, illetve hogy az elővásárlási jog be legyen jegyezve a tulajdoni lapon, így a vevő is utána tud kérdezni, hogy valóban érvényes adásvételi szerződést tudnak-e kötni a felek.
Kinek Van Elővásárlási Joga Di
A tulajdonszerzési jogosultság szabályozása meghatározza, ki szerezhet tulajdonjogot adásvételi szerződéssel, amelyre vonatkozóan az alábbi alapvető törvényi rendelkezéseket kell figyelembe venni. A törvény szabályozza az elővásárlásra jogosultak körét.
Kinek Van Elővásárlási Joga Te
7/10 anonim válasza: # 5 Az eleje tökéletes, de az utolsó mondat nem igaz. A bíróság nem fogja kötelezni az 1/4-est, hogy eladja a 3/4-esnek. Csak akkor lenne így, ha a 3/4-es abban a házban él, az 1/4-es meg máshol, és nem is akar odaköltözni. Akkor menne gond nélkül a közös tulajdon megszüntetése. De ez fordítva is menne, az 1/4-es javára. De ha mindkettő abban a házban él, és nem is akar elköltözni, akkor a bíróság ebben nem fog döntést hozni, mert senkit nem lehet kötelezni a lakóhelye eladására. Patthelyzet. A bíróság itt csak annyit fog dönteni, hogy mondjuk a kisszoba az 1/4-esé, a nagyszoba a másiké, a többi helyiség közös használatú. Ugyanúgy, mint egy válás esetén, ahol a két elvált házastárs számára osztják meg a lakást. Van-e a szomszédnak vagy a bérlőnek elővásárlási joga belterületi beépítetlen terület eldása esetében? | Dr. Szász ügyvédi iroda. 8. 06:37 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: #7 Bocsánat, de tévedsz! A bentlakás semmire nem garancia, ha nem tudnak megegyezni. Itt nem lakásmegosztás a per tárgya, hanem közös tulajdon megszüntetése. Ebben az esetben a bíróság - megegyezés hiányában - kétféleképpen dönthet: Egyikük kifizeti a másikat.
2006. 09:04 Köszönöm a további hozzászólásokat is, sokat tanulok belőle. A helyzet azonban az, hogy már nincs foglalás, nincs végrehajtás. Véletlenül derült ki most, hogy a tul. társ hányadát a végrehajtó elárverezte. A tul. lapon már más tulajdonos szerepel. Utána kérdeztem és azt mondják, hogy az igényper ilyenkor már késő, mert az a végrehajtás alá vont ingatlan kivonása érdekében történik, itt pedig a végrehajtás már megtörtént, az ingatlant eladták. Lehet, hogy én nem értem jól amit tanácsoltok, de akkor légyszi magyarázzátok el... 2006. 08:37 Nem az árverési vevővel szemben kell megindítanod, hanem a végrehajtást kérővel szemben, annál a helyi bíróságnál amelynek területén a foglalás történt. _Lala_ 2006. 19. 23:29 " Van-e erre határidő? " Van. Mire jogosít az elővásárlási jog?. A vételi ajánlat alapján a tudomásszerzéstől számított, a vételi ajánlatban megjelölt "megfelelő" időn belül kell jelezned a vételi szándékodat. Amennyiben a vételi ajánlatot számodra nem kézbesítették, hanem máshonnan értesültél róla, akkor is áll ez a kötelezettséged; ekkor nyilván a "megfelelő" idő mennyiségén lehet vitatkozni utóbb... Tipikusan 15-30 napot szokás adni, ha vételi ajánlatot közölnek, így ha ezen belül vagy, akkor okés.