Érdekességek A Kenyérről - Konyhalál - A Malomban Gyerekdal

July 7, 2024

Pl. a D-Alföld némely helyén a → Luca napjá n országszerte általános kenyérsütési tilalom kiegészül azzal a hittel, hogy e napon Luca asszony tiszteletére lepénykenyeret kell sütni (lucalepény), és az asztalra helyezni; ezt Luca éjjel elviszi, ill. megbünteti az előírás és tilalom ellen vétőket. Másutt (pl. A kutyával kapcsolatos hiedelmek - Rejtélyek szigete. Szabolcs-Szatmár m. ) fellelhető gyakorlat volt az, hogy minden kenyérsütéskor lángost kellett sütni a szegényeknek a halott lelki üdvéért (→ halott etetése), ilyenkor "az angyalkák örülnek", ill. Zemplénben ugyanekkor lepénykenyeret sütöttek az "angyalkáknak". Talán e párhuzamkörbe kapcsolódik a pénteki (nagypénteki) kenyérsütési tilalom és az ugyan e napra gyakran előírt böjtös lepénykenyér (pl. D-dunántúli sóspogánya) (→ hét napjai). Valószínűleg a kelesztetlen lepénykenyérrel kapcsolatos motívumok körébe vonhatók a vakarék kal kapcsolatos elképzelések is (pl. → vihar elhárítására használt nagypénteki vakarék; vagy a vakarékból sütött kisebb kenyeret nem szabad megszegni, míg a nagy kenyerek bent vannak a kemencében, ugyanezt csak törni szabad stb.

Tej Története | Mórich Kft.

Az alja halványbarna, gyűretlen, megkopogtatva dobszerű hangot ad. Bele finoman likacsos. Alapanyaga hazánkban sokféle lehet, szinte tájegységenként változik. Legeléterjedtebb a búzából őrölt lisztből, de a Nyugat-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén rozsból, a Székelyföldön árpából, Erdély más területein kukoricából volt szokás kenyeret sütni. A kenyér eleink életében is nagy szerepet játszott. Tej története | MÓRICH Kft.. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rengeteg szokás, hiedelem, ami a kenyérrel kapcsolatos, a szertartások, amik a termésbőséget biztosítják, a közmondások, szokások nyelvi kifejezések. Legszentebb imádságunkat is így fohászkodjuk: "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. " Keresztény családokban a kenyér aljára megszegés előtt késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya. A kenyér becsben tartása, tisztelete még a XX. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni, gyermekkoromban, ha egy szelet kenyeret véletlenül elejtettem, meg kellett csókolnom mielőtt megettem.

A Kutyával Kapcsolatos Hiedelmek - Rejtélyek Szigete

A hátán és a homlokán is folyt a víz, annak, aki dagasztott. Szokták is mondani, addig kell csinálni, míg a padló is gyöngyözik. Ezután a tésztát letakarták, és pihenni, nőni hagyták. Ezalatt a gazdasszony befűtött a kemencébe. Amikor a tészta jól megkelt, kb. 2 óra múlva következett a kiszakítás. A tésztát lisztezett deszkára tették, és annyi felé szakították, ahány kenyeret akartak sütni, persze mindig volt kiscipó és akadt kenyérlángos is. A kerekre, vagy hosszúkásra formált tésztát szakajtóba tették, s letakarva újra pihentették. Ha a tészta a szakajtóból elkezdett kigömbölyödni, akkor vetették be a betüzesített kemencébe. A sütés kb. három órát vett igénybe. A kenyérsütés eszközeit semmi másra nem használták. Paleoldal: 'régi ízek' paleoid rezervátum: Lepénykenyér. A teknőben lévő tésztát sütőabrosszal a szakajtóban lévőt szakajtókendővel takarták le. Keverőlapát és sütőlapát segítségével vetették a kenyeret a kemencébe és vették ki onnan. A kenyér minősíti a háziasszonyt. A jó, s a szép kenyér teteje, oldala hajszálvékonyra repedezett, aranybarna, fényes, ívesen domborodik.

Paleoldal: 'Régi Ízek' Paleoid Rezervátum: Lepénykenyér

Tejtörténet Magyarországon A magyar nép története a kezdetektől szorosan kapcsolódik az állattartáshoz. Az állatok nemcsak a munkavégzésben voltak az ember segítségére, hanem szükség volt húsukra, tejükre a táplálkozásban. A tej és tejtermék fogyasztásának hazánkban nagy hagyományai vannak. Sokszor, sokféleképpen fogyasztották, a táplálék elengedhetetlen része volt. Felhasználták a szarvasmarha és a juhtejet. A frissen fejt tejet leszűrve tejesköcsögökbe öntötték. Szívesen fogyasztották nyersen, kenyérrel, szomjoltónak, étkezés után. Főztek vele tejes ételeket, kását, habarást. Kedvelt étel volt az aludttej. Az aludttej tetején megjelenő zsír a tejföl. A tejfölből köpülő segítségével nyerték a vajat. A köpülő fából készült edény, amelyben rúdon elhelyezett szárnyakat mozgatnak. Ettől kicsapódik a vaj a tejfölből. Melléktermékként visszamarad az író. Ugyancsak aludttejből készült a túró. Az aludttejet lassú tűzön felmelegítették, (fonnyasztották), ami ettől összecsomósodott, ezután leszűrték.

Szoljon - A Kenyér Ünnepére- Szeretettel

A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet, viszont magas volt a zsírtartalma. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A szállásokon élő gulyások, juhászok a tejfeldolgozás többféle módját alkalmazták. Alföldi gulyások készítették a tarhót, ami tulajdonképpen joghurt. Ehhez a tejet először egy nagy fémbográcsban felforralták, s kavargatva főzték, míg a habját el nem főtte. Ekkor átöntötték egy fadézsába. Mikor annyira kihűlt, hogy a kéz még állta, oltóanyagot kevertek bele. A dézsát lezárták, és alaposan betakarták, bebugyolálták, hogy minél lassabban hűljön le. Ennek az edénynek általában külön helye volt a szálláson. Szélvédett helyen ástak neki gödröt, s bundával ki is bélelték. 3-4 óra alatt a tarhó megaludt. Az eljárás során savanykás ízű, sűrű kocsonyás termék keletkezett. A pásztorok szívesen ették kenyérrel, kásával, vagy magában is. Az oltóanyagot (tarhómagot) az előző tarhóból tették félre. Pásztorok készítették a gomolyát juhtejből.

Az is meghatározó, hogy sütőben vagy kemencében sül-e: mind-egyikből más ízű, állagú kenyér kerül ki. A sütés után következik a hűtés, legfeljebb 25, de legjobb, ha 15 fokos helyre tesszük a kenyeret, mert ha a belseje hosszú ideig meleg, nem lesz jó a tészta szerkezete. Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 45-47 kilónyi kenyeret fogyaszt Ha egészségesen akarunk étkezni, akkor a magasabb rosttartalmú kenyeret válasszuk, a gabonafélék emészthetősége ugyanis a rosttartalomtól függ. Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek. Forrás:

Miért kell kibújnia annak a bizonyos csigabigának? És egyébként is miért van a háza csigától szokatlan módon odakinn? Miért kell az égő gyertyához leguggolni? Miért rímel a kettő szóra épp a csipkebokor vessző? És ki tulajdonképpen Jancsika, aki a dédelgetés ellenére sem nőtt meg nagyobbra? Tavasz a Malomban – tematikus gyógynövénynapok 2022 Gyenesdiás - Hírnavigátor. A gyerekversek és mondókák közül rálelhetünk jó néhányra, amely szerelmes érzést fejez ki, sőt, erotikus töltete van. A szerelmes érzést, a testi vágyat a vers, a mondóka gyakran rejti természeti képekbe, játékos ráolvasásba, igézőbe, kiszámolós versbe. A rózsa például a szerelem és maga a szerelmes legény/leány szimbóluma, a mogyoró és a dió a férfiasságé, a virágok, gyümölcsök és gabonák: a búza, kender, kalász a nőiség szimbólumai. Így hát, ha valaki búzát őröl a malomban, máris gyanút foghatunk: finom kis utalás lesz ez "arra"! A népi folklór fordulataiban gyakran jelenik meg a szexuális utalás színes virágokban, gyümölcsben ( szilva, meggy, körte, alma), természeti jelenségekben (hold, eső), állatokban ( kígyó, béka), sőt még konyhai képzetkörben is, mint például a gyakran felbukkanó "kemencé"-ben.

Tavasz A Malomban – Tematikus Gyógynövénynapok 2022 Gyenesdiás - Hírnavigátor

Ez a pajzán dalocska szintén szerelmi hevületről beszél, a szüzesség elvesztéséről és a teherben maradásról. A zöld ág és a vessző ezekben a kis költeményekben mindig a férfi hímvesszőre utal, az aranykapu pedig a női vaginára. A kitárt kapu felkínálkozás, incselkedés a zöld ág számára. És bizony a vers figyelmeztetés az óvatlan párnak, hogy ha sok a bújás, benn marad ám a macska, és ez a benn maradás kilenc hónapig tart. A Bújj, bújj zöld ág-ének koreográfiája leírja a teljes aktust, a gyerekek eljátsszák a történetet, és az anyuka a padon ülve nem is tudja, mit lát, de azért elfogja a homályos deja vu-érzés. Kép: Bessi / Pixabay "Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva. Nyuszi talán beteg vagy, hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi hopp, nyuszi hopp! Máris egyet elkapott! Nemes Nagy Ágnes: Bors néni a malomban Archívum - gyerekversek.hu. " Ez a gyerekdal eredetileg egy legénycukkoló. A betegnek, lagymatagnak, lassúnak tűnő "nyuszi" története szerencsére jó véget ér, a lapuló jószág végül mégis elkap valakit, aki vélhetőleg nem rémül ettől halálra… "Ürge van a gödörbe, nincsen, aki kiöntse.

A Malomban | Biatorbágyi Tájvédő Kör

Ahhoz azonban elegendő, hogy tudjam, mennyi mindent nem tudok, és ahhoz is, hogy a szakmai szempontokat megismerjem, és szakszerűen tudjak kérdezni, beszélni a kenyérkészítésről" – idézi fel tapasztalatait a francia-magyar tulajdonos. Márton Dávid olyan országban nőtt fel, ahol 32 ezer pékség és cukrászat található, ahol a piac 65 százalékát kézműves műhelyek szolgálják ki. Franciaországban nagy hagyománya van a kenyérkészítésnek, és erősen szabályozzák a módját, a pékeknek pedig be kell tartaniuk ezeket a szabályokat. Márton több tucat pékmesterrel interjúzott, míg megtalálta a szenvedélyes Pierre Descaust pékmestert, aki korábban Franciaországon kívül Oroszországban és Kínában is dolgozott. A malomban | Biatorbágyi Tájvédő Kör. Hosszas próbasütések előzték meg a nyitást, a tulajdonos hitvallása szerint olyan alapanyagokat választottak, amelyek az ő elképzeléseinek megfelelő minőségű pékáru előállításához a legmegfelelőbbek. A liszteket és a vajat Franciaországból hozatják. A péksütemények kínálata állandó, kovászos kenyér, croissant és bagett is mindig lesz a polcon, ahogy teljes kiőrlésű és gluténmentes változat is.

Bors Néni A Malomban Archívum - Gyerekversek.Hu

Kistornászok vagyunk mi, (csípőre tett kézzel jobbra-balra forgatni a vállunkat) szépen tudunk tornázni, jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk) és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra) Ujjainkat mozgatjuk, (előre nyújtott karral mozgatjuk az ujjainkat) karjainkat forgatjuk, (karkörzés előre) előre-hátra hajolunk, (csípőre tett kézzel előre, majd hátra hajolunk) és a végén tapsolunk. (tapsolunk ritmusra) * Ilyen kicsi a törpe: guggoljunk le a földre! (leguggolunk) Ilyen nagy az óriás: nyújtózkodjunk kispajtás! (felállunk, fölfelé nyújtózkodunk) * Ilyen nagy az óriás, (állva, felfelé nyújtózkodunk) Ágaskodjunk kispajtás. Ilyen kicsi a törpe, (leguggolunk) Guggoljunk le a földre. Mérleg vagyok, billegek, (terpeszben oldalra kinyújtjuk a karokat és billegünk balra-jobbra) Két kezembe súlyt teszek. Óra vagyok, ketyegek, (magunk előtt a két mutatóujjunkat felváltva felfelé emelgetjük) Bölcsődébe/óvodába sietek. (ritmusra topogunk) * Fújja a szél a fákat, (fölfelé nyújtott kezeket balra-jobbra lengetjük) letöri az ágat, reccs!

Nemes Nagy Ágnes: Bors Néni A Malomban Archívum - Gyerekversek.Hu

Ez a kemence viszont nem a fárasztó házimunka kelléke, jóval inkább egy vágyaktól fűtött, elemésztő női szerv. Magda Ehlers fotója a Pexels oldaláról Vágyakozó nők és férfiak mindenhol A népdalok világából származó erotikus üzengetés játékos stílusát a költők, zenészek is tovább vitték. Példának említem Weöres Sándor Galagonya című versét, ami szintén gyermekversként terjedt el, és játékos zeneiségével magával ragadja óvodásainkat. Az "Őszi éjjel izzik a galagonya" azonban messzebbre mutat, mint egy galagonyabokor leírása, és az értelmezésben az van nyomon, akinek egy vágyódó fiatal nő képzete jelenik meg a vers hallatán. A Csiribiri című vers pedig tele van "alszom, paplan, ágy" - típusú szavakkal, azonban ez messze nem egy altató. Jóval inkább bűbájoskodás, mágikus szerelemidézés, melynek az eredeti utolsó sora így hangzott az "Engem hívj ma álmodba" helyett: "Még mellettem alszol ma! " Az ének, csakúgy, mint a népi mondókákban, erős szerelmi varázslat, maga a címe is erre utal. Nem anyáról, és lázasan fekvő betegről szólt eredetileg a nóta, hanem egy férfiról, és egy szerelmi praktikát űző leányról.

Elôre jobb kezedet, utána rázzad, Utána uggi-buggi, utána forgás, (riszálás, forgás) Tapsolj egyet pajtás. (taps ritmusra) Elôre bal kezedet, utána hátra. Elôre bal kezedet, utána rázzad, Utána uggi-buggi, utána forgás, Tapsolj egyet pajtás. * Lassan forog a kerék, (karkörzés lassan) mert a vize nem elég. Gyorsan forog a kerék, (karkörzés gyorsan) mert a vize már elég. * Baglyocska hunyorog, (hunyorgunk) fatönkön kuporog, (leguggolunk) nagy fejét forgatja hol erre, hol arra, (fejünket balra-jobbra fordítjuk) izeg mozog toporog, (toporgunk) tipi, topi, topp, topp, topp. (végén taps-taps-taps) * Nyuszi fülét hegyezi, (nyuszifület csinálunk kezünkből a fejünk felé) Nagy bajuszát pödöri, (bajszunkat pödörjük) Répát eszik ropp, ropp, ropp, (fogjuk a répát, ritmusra markoljuk) Nagyit ugrik hopp, hopp, hopp. (hármat ugrunk) * Itt a fejem, itt van ni, tessék csak rám figyelni! Itt a szemem, itt a szám, ez pedig az orrocskám. Oldalamon két karom, forgatom, ha akarom, lábaimmal topogok, a bölcsibe/oviba indulok.

A bajuszos legények, és pörgő szoknyás lányok szerelmes és szexuális tartalmú mondanivalójukat illendő ruhába öltöztették, virágnyelven beszéltek egymással. Amikor ezek a népdalok gyerekdalok formájában újra felbukkantak, sokszor egy-egy versszak lemaradt, amely nem illett volna a gyermeki világképbe. A lemaradt versszakok lehetnek a megfejtései a valódi üzeneteknek. Kép: A Hej, Jancsika, Jancsika című gyermekvers hiányzó középső versszaka: "Hej, Dunáról fúj a szél, feküdj mellém, majd nem ér, Nem fekszem én kend mellé, mert túl rövid a kendé! " Ezzel a változattal énekelve már könnyű rájönni, hogy ki Jancsika, aki csak akkor lehet vitéz katona, ha nagyra nő. A "szitapéntek, szerelemcsütörtök, dobszerda" talány megfejtése szintén a népi varázslásban, bájolásban rejlik. A visszafelé mondott napok éneklése szerelmi bűbáj, a férfiember magunkhoz kötése, megbabonázása. Úgy tűnik, akkor jól működött, mára gyerekdal lett belőle. "Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske! Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta, Rajta, rajta, leszakadt a pajta, Benn maradt a macska! "

Licit Info Hajdúszoboszló