Pedagógiai Kommunikáció Típusai

June 30, 2024

Tervezettség: – A tanár tervezett kommunikációi: előadása, magyarázata, vázlatai, taneszközök alkalmazásával történő közlések, indító és ellenőrző kérdések. Kulcskérdés az idővel való gazdálkodás. Interperszonalitás: – A pedagógiai kommunikáció interkommunikáció egyik oldalán mindig a tanuló, tanulócsoport áll, aki közvetlenül tanárával kerül interaktív kapcsolatba. 20. 2.1.2 A pedagógiai kommunikáció fogalma. ábra: A hagyományos- és a reformpedagógiai kommunikáció összehasonlítása Gyűjtsön pedagógiai kommunikációval kapcsolatos kifejezéseket, szóösszetételeket és magyarázza meg a jelentésüket! Hasonlítsa össze a mindennapi és a pedagógiai kommunikációt! Milyen kommunikációra épülő iskolai programokat ismer?

Komlósi Ákos: Pedagógiai Szituációk A Tanárképzésben (Tankönyvkiadó Vállalat, 1987) - Antikvarium.Hu

Zrinszky László: Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993) - Felsőoktatási jegyzet Szerkesztő Lektor Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1993 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 134 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-185-139-7 Megjegyzés: Megjelent 1040 példányban. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Ez a jegyzet tanárjelölteket kíván bevezetni a pedagógiai kommunikáció általános elméletébe.

A pedagógiai kapcsolat a tanár képzettségétől függ. A tanár pozíciója a világhoz fűződő személyes hozzáállás, amely befolyásolja a pedagógiai tevékenységet. A tanár szakmai helyzete csak befolyásolhatja a pedagógiai kapcsolatot. Mindezek alapján a tanár és a hallgató közötti kommunikáció számos osztályozását levezettem. Összességében háromféle pedagógiai kommunikáció létezik. Leggyakrabban az iskolában állandó kommunikációs stílus. A tanár nem hoz létre kapcsolatot a hallgatókkal, ezáltal mentesíti magát a tanulási eredményekért vállalt felelősség alól. A "nem beavatkozás" taktikája közömbösség és érdektelenség a hallgatók iránt. Az ilyen oktatók csak úgy tesznek, mintha munkájukat tennék. Következő típus autoritárius kommunikációs stílus. A tanár maga dönt az összes kérdésről, amely a hallgatókkal és az egész osztály csapatával kapcsolatos. Komlósi Ákos: Pedagógiai szituációk a tanárképzésben (Tankönyvkiadó Vállalat, 1987) - antikvarium.hu. A pedagógiai pozícióból kiindulva meghatározza a képzés céljait, objektíven megítélve a tevékenységet. A tanulók nem tanulnak megoldani a kollektív problémákat, kezdeményezéseiket negatívan értékelik és elutasítják.

2.1.3 A Pedagógiai Kommunikáció Sajátosságai

Konfliktusok és megoldásaik a hétköznapi gyakorlatban Az emberek közti konfliktusok során egymással szemben álló igények, célkitűzések, eszközök, értékek vagy érdekek mutatkoznak meg. A konfliktusok ösztönözhetik a személyes és intellektuális kiteljesedést, segíthetnek megújítani a szervezeteket és kapcsolatokat. A konfliktus a gondolatok felkavarója, arra sarkall, hogy újítsunk, így a kreativitás táptalaja is lehet. Érdemes tudnunk, hogy mi minden válthatja ki a konfliktusokat! A szervezetekben, de a családokban is alapvető jelentőségű a konfliktusok kezelésének és megoldásának mikéntje, ehhez nyújt segítséget a kommunikációs jártasság. A konfliktuskezelés különféle stratégiái ismertek, más-más szempontból tipizálva: (1) alapvetően győzelemre törekvő – alapvetően ráhagyó – kompromisszumkereső = nyertes-nyertes (Gordon, 1994) (2) győztes-vesztes; alkalmazkodó; elkerülő; kompromisszumkereső; győztes-győztes =problémamegoldó (3) agresszív; restriktív (korlátozó); kooperatív; inerciás (tehetetlen); indifferens (közönyös) – Ungárné, 1978, in: Kollár-Szabó, 2004, 442 A hatékony kommunikáció révén lehetséges a konfliktusok konstruktív kezelése.

A vokális kommunikáció a verbális kommunikációba van kódolva, az alatt. A beszéd mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. A hang hatékonyan jelzi az izgalmat és a szorongást. A szorongás beszédzavarhoz is vezethet, például dadogáshoz. Nem verbális kommunikáció a mimika, mely az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgásával. Az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe. Ez alapján megalkották a piktografikus eljárást, mely az arcon csak három pontot vesz figyelembe, s ezek egyszerű rajzi megjelenésével ábrázolják az érzelmeket. Ez a hét érzelem az öröm, harag, félelem, undor, meglepetés, érdeklődés, figyelem. A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele. A mimika tudatos visszafogása meghatározó szerepet játszik bizonyos társadalmi körökben. Ilyennel találkozhatunk például a politikusoknál. A tekintetnek a kommunikációs folyamatban szabályzó szerepe van, visszajelzést ad a megértésről, a másik személyhez való érzelmi viszonyról.

2.1.2 A Pedagógiai Kommunikáció Fogalma

A csoportkommunikáció sajátos esete a szervezeten belüli kommunikáció. Itt különbséget kell tennünk információs és kommunikációs rendszer között. Az információs rendszer formális, jól szabályozott (feltéve, hogy a szervezet normálisan működik), meghatározott csatornákon meghatározott információk áramlanak meghatározott irányokba. A kommunikáció viszont - eltekintve a már említett társadalmi kötöttségektől (hierarchia, szerep stb. ) - informális, kötetlen, spontán, legtöbbször közvetlen, s a csatornákon az információk gazdag választéka közlekedik. Kommunikációs formák Kommunikáció: olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre. A kommunikáció teljes véghezviteléhez hat összetevő elem szükséges: - a közlő, - az üzenet, - az eszköz, - a nyelv, - a közeg, - a befogadó. Az eszközrendszernek két fajtája van: - verbális, - non verbális. A kommunikáció alapvető eszköze az emberi test. Nemcsak a beszéd és hallás szervei, hanem a szem, az arcizmok, a kéz és a karok, az agy és sok esetben az egész test.

Komlósi Ákos: Pedagógiai szituációk a tanárképzésben (Tankönyvkiadó Vállalat, 1987) - Szerkesztő Lektor Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1987 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 119 oldal Sorozatcím: Pedagógiai Közlemények Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-18-0079-2 Megjegyzés: Tankönyvi szám: 53 032/5. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A szerzők a kutató-fejlesztő munka tanszéki műhelyébe vezetik az érdeklődőket. Választ keresnek arra a kérdésre, miért olyan nehéz a fiatal tanárnak "otthonra találnia" a kollégák, a szülők és a gyermekek világában. A szociálpszichológia és a kommunikációelmélet eredményeit felhasználva, sokoldalúan tárják fel a tipikus nevelési helyzeteket és konfliktusokat. A szakmai-emberi beilleszkedés eredményességét elsősorban azzal kívánják biztosítani, hogy intenzív képességfejlesztő szituációsorokat iktatnak be a képzési folyamatba.
Tiltott Szerelem 155 Rész Videa