Kezdetben Vala Az Ile De Ré | A Szem Színezése Lépésről Lépésre - Rajzshop.Hu
Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 1988 Cannes-i fesztivál 1986 1986
- Kezdetben vala az ige 2
- A szem külső részei 2
- A szem külső részei és funkciói
- A szem külső részei latinul
- A szem külső részei angolul
Kezdetben Vala Az Ige 2
26 Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. 27 Õ az, a ki utánam jõ, a ki elõttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. 28 Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala. 29 Másnap látá János Jézust õ hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bûneit! 30 Ez az, a kirõl én ezt mondám: Én utánam jõ egy férfiú, a ki elõttem lett, mert elõbb volt nálamnál. Kezdetben vala az ile d'oléron. 31 És én nem ismertem õt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. 32 És bizonyságot tõn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égbõl, mint egy galambot; és megnyugovék õ rajta. 33 És én nem ismertem õt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. 34 És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. 35 Másnap ismét [ott] állt vala János és kettõ az õ tanítványai közül; 36 És ránézvén Jézusra, a mint [ott] jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya!
Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. Nemzetközi katalógusok VIAF: 83989694 OSZK: 000000005997 NEKTÁR: 103595 PIM: PIM44375 ISNI: 0000 0000 7912 0099 SUDOC: 094313784 NKCS: jn19990000472 BNF: cb11445209p
A Szem Külső Részei 2
A szemgolyó szemlencse mögötti terét a kocsonyás állagú üvegtest tölti ki. Az üvegtest feladata, hogy fenntartsa a szemgolyó formájának állandóságát, támasztékot adva a szemgolyó burkainak. A szemgolyó védelme A szemgolyót elölről a szemhéjak vékony bőrredői védik. A szemhéjak villámgyors "szempillantásai" nem csak attól óvják meg a szemet, hogy idegen tárgyak kerüljenek bele, de a pislogással nedvesen is tartják. Mozgásuk gyorsaságára jellemző, hogy általában hamarabb hunyorítunk, mintsem tudatunkkal is felfognánk, mondjuk egy szemmagasságban felénk repülő muslicát. A szem védelmét biztosítják a szempillák is, amelyek rostélyként csukódva akadályozzák meg, hogy apró szennyeződések jussanak a szem felszínére. A szemhéjat belülről laza hártya borítja, amely felül és alul a szemhéj áthajlásain keresztül a szemgolyó felszínére is tovább halad, és beburkolja azt egészen a szaruhártya széléig. Ennek a gazdagon erezett hártyának a neve kötőhártya. Idegekkel sűrűn átszőtt, finom szövet, amely részben a könnytermelésért is felelős.
A Szem Külső Részei És Funkciói
A Szem Külső Részei Latinul
Choroid és kötőhártya A choroid egy olyan része, amely sötétbarna membrán alakú, és sok eret tartalmaz. Ez a szakasz a sclera és a retina között helyezkedik el. Ez a choroid vérrel és tápanyagokkal szolgál a retinához és a szem anatómiájának minden más struktúrájához. Míg a kötőhártya egy vékony szövetréteg, amely a szaruhártya kivételével minden részt lefed, amelyek elöl vannak. A kötőhártya egyik szembetegsége a kötőhártya-gyulladás vagy rózsaszín szem. Ez az állapot a kötőhártya bélésének gyulladása és duzzanata, amely vörös és viszkető szemeket okoz. Általában ezt az állapotot bakteriális, vírusos vagy allergén fertőzés váltja ki. 10. Szemhéjak Noha ezek a legkülső részen helyezkednek el, a szemhéjak vagy a palpebrae funkciója nem kevésbé fontos, mint a többi. A szemhéjak segítenek fenntartani a szem egészségét, mivel megvédik a szaruhártyát az idegen tárgyaktól, például fertőzéstől, sérülésektől és betegségektől. Ezenkívül a szemhéjak segítenek a könnyek egyenletes eloszlásában a szem felületén, különösen, ha a szemhéjak csukva vannak.
A Szem Külső Részei Angolul
A szemgolyó, ahogyan nevéből is következik, gömb alakú; átmérője átlagosan 24 mm, súlya 7, 5 g, a 7 különböző csont által alkotott csontos szemüregben foglal helyet. Szerkezete rugalmas, relatív víztartalma magas, alakja passzívan követi a csontos szemüreg alakját. Fala három réteg ből áll: a külső rostos réteg, amelynek részei az ínhártya és a szaruhártya. A középső réteg részei a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya. A legbelső réteget az ideghártya, azaz a retina alkotja. A fénytörés szempontjából a legfontosabb részei a szaruhártya és a szemlencse. Az ínhártya (sclera) fehér színű és nagy víztartalmú, kevés eret tartalmazó viszonylagosan rugalmas szövet. Fehér színét érszegénységén kívül tömöttsége, valamint a kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza. A szaruhártya (cornea) ezzel szemben normális körülmények között teljesen átlátszó, ereket egyáltalán nem, vizet csak kismértékben tartalmaz. Táplálkozása passzív anyagcserefolyamatok révén, diffúzióval történik a felszínét borító könnyfilmből, a mögötte lévő elülső csarnokvízből és a széli hurokérhálózatból, ezért anyagcseréje igen lassú.
4 mm átmérőjű részére, az ún. optikai zónára vonatkozik. Ezen belül is ritka a szabályos szférikus felület, mert a függőleges síkban a szaruhártya elülső felszínének görbülete általában 0, 1 mm-rel rövidebb sugarú, mint vízszintes síkban. A hátsó felszín általában szabályos szférikus felület. A szaruhártya, mivel elölről levegő, hátulról csarnokvíz határolja, igen nagy törőerővel rendelkezik, a törőközegek együttes hatásának mintegy kétharmadát teszi ki. A szaruhártyát – megfosztva élettani körülményeitől – levegőben vizsgálva, erős hátsó görbülete miatt szórólencseként viselkedne. A lencse optikai hatásának vizsgálatát nehezíti a lencse törésmutatóra vonatkozó inhomogenitását. A lencse szélső részeinek 1, 375-1, 419, míg a közepének 1, 411-1, 445 a törésmutatója. A lencse anyagának optikai sűrűsége tehát a magból kiindulva folyamatosan csökken. A szemlencse bikonvex (kétszeresen domború) lencse, és a hátsó felszíne erősebben görbült, mint a konvex-konkáv (domború-homorú) szaruhártya elülső felszíne.