Ural Hegyseg Térkép
- Az urál hegység Stock fotók, Az urál hegység Jogdíjmentes képek | Depositphotos®
- Déli-Urál – Wikipédia
Az Urál Hegység Stock Fotók, Az Urál Hegység Jogdíjmentes Képek | Depositphotos®
Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik. Négy fő részét szokás megkülönböztetni: Déli-Urál Középső-Urál Északi-Urál Sarki-Urál
Déli-Urál – Wikipédia
A színesfémek – réz, nikkel, cink – bányászatának (Gaj-tó vidéke) és kohászatának ( Orszk, Mednogorszk) súlypontja a hegylánc legdélibb területeire tevődött át. Országos jelentőségű bauxitkészletek találhatók az Aj folyó völgyében. A nagy nehézipari központok mellett (mint Magnyitogorszk, Cseljabinszk, Miassz, Zlatouszt, stb. Ural hegyseg térkép . ) a Déli-Urálban van két úgynevezett zárt város is: Trjohgornij (Zlatouszt-36) és az egyik legtitkosabb oroszországi zárt város, Mezsgorje (Beloreck-15 és Beloreck-16). Természetvédelem [ szerkesztés] Déli-Uráli természetvédelmi terület (Juzsnouralszkij zapovednyik): Baskíria Belorecki járásában, a Déli-Urál központi fekvésű magas hegységeit, köztük a Jaman-taut foglalja magában. Ilmeni természetvédelmi terület (Ilmenszkij zapovednyik): a Déli-Urál keleti peremén elterülő, 400–500 közepes magasságú Ilmeni-hegység láncait foglalja magában. A Cseljabinszki terület nagy iparvárosai: Miassz, Karabas, Csebarkul közvetlen szomszédságában, fő közlekedési útvonalak és vasútvonal mentén fekszik.
Urál A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén Magasság 1895 m Hely Oroszország Kazahsztán Legmagasabb pont Narodnaja (1895 m) Hosszúság 2500 km Szélesség 150 km Elhelyezkedése Urál Pozíció Oroszország térképén é. sz. 60°, k. h. 59° Koordináták: é. Déli-Urál – Wikipédia. 59° Térkép A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat. Az Urál hegység ( oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat- Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. Földrajz [ szerkesztés] Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja folyó Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul.