Déli-Sark Expedíció | Rakonczay GÁBor ExtrÉM SportolÓ — London Típusú Szmog

August 6, 2024

Harmadik napja rekordmagas hőmérsékletet mérnek a Déli-sark keleti részén. Jonathan Wille, a Grenoble-i Egyetem munkatársa szerint a jelenlegi időjárás a nyári hőhullámokhoz hasonló, és gyakorlatilag nem létezhetne az ember által okozott felmelegedés nélkül – írja az A hőhullám természetesen relatívan értendő. Az ilyenkor megszokott hőmérséklet mínusz 51–45 Celsius az Antarktiszon, e helyett jelenleg mínusz 18–12 Celsiust mérnek. A jégtakaró közepén található Vosztok állomáson mínusz 53 Celsius a sokéves átlag, de a napokban mínusz 17, 7 Celsiust is mértek, ez 15 fokot vert az elmúlt 65 évben mért csúcshőmérsékletre. A Vosztoknál mérték a Földön a leghidegebbet, mínusz 89, 2 Celsiust, 1983. július 21-én. Déli sark hőmérséklet mérő. A március az ősz kezdetét jelenti az Antarktiszon, amikor naponta 25 perccel rövidülnek a nappalok. A Földnek ezen a részén nem ritkák a szélsőséges hőmérsékleti kilengések. A jelenlegi viszonylagos meleget megelőzően, tavaly április és szeptember között a Déli-sark környékén az eddig ismert leghidegebb időszakot mérték: mínusz 61 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet.

Déli Sark Hőmérséklet Érzékelő

"A hőmérséklet-változások igen szembeötlőek, de azért még átkozottul hideg van" – tette hozzá Julienne Stroeve professzor, az amerikai Hó- és Jégkutatóközpont kutatója. "Eddig a hőmérséklet-változások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében" – mondta.

Az ózon az 1980-as években került a címlapokra, amikor a Déli-sark fölött lyukat fedeztek fel az ózonrétegben, amelyet az iparban és különböző termékekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) okoztak. Az ózonréteg azonban létfontosságú, mivel kiszűri a Földet elérő veszélyes ultraibolya sugárzást, ezért nemzetközi megállapodás született a CFC-k gyártásának leállításáról. Déli sark hőmérséklet jele. Hegglin elmondta: kutatásuk rámutatott, hogy a légszennyezés ózonszintnövekedést okoz a légkör alsó rétegeiben, ami komoly problémát jelent. A tudós szerint olyan hatékony nemzetközi fellépés segíthet, mint annak idején a CFC-felhasználást csökkentő montreali megállapodás. Az ózon a felső légkörben az oxigénmolekulák és a Nap UV-sugárzása közötti kölcsönhatás révén jön létre. Az alsó légkörben viszont a szennyező anyagok, például a járművek kipufogógázai és egyéb karbonkibocsátások közötti kémiai reakciók következtében alakul ki.

Múlt év novemberben még igazán hideg sem volt, amikor már jelentkeztek az első hazai szmog-riasztások. A téli szmog kialakulásában felerészt a szilárdtüzelés, felerészt a közlekedés kipufogógázaival okozott porszennyezése a vétkes. A szmog (füstköd) fogalmát a füst és a köd angol nevéből alakították ki. Két típusát különböztetik meg. Az egyik az úgynevezett London típusú szmog, amit reduktív típusú szmognak is neveznek. Általában télen, szélmentes, magas páratartalmú levegőben alakul ki, amikor az alsó, hideg légrétegek felett meleg levegő van. A levegő fő szennyezője a széntüzelés, a füst kéndioxid, szénmonoxid és por tartalma. A másik a Los Angeles típusú, vagyis oxidatív szmog. A szmog forrása a közlekedés, és jellemzően nyáron alakul ki, szintén szélcsendes időben. A gépjárművek kipufogógázának nitrogén vegyületei a levegő oxigénmolekuláit atomos oxigénre bontják. Az oxigén fotokémiai reakciók útján ózonná alakul, ami az emberi szervezetre mérgezően hat. A járművek emellett port is bocsátanak ki, különösen a dízelmotorok.

London Típusú Füstköd - Tisztajövő

Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon. A másik típusú füstköd a jelenleg Olaszországot sújtó téli, úgynevezett London típusú szmog. Magas légnyomás, magas páratartalom és -3+5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki ipari és városi területeken. Kialakulásáért elsősorban a kén-dioxid, a por, a koromszemcsék, a kénsavcseppek a felelősek. Ennek a maró hatású szmognak a káros következménye nemcsak asztma lehet, hanem akár a halálos kimenetelű tüdőödéma is. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek ilyen típusú szmogot. Budapesten a téli időszakban közel egy hét csendes, párás, mozdulatlan időjárás elegendő ahhoz, hogy a szokásos értéknek körülbelül kétszeresére emelkedjen a levegő károsanyag-tartalma. A szmogriadó elrendeléséhez közel egy hónapig ki kellene tartania ennek az időjárásnak. Budapest levegőjének szénmonoxid- és nitrogén-oxid-tartalma január nagy részében az idén az egészségügyi határérték 50-60 százaléka volt, az ilyenkor megszokott 20-25 százalékkal szemben.

ZÖLd VÁRosok Titka

Az álló szmog akadályozza az éjszakai kisugárzást emiatt előfordult, hogy több hétig 30°C feletti hőmérséklet uralkodott éjszaka is az amerikai nagyvárosban. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig a növényeket is súlyosan károsítja. A mexikói tudósok napokban kiadott közleménye szerint a szmog károsítja az emberek szaglását. Összehasonlították a metropoliszban élők, és a vidéken élők szaglását, és eredményeik azt igazolták, hogy a nagyvárosi ember sokkal nehezebben érzi meg a kávé, vagy a romlott étel szagát. Ezzel kapcsolatban arra következtettek még, hogy mivel a szaglás és az ízlelés szoros kapcsolatban állnak, az ízlelés terén is változások mutathatók ki-tudta meg a Magyar Távirati Iroda. Ahogy minden más emberre, vagy környezetre veszélyes jelenségre, erre is vannak bizonyos küszöbértékek, melyek alapján kiadják a riasztásokat. Ha az emberekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, megkülönböztetünk egészségügyi határértéket, tájékoztatási küszöbértéket, és a riasztási küszöbértéket.

Szmog És Ami Mögötte Van… - Future Of Debrecen

Füstköd-figyelő szolgálatokkal kapcsolatos általános ismeretek A légszennyezés mérésére, figyelésére szolgáló szervezet. Füstköd-figyelő szolgálatok Rendszeres immissziós méréseket hazánkban a közegészségügyi szervezet által üzemeltetett Regionális Immissziómérő Állomások (RIV) végeznek. A légkör fizikai jellemzőinek és összetételének meghatározása az Országos Meteorológiai Szolgálat feladata.

A fotokémiai füstköd 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon. A szennyező anyagok feldúsulását a városi levegőben nagyban elősegíti a hőmérséklet-inverzió jelensége, így ez is fő okozója a füstködök kialakulásának. Források [ szerkesztés] Dr. Papp Sándor: Szervetlen kémia II. (4. Környezeti kémia) Sulinet: Szmog Szmog Gyilkos szmog Magyarország és Budapest óránként frissített légszennyezettségi térképe További információk [ szerkesztés] Mit tehetünk a szmog ellen? Tanulmányok, hírek, légszennyezettségi adatok, akciók - Magyar találmány, ami megoldhatja a világ nagyvárosainak szmog-gondjait (Hozzáférés: 2017. november 7. )

erőműveket) szólítják fel emissziójuk csökkentésére, attól függően, hogy a légszennyezettség a közlekedésből vagy a fűtésből ered-e.

Magastörzsű Rózsa Csüngő Eladó