Vályog Fal Vakolása – Soha Nem Leszel Már…Az Aki Voltál…
A téglabetét nélküli vályogfalat, dróthálóval (rabicháló) vonják be, ha mészhabarcs vakoláshoz akarják azt előkészíteni. Sározásnál (tapasztásnál) – amely megoldás a vályogházak eredeti vakolatképző megoldása – rabicolás nincsen. Tapasztás, vakolás után meszeléssel teszik víznek ellenállóbbá és esztétikusabbá a fal felületét. A vályogból készült épületek tetőszerkezetének (födém) kialakításában is szerepet kap. A födémgerendák között, olyan léceket (vitlifa), helyeznek el, amelyeket vályoggal vontak be. Vályoghabarcsok, vályogvakolatok felvitele. A vitlifák fölötti rést, a gerendák felső széléig, földdel feltöltik, majd a padlástér egészét ledeszkázzák. A vitlifák alját sározással, vagy nádszövettel (stukatúrnád) egysíkúvá teszik, bevonják, és meszelik. (oltott meszet, vízzel hígítva átfestik). Magyarországon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint több mint 700 ezer család él vályogházban, földfalú házban. A közfelfogás ennek az építőanyagnak a használatát – szemben a kő- illetve téglaházakkal – szegényesnek ítéli. Külföldön [ szerkesztés] Több külföldi országban használnak vályogtéglát építőanyagként; napjainkban újra reneszánszát éli.
- Vályoghabarcsok, vályogvakolatok felvitele
- Vályogház burkolás. Mivel lehet? (5491050. kérdés)
- Biokay természetes építőanyagok
Vályoghabarcsok, Vályogvakolatok Felvitele
Befejező vakolatok: A befejező felületkezelő anyagokat 1–2 mm vastagságban kézzel hordják fel, mint "dekor" vakolatot. A befejező vakolatok természetes festékpigmentekkel különböző színekben hordhatók fel. Az agyagvakolatok az ausztriai, puchenaui Bautechnisches Institut vizsgálatai szerint 100 g/m2 nedvességet képesek felvenni, míg a vályogvakolatok 30-60 g/m2 között. Biokay természetes építőanyagok. Vályogépítkezés Magyarországon [ szerkesztés] A ma készülő vályogházak már több-kevesebb égetett tégla felhasználásával készülnek. A vályogtégla kedvező páratechnikai tulajdonsága és főleg olcsósága (helyi anyagból készíthető, és csak munkaerőt igényel) miatt, egyes vidékeken ma is használt építőanyag. Égetett téglát általában azért vásárolnak hozzá, hogy csapadéknak ellenállóbb lábazati részt alakíthassanak ki. Használatos volt és ma is itt-ott látni, az 1 vályog és 1 tégla (függőleges értelemben) falazási megoldást, ez alkalmassá teszi a külső-belső mészhabarcs (mész, homok, víz), illetve javított mészhabarcs (cement hozzáadása), vagy a boltokban por alakban készen kapható ("uniputz") vakolóanyagok használatát.
A penészedés tulajdonképpen a pára, a belső nedvesség lecsapódására vezethető vissza, megjelenését főleg konstrukciós és használati hibák okozzák. Az épületek bizonyos helyei a penészedés szempontjából különösen veszélyeztetettek: a különféle beugró falazati részek, a vizes, magasabb páratartalmat szenvedő helyiségek belső falélei, a vizes helyiségek plafonjainak és falsarkainak a találkozása, hosszú alaprajzú, szellőzéssel kevésbé ellátott helyiségek belső "zsák"-részei, a hidegnek kitett, de fedett területek (teraszok, tornácok) plafonjainak és falainak találkozásánál levő sarkok, amennyiben a falszerkezet nem homogén, úgynevezett "hőhíd" képződik. Vályogház burkolás. Mivel lehet? (5491050. kérdés). Az utóbbit a legkönnyebben a következő példa alapján érthetjük meg: Fogcsikorgató téli időben jó felöltözünk, csak éppen a nyakunkat hagyjuk szabadon. Hiába vettünk magunkra két pulóvert és irhabundát, a nyakunkon keresztül fogunk megfázni. Az épületünknél ezzel a gonddal például egy fal és fafödém sarkánál találkozhatunk, főleg abban az esetben, ha a födém nem megfelelően van kiképezve.
Vályogház Burkolás. Mivel Lehet? (5491050. Kérdés)
A vályog, mint építőanyag A beton és a különféle habarcsok összetétele nagyon hasonlít egymásra abban a tekintetben, hogy valamennyi ilyen építőanyag összetétele leírható a kötőanyag-adalékanyag-víz (és a különféle adalékszerek) elegyeként. A kötőanyag a beton esetében elsősorban a cement, a hagyományos vakoló-, falazó- és ragasztóhabarcsoknál a cement mellett főleg a mészhidrát vagy a gipsz. Az adalékanyag a helyszíni keverések esetében a sóder és/vagy a homok, míg a gyárilag előkevert betonok, illetve habarcsok mészkő-, dolomit vagy kvarchomok adalékkal készülnek. Az építéshez használt vályog is hasonló séma alapján készül, de itt a kötőanyag a finomszemcsés agyag, míg az adalékanyag szerepét az iszap, a homok vagy apró kavicsok töltik be. A kötéshez és a megfelelő be-, illetve feldolgozhatósághoz itt is elengedhetetlen a víz jelenléte. A vályog tulajdonságai Mivel a vályogtéglák (és az egyéb technológiával készült vályogfalak) soha nem voltak nagyüzemi vagy ipari termékek, ezért nagyon fontos tudni, hogy a különféle vályogépületek falszerkezeteinek mérhető paraméterei (nyomó-, húzó- és hajlítószilárdság, testsűrűség, páraáteresztő képesség, hőátbocsátási tényező stb. )
1. lépés: Mivel az épület vízszigeteléssel nem lett ellátva, és ennek pótlása sem megoldható a falszerkezet roncsolódása nélkül, ezért a nedvesedés okát már az épület környezetében meg kell szüntetni. a. Felszíni vizek: A nedvesedés sok esetben a nem megfelelően kialakított csapadékvíz elvezetésből (pl. hiányos eresz, rossz helyre kivezetett ejtőcső), meghibásodott szerkezeti elemekből (tető), illetve nem megfelelő lejtéssel kialakított felszíni burkolatból fakad. A probléma általában szemrevételezéssel lokalizálható és hibaforrástól függően javítható. (Járdák helyreállításával és kialakításával kapcsolatban további információt tartalmaz a Drain Estrich témakör, valamit az utólagos lejtésképzés kialakítására és a tönkrement beton járdák helyreállítására alkalmas a Recon termékcsalád. ) b. Felszín alatti vizek: Talaj- és rétegvíz, talajnedvesség időszakos megjelenése. A nedvesség útját az épület alapozási síkjában, vagy lehetőség szerint az alatt kell lezárni és elvezetni. Erre több lehetőség van a helyi adottságoktól függően pl.