Gardner Intelligencia Teszt Miskolc — Molnár Attila Karolyn
A legtöbben azt hiszik, egy ember vagy intelligens vagy nem. Pedig az igazság az, hogy többféle intelligencia létezik, vagyis, ha nem vagy jó matekból, az még nem jelenti azt, hogy a buták közé kell sorolnod magad. A többszörös intelligencia elmélete egy amerikai pszichológustól, Howard Gardnertől származik; olvass tovább a részletekért! A többszörös intelligencia elmélete Howard Gardener szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség, ezért 7 egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás és kétféle személyes intelligenciát. Gardner intelligencia teszt miskolc. Többszörös intelligencia elméletét 1983-ban alkotta meg, és ezzel teljesen átformálta a gondolkodást. Te vajon melyik csoportba tartozol? Olvasd el a jellemzéseket, és rájössz, mik az erősségeid! Nyelvi intelligencia A nyelvi intelligencia azt jelenti, hogy a birtoklója képes nagyon magas szinten használni a nyelvet. Olyan rejtett kapcsolatokat, lehetőségeket fedez fel a szavak világában, amit mások egyáltalán nem látnak.
A Stanford-Binet intelligenciaskála bár többször is módosították, de tulajdonképpen a manapság legismertebb, leggyakrabban használt teszt az intelligencia mérésére. Még Binet volt az, aki bevezette a mentális kor fogalmát, mely a gyermek értelmi képességét jelöli. Az intelligencia vizsgálatakor ezt vetették össze a tényleges életkorral. Terman a mentális kor mérése mellett egy újabb intelligenciamutatót is alkalmazott: ez az intelligenciahányados (IQ), mely a mentális kor (MK) és az életkor (ÉK) hányadosával fejezhető ki (MK/ÉK szorozva 100-zal = IQ). Ha egy személy mentális képessége nem éri el az életkorának megfelelő szintet, akkor az intelligenciahányadosa 100-nál kisebb lesz, ha az értelmi képességek magasabbak, akkor az IQ 100 fölött lesz. Kapcsolódó információ
Csoportos tesztek Eleinte az intelligencia vizsgálatánál csak egyéni képességtesztek szerepeltek (pl. Stanford-Binet-teszt). Később eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Bizonyos helyzetekben szükségessé vált, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több személynél tudják megállapítani az illető intelligenciaszintjét. A csoportos tesztek során egy kutató egyszerre több emberrel végezteti el az intelligenciatesztet. Ezek általában írásos tesztek. Előnyük tehát abban rejlik, hogy egyidőben nagyobb csoport mérését is elvégezhetik (természetesen hátrányuk is épp ez, a szituáció személytelensége). Az első világháborúban az amerikai hadseregben alkalmaztak először csoportos tesztelést, amikor a vizsgálatvezető nem érintkezett személyesen a vizsgált emberekkel. Gyakran használják ezt a formát ma is a katonaságnál. A csoportos tesztek másik nagy felhasználási területe a munkahelyi alkalmassági vizsgálat. Ezzel a módszerrel hatékonyan lehet kiválasztani a különböző feladatkörökre leginkább alkalmas személyeket.
Az USA-ban az egyetemi felvételikhez is használnak csoportos intelligenciateszteket. A gyermek IQ-ja és környezet öszzefüggése Egyéni tesztek Az egyéni képességtesztek közös vonása, hogy egy kutató egyszerre csak egy személlyel végezteti el a tesztet. Előnye, hogy így személyre szabottan és hatékonyan vizsgálhatja a mérés körülményeit, az alany személyes hozzáállását. Ezzel még több adatot szerezhet a vizsgált személy képességeiről. Az intelligencia fogalmát többféle módon értelmezték a kutatók, ezért annak mérésére többféle egyéni tesztet is alkalmaztak. A faktoranalitikus megközelítés hívei az intelligenciát több alapvető tényezőre bontják. Így például Louis Thurstone (1938) is, aki hét alapvető mentális tényezőt, faktort nevezett meg (nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés). Mások jóval többféle faktort is elkülönítettek. David Wechsler úgy vélte, a Stanford-Binet-teszt egyoldalúan a nyelvi képességekre alapoz, így céljának megfelelően inkább gyermekek vizsgálatára alkalmas.
Mi lehet az oka annak, hogy a világ legjobban élő népei frusztráltak? (Helen Pluckrose – James Lindsay: Cynical Theories, How Activist Scholarship Made Everything about Race, Gender, and Identity - and Why This Harms Everybody, Pitchstone Publishing, Durham, 2020. ) Az elmúlt évtized látványos újdonsága a nyugati demokráciában az elit retorikájába beépülő, mainstreammé... T. S. Eliot a modernista angol költészet meghatározó alakja, ugyanakkor a modernitást nagyon nem szerette. Az átokföldje (The Waste Land), Az üresek (The Hollow Men) leírásában a modernitás úgy néz ki, ahogyan azt a Mad Max filmekben látjuk. Részlet Bruegel... Ben Cobley, The Tribe. The Liberal-Left and the System of Diversity. Imprint Academic, 2018. A kötet a mai mainstream politika és művelői, a törzs leírására vállalkozik. Molnár attila karolyn. Az Egyesült Királyság kapcsán egy új kifejezést vezet be a ma Nyugaton uralkodó leírására:... Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat.
Szerző | Magyar Szemle
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A rendezvény regisztrációköteles, a regisztráltak a csatlakozási linket az esemény napján fogják megkapni.