Magyar Birkózó Olimpiadi Bajnokok 2017 - „ÉLüNk BezáRtan, A NéGy Fal KöZöTt” – Ilyen A MáSodik OltáS UtáN Sem VéDettek éLete
Ünnepélyesen megnyitották hétfőn a magyar birkózó olimpiai bajnokok arcképcsarnokát Csepelen, a szeptember közepén a felnőtt országos felnőtt bajnoksággal felavatott Kozma István Magyar Birkózó Akadémián. Az ünnepi eseményen Varga Jánostól kezdve Majoros Istvánig hét hazai ötkarikás bajnok látta el kézjegyével a portréját a létesítmény VIP-páholyában, ahol a sportág mind a 18 magyar olimpiai aranyérmesének fényképe látható. Közülük az élő bajnokok egy-egy névre szóló széket is kaptak, egy másikat pedig képletesen a jövő olimpiai bajnokának tartanak fenn. Ezt követően Németh Szilárd, az akadémia alapítója, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett rá, hogy a járványhelyzet igényelte szigorú egészségvédelmi intézkedések miatt nem tarthattak avató ünnepséget, de szeptemberben már itt rendezték meg a felnőtt magyar birkózó bajnokságot, amely a nyitó rendezvény volt az akadémia falai között. Birkózás Van már érmünk kötöttfogásban is a budapesti Eb-n 12 ÓRÁJA "Csodálatos ez az épület és egy nagyszerű gondolat van mögötte, hiszen itt felnőve tudnak példaképpé válni azok a magyar birkózók, akik egyszer majd az egész országot fogják képviselni" - fogalmazott az alapító, aki mintaközpontnak nevezte a létesítményt, amely a kormány támogatásával, az önkormányzat és a szövetség összefogásával épülhetett meg.
Magyar Birkózó Olimpiadi Bajnokok U
Elnézést kérve mondta, hogy nem jön ki megnézni engem. Elindultam az arénába, ő az öltözőben maradt. Ahogy gyűrtük egymást a szovjet versenyzővel a nagy hangzavar közepette meghallottam a hangját. Kinéztem a nézőtérre. Hát ott ült az első sorban és ordítva biztatott. A győzelmem után megkérdeztem tőle: miért nem maradtál az öltözőben? Pista röviden válaszolt: nem tudok barátok és birkózás nélkül élni. " Tokió, 1964. október 21. Kozma István (hátul) és a szovjet Ruscsin küzdelme a nehézsúlyú bírkózás döntőjében a XVIII. nyári oilpplimpián. Kozma legyőzte szovjet ellenfelét és aranyérmet szerzett Forrás: MTI/OL/- Aztán felöltözött Kozma Pici és "megette" a saját szovjet ellenfelét, Anatolij Roscsint. Majd négy évvel később, Mexikóban is ők harcoltak az aranyéremért, és Pici ekkor sem adott neki esélyt. Verhetetlen volt. Az egyetlen magyar birkózó, aki kétszeres olimpiai bajnok. Egy 198 centis, 125 kilós óriás. 1968-ban még csak 28 éves volt, vagyis még kétszer nyerhetett volna olimpián. De 1972-ben biztosan.
A modern birkózás egyik előfutáraként tartják számon, bekerült a sportág nemzetközi Hírességek Csarnokába is. Tiszteletére alapítványt és ifjúsági emlékversenyt hoztak létre. 2018-ban Csepelen letették a Kozma István Birkózó Akadémia alapkövét, és az Új Köztemetőben felavatták új síremlékét. Borítókép: Kozma Pici újra a dobogó tetején (Minszk, 1967) – FOTÓ: MTI
Négy Fal Között Olvasókör - YouTube
Négy Fal Között | Családi Kör
Újféle megindultság, újféle színlátás, új muzsika és szinte mindig új forma válaszolna nekünk. A legnagyobb írói adomány ez, olyan varázs, amely még az értetlen publikumot is megfogja. S olyan bőség, mely megint a perzsa költőket hajtja példákul elénk. Az édes szívű és dalú dalolókat, akiknek néhány ezer rím gyermekjáték volt. A Kosztolányi Dezső poézisa még annyiban is keleti s emberi a legszebb határokig, mert: zarándoklás a sírok körül. Négy fal között járja a búcsúkat az olyan ember, aki, hajh, nem született szerencsétlen sokadmagával egyetemben a saját hazájában. Könyvek, olvasmányok, tűnődések és elcsuklások közül fölbocsátja a lelkét. Négy fal között | Családi Kör. Kezdi Plátón, Pánon vagy Zarathusztrán, végzi Lenaun, Petőfin, Kosztolányin. Versben hívja tetemre Krisztus bal latrát, a keményet és véres kínokban gőgöst. Odüsszeusz, Agamemnon, Dante kénytelenek föltámadni az ő forró átérzéseiben. Idézi, kérdezi, üti, áldja a Halált, minden költőnek és filozófusnak kenyeres pajtását, gyűlölt, ős cimboráját. Finom, mozgékony orrlikakkal szagolja ki banális mindennapiságokból a fátumot.
Mivel nem feltételezhetjük, hogy a történész előtt ismeretlenek az említett forrásszövegek, másra nem gondolhatunk, mint hogy szándékosan iktatta ki ezeket a képből, illetve mondott mást ugyanarról a dologról, mint ők. Ami egyfelől arra utal, hogy még mindig eléggé szemérmes antiszemitizmus-fasizmus az övék: fontos számukra, hogy miközben a Horthy-kultusz visszaépítésén dolgoznak, a felvilágosultság és az európaiság látszatát is fenntartsák. Négy fal között szabadon. Másfelől viszont ezeknek a mondatoknak ennél jóval több a rendeltetésük. "Önök nem a kaftános zsidót üldözik, hanem az asszimilált magyar értelmiséget" – fogalmazta meg '39‑ben Láng Lajos a kormány célját. Ezt kis módosítással – "Önök nem a régi rend híveit üldözik, hanem a teljes felvilágosult magyar értelmiséget"– ma is elmondhatná. Ahogyan az akkori ürügypolitika lényegét is pontosan leírta: az aránytalan jövedelem- és vagyonelosztást, a súlyos társadalmi problémákat a kormány "felekezeti gyógyszerrel" akarja orvosolni úgy, mintha a gazdasági törvényszerűségeknek lehetne "fajuk", vallásuk és felekezetük.