Nagy Francia Enciklopédia Film
1751–1772 között jelent meg 28 kötetben, majd 1780-ig öt pótkötet és két képkötet egészítette ki. Munkatársai között találjuk a felvilágosodás nagyjait, így nagy szerepe volt a felvilágosodás eszméinek elterjesztésében. Az nagy francia enciklopédiát annak idején még a francia király is megrendelte. Az enciklopédiából még van néhány féltve őrzött darab a múzeumban. Könyv: Nagy BME és Origó nyelvvizsgatréning - Francia középfok (Vida Enikő). Eredet [ enciklopédia < középmagyar: enciklopédia < görög: enkükliosz paideia (általános műveltség) < enkükliosz (teljes körű < körben) + paideia (oktatás < gyereknevelés) < paidosz (gyerek)] Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 4 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
Nagy Francia Enciklopédia Filmek
Később azonban már a görögök színjátékformái is írásos formát öltöttek. A görögség drámairodalmának legnevesebb szerzői között Aiszkhüloszt, Euripidészt, Szophoklészt és Arisztophanészt tartjuk számon. A görög színházkultúra sokban hatott az ókori Római Birodalom drámairodalmára és színházkultúrájára is. E kor jelentős drámaírói például Seneca, Menandrosz, Plautus, Terentius. Középkor [ szerkesztés] A középkori európai drámairodalom általunk ismert alkotásainak köre jórészt vallásos, kisebb részben világi tárgyú művekből áll. (Ez azonban abból is fakad, hogy a világi tárgyú színjátszás jórészt improvizatív volt, azaz a rögtönzésen alapult és nem írták le. Nagy francia enciklopédia v. ) A vallásos drámák egyik típusa, a liturgikus dráma bibliai történeteket vitt színre és templomokban adták elő. Később egyre több világi elem szűrődött be a liturgikus drámákba, ezért kiszorultak a templomokból. A városok vásárterein adták elő a többnapos misztériumjátékokat. Az úgynevezett mirákulumok a szentek életét vitték színre.
Nagy Francia Enciklopédia V
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden dráma egyetlen döntési helyzetet tartalmazhat csupán: a dráma szerkezetét a legtöbb esetben a döntések és következményeik láncolata adja. A dráma valamilyen jól megfogalmazható társas cselekményt vesz alapul (a múltban megtörtént esemény, több szereplő). A dráma szerkezetét a lezártság jellemzi. Diderot, Voltaire, Rousseau - a francia felvilágosodás. Dramaturgia [ szerkesztés] A dramaturgia általánosságban a dráma tanulmányozásának tudománya, drámaelmélet. A fogalom ugyanakkor nem csak irodalomtudományi jelentőséggel bír: a dramaturgia a színháztudomány egyik ága is, mely a színjátékformák és színházi előadások rendszerezésével, sajátosságainak feltérképezésével foglalkozik. A dramaturgia ugyanakkor gyakorlati tevékenységet is jelöl: különböző, általában az epika körébe tartozó szövegek színpadra (illetve filmre, televízióra) alkalmazását, illetve drámai szövegek egy adott előadás céljainak megfelelő átdolgozását is értjük alatta. A dráma története [ szerkesztés] Klasszikus ókori dráma [ szerkesztés] Az európai színjátszás bölcsőjének számító görög színjáték (más népek színjátékformáihoz hasonlóan) nem írott drámai művek előadásával vette kezdetét, hanem a rituális cselekvésből alakult ki.
Nagy Francia Enciklopédia E
A francia felvilágosodás egyik leglátványosabb eredménye az Enciklopédia. A kor kiválóságai: filozófusok, tudósok és művészek társultak, hogy megírják azt a könyvet, amelyben minden fontos dolog megtalálható. A szerzők a hasznosság elvét vallva összegyűjtötték a XVIII. század legmodernebb ismereteit. A kiadvány szerkesztője, Denis Diderot (e. Dráma – Wikipédia. döni didro) korának egyik legkiválóbb gondolkodója volt. Társszerkesztőként dolgozott mellette d'Alamber (e. dalamber), a szerzők is neves személyiségek voltak: Helvetius (e. elvésziüsz), Holbach báró (e. hobah), Voltaire stb. Az Enciklopédia 1751 és 1772 közt jelent meg 28 kötetben. A későbbiekben 5 kötetnyi függelék és 2 kötetnyi ábra egészítette ki a nagy művet, amelynek alcíme is árulkodó: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Szócikkei közt a "harisnyától" az "ember" meghatározásáig minden megtalálható, a vállalkozás mégis befejezetlennek tekinthető, hisz a világról alkotott tudás csak a már meglévő ismereteket gyűjthette össze, az újdonságok miatt a munka elvileg és gyakorlatilag is befejezhetetlen.
Ez a szócikk a műnemről szól. Hasonló címmel lásd még: Drama. A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése. A dráma az általa kínált művészi hatást úgy kívánja elérni, hogy konkrét, egyedi figurák cselekvéseit jelenidejű formában mutatja be, így mutatva fel azok általános érvényű jelentéstartalmait. Nagy francia enciklopédia filmek. A kifejezést, a műnem sokszínűsége és az irodalmon túlmutató jelentősége miatt elsősorban gyűjtőfogalomként érdemes használni. A dráma elméletével, a színműírás és a színművészet elméleti kérdéseivel foglalkozó irodalomtudományi terület a dramaturgia. A tágan értelmezett színház világán túl a dráma megjelenik az oktatás és a terápiás tevékenység keretei között is ( drámapedagógia, drámaterápia). A dráma szó az ógörög dran (cselekedni) szóból ered. A szót a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató eseményre is használjuk (családi dráma, drámai pillanatok stb.