Régi Újévi Köszöntők — Uristen Meny Hu 2
- Legalább utoljára hadd kérkedjek vele! - vergődött be a faluba a nagy hófúvásokon keresztül. Ott azonban nemigen akartak szóba állni az együgyű vén szolgával az új esztendőt ünneplő emberek. Meg se igen értették, mit akar, mert Tamás nagyon elszokott már a szótól, s nem tudta elmondani a szívén valót. Nagy nehezen talált egy jókedvű gazdát, aki szóba állt vele. Meg is ajánlta a borjút az aranyért, de vele kívánta a dolmányt is. - A borjúval is velejár a bőre - figurázott az öreggel. - Ehol van e - vetette le Tamás a dolmányt az első szóra, s ingujjban hajtotta haza a borjúcskát a Varjúvárba. Észre se vette, hogy fázik, csak mikor hazaért. Se azt nem látta meg öreg szemével, hogy a nemzetes úr ott várja a halált az ablakban, nagyúri pompába öltözve. - Eljárt az idő - kukucskált föl Tamás a napra, aztán valami rossz kendőt kerekítve a vállára, elbánt a borjúval, és nekifogott a szakácskodásnak. Esti harangszóra készen volt a Thurzó tora. Régen érzett pompás ételszag gőzölgött a penészes termeken, és a törött lábú asztalon ott terpeszkedett a rettenetes bogrács.
Kend csak koporsóba fektet holnap ilyenkor. - Csönd! Aki engem meggyászoljon, se kicsi, se nagy nincs. Kend egyedül lakja el a halott-torom, mégpedig ma este. Érti kend? Mehet kend! Tamás hajdú azonban nem ment, hanem fölemelte lenyaklott fejét. A mutatótlan öreg óra, a megvakult ablakok, a pókhálós bútorok, a haragos ábrázatú ősök képei mind rámeredtek: csak nem mer megszólalni? Meg mert az, ha minden porcikája belereszketett is a nagy bátorságba: - Együtt éltünk, együtt múljunk el, nemzetes uram... - Micsoda?! - emelte föl a nemzetes úr fenyegetve a botját. - Az úr parancsol, a nép szót fogad! Hátra arc! In-dulj! Hanem aztán mégiscsak visszaszólította a vén cselédet: - Hallja kend! Egy Thurzót nem lehet ám varjúpaprikással meggyászolni. A torra borjút vágjon kend! Kis temetés, nagy halott-tor! Azzal bement a belső szobába, felöltözött halotti pompába, Tamás pedig kibukott a havas tornácra, és arccal vetette magát a hóba. Nagy könnyekben bugyogott ki öreg szíve keserűsége, s csak akkor ugrott föl, mikor kardcsörömpölést hallott belülről.
- Csakugyan öltözik - törölte le a könnyeit. - Láss hozzá te is, Tamás. Azzal tisztában volt, hogy a nemzetes úr meg fog halni. Úgy lesz, ahogy mondta. Ha az azt mondja a halálnak, hogy: gyere, akkor a halál szót fogad. Thurzóval nem lehet bolondozni, mert az nagyobb úr a halálnál is. Az úr parancsol, a nép szót fogad! A halál szót fogadhat, de hogy fogadjon szót ő? Hol vegyen ő borjút? Az egész Varjúvár nem ér egy borjút. - Kár, kár - veregették a varjak csúfolódva a kitört tornácablakokat. - Hess, csúnya nép! - csapott feléjük az öreg. - Annak úgyis meg kell lenni! Nem hallottátok, hogy az úr parancsolta? A napocska biztatva mosolygott ki egy felhőszakadékon, s Tamás hajdú visszamosolygott rá. A nap úgy ragyogott a felhőrongyok között, mint valami érdempénz a rongyos katonamundéron. - Az ám, ni - ötlött az eszébe neki -, hát az én szép aranyérdemem, amit Damjanich tűzött a mellemre! Megér az egy borjút! Sietett előkeresni, mintha attól félne, hogy maga is megbánja, amit gondolt. Rálehelgetett, fényesre törülgette, aztán föltűzte a dolmányára.
Két gyertya égett kétfelől, s az asztal végén könyökére borulva ott zokogott a hajdú. Addig, míg odakint szorgoskodott, erőt tudott venni a fájdalmán. Most, hogy eleget tett a parancsnak, megeredtek a könnyei. - Lelkem jó nemzetes uram! - zokogta keservesen. Abban a percben fölpattant az ajtó, és ott állt előtte a nemzetes úr. Kardosan, kucsmásan, ezüstös mentében, rókamálas köpönyegben, és úgy tüzelt a szeme, mint a parázs. - Uram Teremtőm! - ugrott föl Tamás dideregve. - Bolond kend! - mordult rá a nemzetes úr. - Olyan paprikást főzött, hogy már a szaga is föltámasztott. Azzal szépen, gyöngéden, ölelésformán ráterítette az öreg úr az öreg szolgára a rókamálas köpönyeget, amelyben valaha a Thurzó nádorispán melengett.
Újévi népi köszöntők, újévi népi jókívánságok, vallásos újévi köszöntők gyűjteménye. Nézd meg és válaszd ki a kedvenceidet! Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót, Hízott disznót, kamarát, sonkát, kolbászt, szalonnát, Gond ne bántsa a gazdát! Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést. Békesség és szeretet, töltse meg a szívetek: Az új esztendőben! Bő bort, bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget. B. Ú. É. K. Ez újév reggelén minden jót kívánok, Ahová csak nézel, nyíljanak virágok. Még a hó felett is virág nyiladozzon Dalosmadár zengjen minden rózsabokron, Minden szép, minden jó legyen mindig bőven, Szálljon mindig áldás rátok ebben az újévben. Adjon Isten füvet, fát, Tele pincét, kamarát. Sok örömet a házban, Boldogságot a családban. Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben Jobb időt, mint tavaly volt Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt Jó termést és jó vásárt Ez új esztendőben. Zsíros esőt, kövér hót Bő aratást, szüretet Egészséget, jó kedvet Drága jó bort, olcsó sót Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Vegye el mind a nem jót Mitől félünk, mentsen meg Amit várunk legyen meg Bort, búzát, békességet, sötétségben fényességet!
Világéletében mindig hatalmaskodó ember volt az öreg Thurzó. Nyilván az őseitől örökölte a hatalmaskodást, akik nádorispán korukban az egész országnak parancsoltak. Csakhogy az öregúrnak már nem maradt az országból a Varjúvárnál egyéb, így hítta az egész környék a rozzant kis kastélyát, amely alig látszott ki az elvadult kert rengeteg varjúfészke közül. - Mindegy az, azért csak az úr parancsol, a nép meg szót fogad - döfködte mérgesen az öregúr a botjával a repedezett padlót, ha néhanap elborongott az ősi dicsőségben. Az ő népe mindössze egy szál emberből állott: a Tamás hajdúból. Együtt öregedett meg a gazdájával, s értett már a szeme járásából is. Mert sok szót nemigen vesztegetett rá a nemzetes úr, de amit mondott, az szentírás volt Tamás hajdúnak. Őneki magának esztendőben csak egyszer volt szabad kérdezetlen is szólani: újesztendő reggelén. Akkor mondhatott olyan hosszú köszöntőt, amilyet csak akart. A régi időkben mondott is, de hol vannak már azok! Egyéb se maradt belőlük, mint az az aranypénz, amit Damjanich tábornok akasztott a mellére a szolnoki csata után.
- KISJÁTÉKFILM VÁLOGATÁS - DVD - Filmünk Isten földi kalandjairól szól. Az Úr kilép a mennyország kapuján, a huzat becsapja az ajtót, erre ő ijedtében leejti a kulcsot a Földre. Mit van mit tenni, le kell érte menni... A történet itt és most játszódik, kis Hazánkban Bővebben Kezdete: 2022. 03. 28 A készlet erejéig! Az Angéla névről mit gondoltok?. Részletek Filmünk Isten földi kalandjairól szól. A történet itt és most játszódik, kis Hazánkban, ahol még az Isten sem tud kiigazodni. Az ötletet egyikünk álma adta, amelyben Isten úgy néz ki, mint egy normális, hétköznapi ember. És miért ne elevenedhetne meg ez az álom, hogy Isten itt jár közöttünk, akár a barátunk is lehet, elszív velünk egy jó cigit... Öszödik Pecsét: Az és a Libiomfi című filmek alkotói egy skandináv áldokumentumfilmben tárják föl a rejtett összefüggéseket Mona Lisa mosolya, Nostradamus titka, és az öszödi beszéd között. Legkisebb film a legnagyobb magyarról... : Széchenyi-film a Hídember tövé három rendezője pénzhiány miatt mosógéppel kezd forgatni, mert a képnek mozogni kell - amit az arra járó Jancsó Miklós is élénken helyesel.
Uristen Meny Hu Kezdolap
Film/ DVD/Vígjátékok, humor, szatíra normal_seller 0 Látogatók: 30 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 Öszödik pecsét-Legkisebb film (Végh-Stefanovics) eredeti DVD ritkaság! A termék elkelt fix áron. Fix ár: 1 350 Ft Kapcsolatfelvétel az eladóval: A tranzakció lebonyolítása: Szállítás és csomagolás: Regisztráció időpontja: 2015. 08. 09. Értékelés eladóként: 100% Értékelés vevőként: fix_price Aukció kezdete 2022. 03. Uristen meny hu 5. 26. 19:38:11 Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Elérhető szállítási pontok Termék súlya: 0. 2 kg (200g) DVD gyűjteményből Ajánlott levél előre utalással 915 Ft /db MPL Csomagautomatába előre utalással 820 Ft Vatera Csomagpont - Foxpost előre utalással 699 Ft TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
A film Istennek az ő számítógéppel teljes Földjén történt kalandozásairól szól. A dolog úgy indult, hogy az Úr kilépett a mennyország kapuján, a huzat becsapta az ajtót, erre ő ijedtében kiejtette a kulcsot a kezéből a Földre. Mit volt mit tenni, le kellett érte jönnie, ide közénk, a mi kis - számunkra sem mindig könnyen érthető - világunkba... Játékidő: 22 perc Kategoria: Vígjáték IMDB Pont: 7. Uristen meny hu 1. 7 Beküldte: virgike11 Nézettség: 13275 Beküldve: 2012-04-10 Vélemények száma: 5 IMDB Link Felhasználói értékelés: 9, 1 pont / 19 szavazatból Rendező(k): Kálmánchelyi Zoltán Stefanovics Angéla Végh Zsolt Színészek: Végh Zsolt(Isten)Dióssi Gábor(Mózes)Scherer Péter(Szent Péter)Csányi Sándor(Tolvaj)Kálmánchelyi Zoltán(Hittérítő)