Lehel Kürtje - Magyar Mondák Ebook - László Gyula - Afkemilmi
Lehel kürtje néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10. -11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle. A jászberényi kürtöt először 1642-ben említik a város tulajdonaként, azelőtti múltját nem ismerjük. A 18. század végéig jászkürt volt a neve, Jászberényben a jászok főkapitányának jelvényeként és ivókürtként használták ünnepélyes alkalmakkor. Lehel vezérrel a kürtöt akkor még nem hozta kapcsolatba senki, sőt a melki benedekrendi apátságban őriztek "Lehel kürtje" gyanánt egy nagy ökörszarv-tülköt. A jászberényi kürtöt először Molnár Ferenc jász-kun kapitány mondta Lehelének 1788-ban megjelent füzetében, ő állította, hogy a kürt akkor csorbulhatott ki, amikor a vezér agyonütötte vele "Konrád császárt". A hangszert az 1950-es években Kádár Ferenc dévaványai pásztor szólaltatta meg, erről hangfelvétel is készült. A jászberényihez hasonló kürtöket feltehetően ivókürtnek is használták. Lehel kürtje - Magyar mondák ebook - László Gyula - afkemilmi. A kürtök – a krónikák tanúsága szerint – a magyar nép legősibb eszközei közé tartoznak.
- Lehel kürtje - További nyelvek – Wikipédia
- Megyei Lapok
- Lehel kürtje - Magyar mondák ebook - László Gyula - afkemilmi
Lehel Kürtje - További Nyelvek – Wikipédia
Lehel kürtje Nyugati kalandozásaink korának legnevezetesebb mendemondája a kürtös Lehel vezérről szól. A Bécsi Képes Krónika (II. 33. ) jegyzi föl elsőben ezt az anekdotát. Az augsburgi ütközet után (955) Lehel és Bulcs hadnagyokat Konrád császár (? ) elé vezetik. A magyar vezérek kijelentik, hogy az isten őket a népek ostorául rendelte, s hogy nemzetök léte a többi népek üldözéséhez van kötve. "Válasszatok, a halálnak mely nemével akartok meghalni? " - szól a császár. Lehel válaszol: "Előbb hozzák ide kürtömet, ha megfúttam, majd felelek. " Elhozzák neki kürtjét, Lehel pedig a császárhoz közeledvén, amint kürtölni készült, azt mondják, oly erősen vágta homlokon a császárt kürtjével, hogy Konrád ettől az egy ütéstől szörnyethalt. "Előttem mégy és szolgám leszel a másvilágon" - szólt Lehel. Megyei Lapok. "Mert a szittyák hite, hogy akiket életökben megöltek, azok lesznek a másvilágon az ő rabjaik. Mindjárt megfogták és Regensburgban felakasztották őket. " Már KÉZAI SIMON is kétségbe vonja ezt a mendemondát, (II.
Megyei Lapok
De a mesterségét a két vendég tudta, A kürtöt mind kettő oly gyorsan hajtotta, Hogy míg szem pillantott, üresen tartotta Kezébe: s hogy újra töltsék, óhajtotta. A fő kapitánynak az egészségéért, Más kapitányokért és a hadnagyokért, Ittunk azoknak is a feleségökért, Végre fegyvereik bóldogulásáért. Egész mostanig az a mendemonda volt a kürtről elterjedve, hogy megszólaltatni nem tudja többé senki; Lehel vezér volt az utolsó, aki megfújta, s olyan tüdő ma már nincs a világon. Ezt a mesét Káldy Gyula 1893-ban igen alaposan cáfolta meg azzal, hogy a kürtből hatalmas esz skálát harsantott ki; a megfúvása éppenséggel nem nehéz. - A jászberényi úgynevezett Lehel kürtje, Pulszky Ferenc szerint, X. Lehel kürtje - További nyelvek – Wikipédia. századbeli bizánci munka. Mindenesetre értékes és ritka elefántcsont faragvány; de se történetéről, se a rajta levő ábrázolatok jelentéséről nem tudunk semmi bizonyosat.
Lehel Kürtje - Magyar Mondák Ebook - László Gyula - Afkemilmi
Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Amikor azonban kezébe kapta, "Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon! " felkiáltással halálra sújtotta vele a német császárt. Azt már kevesebben tudják, hogy Kézai Simon a XIII. században a mese világába sorolta e történetet: … Regensburgon átkeltökben fogságba vetvén a császárhoz küldenek, s a császár őket akasztófára itélvén Regensburgban bitófán végeztette ki. Némelyek ugyan mesésen azt állítják, hogy másként végezték őket ki, hogy a mint a császár elé voltak állítva, egyikök kürtjével a császárt agyon ütötte volna: de bizony e mese a hihetőséggel ellenkezik, s a ki illyest hisz, elméje gyenge voltát árulja el; mert a bünös személyeket kötött kézzel viszik a fejedelmek színe elé. Bosszút álltak, mint sebzett oroszlánok Anonymus is említést tesz Lél és Bulcsú haláláról, de sem kürtről, sem vaskos szidalmakról nem számol be. Annál inkább viszont szörnyű bosszúról: … Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz, mikor látták, hogy az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak, bátran és emberül helytállottak.