Ungváry Krisztián Kitörés: Hová Tűnt Müller Cecília
A laikus számára talán néha kissé száraz tanulmányokat remekül egészítik ki a rövid életrajzzal, esetleg az írások keletkezésének ismertetésével kiegészített, pontos lábjegyzetekkel ellátott visszaemlékezések. Ezek olyan, nagyrészt német katonáktól származnak, akik részt vettek a kitörésben és túlélték azt: vagy átérve a saját vonalakhoz, vagy szovjet fogságba esve. És ezek az összes itt ábrázolt borzalom ellenére lebilincselő olvasmányok, persze nyilván az elbeszélő nyelvi képességeitől, fantáziájától vagy éppen humorától függően. Egyikük például így ír a rendszeresen bírált Karl Pfeffer-Wildenbruch, a német csapatok főparancsnokáról, aki 8 héten át el sem hagyta az Alagútban létesített parancsnoki állását: "A bakák között az a szóbeszéd terjed, hogy az erődparancsnok meg fogja kapni az Arany Sebesülési Jelvényt, mert megvakul, amint napfényt lát". A szovjet 11. gárda-lovashadosztály térképe a kitörés során megsemmisített csoportokról. Ungváry Krisztián gyűjteményéből A visszaemlékezések kivétel nélkül embertelen küzdelemről és hihetetlen megpróbáltatásokról írnak, a rosszul előkészített, sebtében megtervezett hadművelet során, amint a mély hóban, gyalog, többnyire élelem nélkül próbáltak áttörni a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok egymást követő védőállásain, folyamatos légitámadások és tüzérségi csapások közepette.
Kitörés Napja
Visszaemlékezők történeteit felhasználva írt újabb könyvet a második világháború ellentmondásos budapesti epizódjáról a téma történészszakértője, Ungváry Krisztián. Ahogy közeleg évről évre február 11-e, úgy nő meg a közérdeklődés egy második világháborús budapesti történelmi esemény iránt, mely a "kitörés napja" vagy a "becsület napja" néven vált ismertté. E napot az teszi sajátossá, és kapcsolja össze az aktuális politikával, hogy a magyar szélsőjobboldal megemlékezéssel, felvonulással, emléktúrával igyekszik még hangsúlyosabbá tenni. Így az 1945-ös esztendő e tragikus háborús epizódja minden év februárjában beszédtéma, vélemények fogalmazódnak meg pro és kontra, többnyire felületes tény- és történelmi ismeretek alapján. Ezen próbál idén is segíteni Ungváry Krisztián történész, aki Utak a senkiföldjén – Kitörés 1945 című, nemrég megjelent könyvében a lehető legalaposabban tárja fel a februári, húszezer ember halálával járó budapesti háborús történések előzményeit, a hadművelet konkrétumait.
Ahogy egy visszaemlékező német katona írta: "Ez a kitörési terv annyira merész, hogy józan ésszel a kezdetektől fogva biztosra vehető a kiviteleztethetetlensége. " A történész okfejtéséből kiderül, hogy a kitörőkre nem a lemészárlás várt Budapesten, amivel sokan érvelnek, hiszen az ott maradt egységek rendezett körülmények között vonultak fogságba – ami nyilván nem volt leányálom, és az SS egységek nyilván joggal tartottak a megtorlástól -, ahogy azt is levezeti, hogy aligha nevezhetjük hősöknek azokat, akik elérték a saját vonalaikat, hiszen bizonyíthatóan voltak köztük háborús bűnösök is. Ungváryt az érdekli, hogyan és milyen körülmények között zajlott le a művelet, és még inkább az, ennek milyen írásos emlékei maradtak ránk, és ezeket az utókor miként használhatja fel. Ez már csak azért is fontos, mert a budapesti a világháború ötödik legvéresebb városostroma volt Sztálingrád, Leningrád, a három ostromot is megélt Varsó és Berlin után, mégis meglepően kevés mű foglalkozik vele. Elesett német katonák: Ungváry Krisztián gyűjteménye Az Utak a senkiföldjén - Kitörés 1945 egy rövid áttekintés után öt tanulmányt és tizenhét visszaemlékezést tartalmaz – a tanulmányok között is van olyan, amely visszaemlékezésekre épít, például az, amely a német 36. tüzér mérő osztály szerepét elemzi egy fellelt dokumentum alapján.
Az ATV megkérdezte, hová tűnt Müller Cecília. Válaszoltak nekik. Mi olvasóinkat kérdezzük, hiányzik-e Müller Cecília és a napi sajtótájékoztatók gyakorlata. A kormány múlt csütörtök este megjelent rendelet ében jogi lehetőséget adott a cégek és a vállalkozások számára, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező védőoltást. Külön kormányrendelet vonatkozik az állami és az önkormányzati szférára. Az új rendelkezések szerint nem rúghatják ki az oltástagadó dolgozót, hanem egy évig fizetés nélküli szabadságra küldhetik. A negyedik hullám napi adatait rendszeresen nyilvánosságra hozzák a oldalon, de ősszel már elmaradnak az operatív törzs a járvány korábbi időszakában megszokott sajtótájékoztatói, ezzel egy időben eltűnt a hazai nyilvánosságból Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Az ATV éppen ezért több kérdést tett fel a kormánynak: Tervezik-e a napi sajtótájékoztatók visszaállítását, hiszen hasonló járványügyi adatok esetében tájékoztatta az operatív törzs a közvéleményt. Ha igen, mikortól?
Hová Tűnt Müller Cecilia
A FIDESZES válaszban Müller Cecília nevét még leírni sem voltak hajlandóak! A Fidesz-kormányt érzékenyen érinthette az érdeklődés, mert a mellébeszélés valamennyi trükkjét felvonultatták. Először azt kezdték fejtegetni, hogy az Operatív Törzs rendszeresen ülésezik és a kormány számára javaslatokat tesz, majd emlékeztettek, hogy a testület működését milyen kormányhatározat szabályozza és kik vesznek részt a munkában. Végül a választ azzal fejezték be, hogy "a lakosság tájékoztatása folyamatos" és felsorolták, hogy ez milyen csatornákon valósul meg. Arról, hogy hová tűnt Müller Cecília, semmit sem írtak – és éppen ez az árulkodó! Ha a Fidesz valamiről már hazudni sem hajlandó, akkor ott olyan nagy zűrök lehetnek, amit minden erővel el akarnak zárni a nyilvánosság elől. Ebből a válaszból pedig szinte sugárzik az erőlködés, hogy próbálnak úgy tenni, mintha az országos tisztifőorvos nem is létezne. Hogy ennek mi az oka, az egyelőre rejtély. Talán Orbánék is rájöttek, hogy Müller Cecília alkalmatlan?
Hova Tűnt Müller Cecília
Müller Cecília eltűnt a nyilvánosság elől. Amikor a sajtó rákérdezett a kormánynál, hogy mi az oka ennek, döbbenetes válasz érkezett. A koronavírus-járvány előző hullámai idején naponta nyilatkozott az országos tisztifőorvos. Igaz, hogy amit mondott, annak sok értelme nem volt, hisz ha épp nem Wass Albertet keverte össze Márai Sándorral, akkor vagy a tojások hipózásáról beszélt, vagy pedig arról, hogy szerinte hogyan kell takarítani, vagy elcsenni a gyerekek "nyunyókáját". Ugyanakkor Müller Cecília nem csak ártalmatlan hülyeségeket mondott, hanem olyat is, hogy a maszk viselése káros. Erről a hajmeresztő kijelentéséről annak idején mi is írtunk, ám a Fidesz-kormány valamiért ragaszkodott a szerepeltetéséhez, sőt: több kitüntetést és 6 millió forintos jutalmat is kapott. Éppen ezért feltűnő, hogy most, a járvány negyedik hullámának küszöbén Müller Cecíliát a Fidesz eltüntette a nyilvánosság elől. Amikor az ATV rákérdezett a kormánynál, hogy mi ennek az oka, és "várható-e, hogy az adatok romlásával és a korlátozások bevezetésével ismét ő tartja majd – ha lesznek – az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatóit", a Koronavírus Sajtóközpont elképesztő módon reagált.
Milyen rendszerességgel ülésezik az operatív törzs jelenleg, ezen kik vesznek részt? Jelen van-e az operatív törzs ülésein Orbán Viktor, Rogán Antal, Pintér Sándor, Müller Cecília és Kósa Lajos is, mint azt az előző hullámban követhette a nyilvánosság? Mi az oka annak, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos eltűnt a nyilvánosságból? A kérdésekre a Koronavírus Sajtóközpont válaszolt. E szerint az operatív törzs második éve irányítja a járvány elleni védekezést, rendszeresen – hetente egyszer vagy többször – ülésezik, és a kormány számára javaslatokat tesz. A belügyminiszter vezeti az üléseket, és részt vesznek rajta a járvány elleni védekezésben érintett minisztériumok és kormányzati szervek vezetői (pl. országos tiszti főorvos, OKFŐ, OMSZ, ORFK, Oltási munkacsoport vezetője stb). A sajtóközpont válaszában mindenkit megnyugtatott a lakosság folyamatos tájékoztatásáról, ahogy írják: a Kormányinfón, a sajtóközleményekben, a honlapon, a közösségi médiában és a tájékoztató kampányokon történik.