Végrehajtó Iroda Keződlap

A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál. A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti (bekapcsolódás), és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. A becsértékkel szemben annak közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A kifogás tehát az egyetlen lehetőség arra, hogy az ingatlan a valós piaci értékén kerülhessen árverezésre, ha úgy ítélik meg a felek, hogy az nem tükrözi a tényleges értéket.

Bírósági árverések – Fogalommeghatározás Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés A bírósági árverést általában lefoglalás előzi meg: az az aktus, amelynek során a hitelező vagy az illetékes hatóság azonosítja és biztosítja a követelés kielégítésére alkalmas vagyonelemeket. Ingó és ingatlan tulajdont, valamint az adós harmadik féllel szemben fennálló követeléseit, is le lehet foglalni. A követelések esetében azonban a végrehajtási eljárás nem az értékesítéssel zárul le, hanem az adós követelésének a hitelezőre történő átruházásával. Különböző típusú bírósági árverések léteznek azokban az uniós országokban, amelyek nemzeti joga rendelkezik a vonatkozó jogi keretről. Az Európai Unió egyes országaiban a bírósági árverést online is meg lehet tartani, ezáltal elkerülve azt, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen megjelennie a bíró, a bíróság vagy más köz- vagy magánjogi jogalany előtt. A bírósági árverést – amelyet általában bíró vezet, aki az eladási művelettel harmadik felet bízhat meg (független szakembert vagy e feladat elvégzésére külön engedéllyel rendelkező társaságot), ám végezheti egész más jogalany is (pl.

A letét az árverés végén visszajár azoknak, akik nem vásárolják meg az eladó vagyontárgyat. Más személlyel/vállalattal versengő ajánlat – kompetitív licitálás egy vagyontárgyra bírósági árverésen. Odaítélés – az eladó vagyonelemet annak a személynek ítélik oda, aki a legmagasabb árat ajánlotta fel a bírósági árverés végén. Ausztria (Németországgal együttműködésben) Észtország Finnország Hollandia (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik). Horvátország Lettország (csak ingatlanokhoz kapcsolódó végrehajtási eljárásokra vonatkozik) Magyarország Németország (Ausztriával együttműködésben) Olaszország Portugália Spanyolország