[Origo] Hírmondó
"Igazi vezető volt, aki a legreménytelenebb körülmények között is képes volt motiválni. Kevesen tudják róla, hogy az újrakezdések embere volt, tele volt ötletekkel, mindig valami szakmai újdonságon törte a fejét. Mindezekben hű társra és támogató partnerre talált élettársa személyében, aki utolsó perceiben is mellette volt" – írta róla közleményben a családja. Princz Gábort szűk családi körben temetik el. Nyitókép: Budapest 2004. november 16. A 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábor a Fővárosi Bíróság folyosóján, az ellene és társai ellen folyó büntetőper tárgyalása előtt. (Bruzák Noémi/MTI) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
- Princz Gábor - Wikiwand
- Adatbázis: hitelezés, Princz Gábor | K-Monitor
- Adatbázis: Magyar Fejlesztési Bank (MFB), Princz Gábor | K-Monitor
Princz Gábor - Wikiwand
Princz Gábor Princz Gábor (Moszkva, 1956. március 9. – Bécs, 2018. november 17. ) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. 1997-ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben 2006-ban felmentő ítélet született. A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 11-én jogerősen 3, 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, miután úgy ítélte, hogy tevékenységével több társával bankpánikot keltett. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 1] Oldalak: 1 Találatok: [ 1] Oldalak: 1
Adatbázis: Hitelezés, Princz Gábor | K-Monitor
Princz Gábor tündöklése és bukása ma is figyelmeztetés mindazoknak, akik úgy vélik, a betétesek pénze a banké, a bank pénze pedig a tulajdonosoké. Princz Gábort sokan csodálták – és sokan szerették is. Nagylelkű volt és bőkezű. A múlt idő alapvetően arra a szűk évtizedre vonatkozik, amikor az általa gründolt Postabank teljhatalmú ura, azaz elnök-vezérigazgatója volt. Egyszemélyű vezetője, mindenese. Bukása után Princz Gábor visszavonultan élt, és nem könnyítette meg, hogy pályája mérlegét tárgyilagosan meg lehessen vonni. Az ősötlet kézenfekvő volt: míg a Magyar Nemzeti Bankról levált új kereskedelmi bankoknak meg kellett szervezniük az országos fiókhálózatot, hogy eljussanak az ügyfelekig, Princz Gábor a Magyar Postára alapozva épített bankot. A Postabank és Takarékpénztár Rt. már 1988 nyarán elstartolt, akkor, amikor a jegybankból kiváló riválisainak a vezetői még kapkodták a levegőt, mire menjenek a rájuk ruházott örökséggel, a bedőlésre esélyes és emiatt felettébb veszélyes hitelállománnyal.
Adatbázis: Magyar Fejlesztési Bank (Mfb), Princz Gábor | K-Monitor
[4] A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 11 -én jogerősen 3, 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, miután úgy ítélte, hogy tevékenységével több társával bankpánikot keltett. [5] Második felesége Malek Andrea volt 1993-tól 2000-ig. Négy gyermeke született, két lány első feleségétől (Orsolya és Viktória), és két fiú második házasságából: ifj. Princz Gábor (1994) és Princz Péter (1998). 2018. november 17-én Bécsben hunyt el. [1] Jegyzetek Források Princz Gábor, a Postabank egykori elnöke Bokros Lajost hibáztatja,, 2004. november 24. A fehérgalléros bűnözés csúcsai, HVG, 2008. szeptember 1. Dr. Kende Péter: Bank Bianco, KendeArt, 1999. ISBN 9630388774 Ezrek az utcán – kitör a Postabank-pánik (1997), Hír24, 2011. február 27. További információk Bartha Szabó József–Jezsó Ákos: A Vörös Malom lovagjai. Máté, Princz, Károlyi..., meg a feneketlen garat; Válasz, Bp., 2002 ( Buli van! ) This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4.
Médiaportfoliótól a bank Princz Gábor menesztése után kezdett el megválni, több lapot megszűntettek, többet eladtak. A tulajdoni viszonyok kuszasága miatt több per is indult a Postabank érdekeltségébe tartozó lapokkal kapcsolatban. Egy két évvel ezelőtti összeállítás szerint Princz Gábornak az ellene indult eljárás óta nincsenek cégei, csak olyan vállalkozásokról tudni, melyek volt feleségeinek nevén vannak. Ezek közül a TE-ART Rt. -nél tanácsadó a volt bankvezér, ez a cég évekig részt vett a Művészetek Völgyének szervezésében. A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt.
Az alakuló közgyűlés az alapszabály elfogadása mellett megválasztotta a pénzintézet vezető tisztségviselőit is. Az elnök-vezérigazgatói székbe a rendszerváltás utáni évek sztárüzletemberévé előlépett Princz Gábor került, mindössze harminckét éves volt, amikor elfoglalhatta a Postabank elnök-vezérigazgatói székét. A Postabank felfelé ívelő pályára lépett a rendszerváltás után A Postabank Princz Gábor elnök-vezérigazgatósága alatt újszerű üzletpolitikába kezdett. A Magyar Postával megkötött együttműködési szerződés alapján a posta 3200 hivatala a pénzintézet ügynöki hálózataként működött, rendkívül sikeresen. A Postabank volt az első olyan pénzintézet a rendszerváltozás idején, amely a modern marketinget alkalmazta. A sikeres szlogen, "A bank, amely igazán közel áll önhöz", a postamaci figurája és a jól felépített reklámkampányok - és persze, az állami tulajdonú Posta közreműködése - meg is hozták az eredményt. A Postabankot azonban a kezdetektől fogva gyötörte a krónikus tőkehiány. A bank betétkonstrukciói nagyon népszerűek voltak, csakúgy, mint a postafiókokon keresztül történő ügyintézés.