Helyi Iparűzési Adó Bejelentkezés Nyomtatvány: A Szociális Biztonsági Kapcsolatok Összeegyeztetése
A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli. Vállalkozói kötelezettségek 1. A vállalkozás székhelyének, telephelyének megválasztása A vállalkozás székhelyének, telephelyének, új telephely alapításának, régi megszüntetésének egyik – adott esetben meghatározó szempontja, hogy a székhellyel, telephellyel érintett településen az önkormányzat milyen helyi adókötelezettségeket ír elő az ott működő vállalkozások számára.
- Helyi iparűzési adó |
- Megszűnik a helyi iparűzési adó hatálya alá történő bejelentkezési kötelezettség
- Pilisvörösvár
- JOGVISZONY RENDEZÉSE
Helyi Iparűzési Adó |
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással, az ügyfélszolgálati irodán bankkártyával történő befizetéssel, illetve az E-önkormányzat portál internetes felületen bankkártyás fizetéssel teljesítheti. Helyi iparűzési adó beszedési számla: 10024003-00336255-00000220 Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15. ). Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig). Pécs Megyei Jogú Város Jegyzője. A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati Adóhatósági Főosztályához benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel lehet élni.
Megszűnik A Helyi Iparűzési Adó Hatálya Alá Történő Bejelentkezési Kötelezettség
Az e-önkormányzat portál helyi iparűzési adó űrlapjai központilag visszavonásra kerülnek. II. Gépjárműadó Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2021. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át a gépjárműadóval kapcsolatos feladatokat az önkormányzati adóhatóságoktól. A 2021-től kezdődő időszakra járó adót a NAV számlájára kell megfizetni, az általuk kiküldött határozat alapján. A továbbiakban a kedvezmények és a mentességek, valamint a gépjárműadóhoz kapcsolódó adóigazolások (0-s igazolás parkoláshoz) tekintetében is a NAV jár el. A gépjárműadóval kapcsolatos értesítőket az adóhatóság megküldi a lakosság számára a meghosszabbított fizetési határidővel. A gépjárműadó első részletét 2021. április 15-ig, a második részletet 2021. szeptember 15-ig kell befizetni a 410-es adónemhez tartozó, 10032000-01079160 számú NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára. A 2021. január 1. előtti időszakra vonatkozóan megállapított gépjárműadó kötelezettség esetében még az önkormányzati adóhatóság jár el.
Pilisvörösvár
Pécs - Helyi iparűzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Kulcsszavak: helyi iparűzési adó, adóbevallás, adóelőleg. Az adó alanya a vállalkozó. 2021. január 1-től az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon teljesítheti. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik.
Határidők: Iparűzési adóelőleg befizetési határidők: tárgyév március 16. és szeptember 15. Elszámolási különbözet (az adóévre megállapított adó és a megfizetett adóelőlegek pozitív különbözete): tárgyévet követő év május 31. Iparűzési adóbevallás határideje: tárgyévet követő év május 31. Az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap: Az elektronikusan benyújtható adóbevallások elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján találhatók ÁNYK formátumban. Eljárási illeték: A bejelentkezéssel, változás-bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az adózó számára díj, illeték és költségmentes. Ügyintézési határidő: Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap. A bejelentkezéssel, változás-bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos döntés kézbesítése: Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén – nem készül.
törvény 455. § (3) g) pontja alapján nem alapja szociális hozzájárulási adónak. Bevallása az Art. 31. § (2) 10. pontja alapján a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, nyújtunk be bevallást. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? JOGVISZONY RENDEZÉSE. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink
Jogviszony Rendezése
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2015. 09. 12., 17:36 Frissítve: 2015. 12., 15:38 Hogyan kell utólag rendezni az elmaradt munkabért, milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt. Olvasónk így részletezte kérdését: "2014-ben az egyik dolgozónak téves időadatsoron (igazolt, nem fizetett távollét) lett számfejtve, majd bevallva a 08-as bevallásban 1 napja. Ezt most 2015-ben szeretnénk javítani, kérdésem, hogy hogyan kell? A 1408-as bevallásban csak helyesbítem az időadatot (igazolt, fizetett távollétre), és most a soron következő számfejtésben "elmaradt bérként" számfejtjük az összeget, és késedelmi kamatot fizetünk utána? A késedelmi kamatból szja-t vonunk és 27 százalékos ehót fizetünk? " "Az nem teljesen értem, hogy mit jelent a téves idő adatsor, miután a kifizetési elemek tartalmának, (már ami a munkaviszony jövedelmet illeti) a munkaügyi ellenőrzés során van jelentősége, a 08-as bevallás M adatlapja a kifizetéseket a 1508M-04 lapon a 360-370 sorok tartalmi igénye szerint a jövedelem típusok szerint kéri megjeleníteni, de a munkaviszonyból származó bérjövedelmet az érdekképviseleti díj nélkül összevontan tartalmazza" – jegyezte meg Juhász Tibor, majd a következőket válaszolta:.
Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1. ) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat akár többször is módosult. A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (például egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el. A késedelmes teljesítésre tekintettel kifizetett kamat után a munkáltatót 27 százalékos eho terheli. Az említett kamat a Tbj. 21. § e) pontja értelmében nem járulékalap, illetve az 2011. évi CVI.