Irinyi János És A Gyufa – Kiszabadították Az Ever Givent

Feltalálóink közül egykor igen kevés nevet tudtam gondolkodás nélkül felsorolni. Ezen kevesek között azonban mindig ott volt Irinyi János. Hogyisne lett volna? Hiszen gondoljunk csak bele! Milyen kellemes egy téli estén a kandallóban tüzet rakni, vagy éppen nyáron egy tábortűz mellett ülni. Mindez egy valami nélkül nem menne: gyufa. És ha gyufa, akkor Irinyi János. Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Erről ő maga egyszer így nyilatkozott: " Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat ". Születésének helye és időpontja is bizonytalan. Világhíres Feltalálóink. Egyesek szerint 1817-ben Albison, más vélemény szerint 1819-ben Nagylétán látott napvilágot, de van, aki Zsákára teszi szülőhelyét. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Maga az Irinyi család régi református nemesi család.

1. Irinyi János – Wikipédia
2. Világhíres Feltalálóink
3. Svéd Gyufa sorozatok | Biztonsági gyufa
4. Index - Külföld - Egymilliárd dollárt követelnek az Ever Given tulajdonosaitól
5. Szabadulása előtt még egyszer keresztbe fordult az Ever Given a Szuezi-csatornán | 24.hu
6. Valamit kezdeni kell a túl nagyra nőtt óriáshajókkal, mert egyszer az egész világ ráfaraghat | 24.hu
7. Az Ever Given-incidens ellenére is szárnyalt a Szuezi-csatorna
8. Kiszabadították az Ever Givent

Irinyi János – Wikipédia

Még ebben az évben szabadalmaztatta új találmányát, azonban elegendő tőke hiányában nem tudta elkezdeni annak gyártását. Így hát találmányát 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert. Hogyan készült? A gyufagyártás folyamata abból állt, hogy a kérgüktől megfosztott fatörzseket 60 cm hosszú rönkök alakjában leháncsolták, majd vékony szalagokra szelték. Ezután a gyufaszálak hosszának megfelelő méretűre vágták azokat, majd egy darabológép segítségével kis pálcikákká alakították. A nyers szálakat foszforsav, illetőleg foszforsavas ammónium vizes oldatával impregnálták, majd meleg légáramban forgó dobokban megszárították azokat. Az impregnálás megakadályozta, hogy az eloltott gyufaszál tovább izzon. Svéd Gyufa sorozatok | Biztonsági gyufa. A következő lépésben rovátkolt falécekből kialakított keretekbe tűzdelték be kis térközökkel a szálakat és a keret két oldalának összeszorításával rögzítették őket. A keretből kiálló szálvégeket először megolvasztott paraffinba, vagy a foszforos gyufáknál olvasztott kénbe, majd a gyufafejet képező gyújtóelegybe mártották.

Világhíres Feltalálóink

Napjaink biztonsági gyufája Napjainkban már bosszankodunk, ha netalán egy gyufaszál nem lobbanna lángra. Ha azonban a gyufa gyártási technológiáját számba vesszük, rájövünk, eléggé bonyolult ahhoz, hogy valamelyik szakaszába hiba csúszhasson be, ami a termék "működését" megakadályozhatja. A gépi úton négyszög keresztmetszetű rudacskákká aprított fát (általában nyárfát) először nátrium-foszfát, ammónium-foszfát vagy vízüveg oldatával itatják át (impregnálják), majd megszárítják. Ezzel meggátolják az utánizzást. Irinyi János – Wikipédia. Ezt követően a gyufaszálak végét paraffinolvadékba mártják, ami a későbbiekben megkönnyíti a fa meggyulladását. A gyufafej gyújtóelegye oxigénleadó anyagot (KClO 3, MnO 2, Pb 3 O 4, K 2 Cr 2 O 7 stb. ) és lángképző anyagot (kén vagy Sb 2 S 3), továbbá színezéket, üvegport és kötőanyagot (dextrin vagy enyv) tartalmaz. A gyufadoboz dörzsfelületének legfontosabb alkotója a vörösfoszfor, ami megindítja a kálium-klorát-tartalmú gyufafej égését; tartalmaz ugyanakkor üvegport is, a dörzsölési hő növelésére és valamilyen kötőanyagot.

Svéd Gyufa Sorozatok | Biztonsági Gyufa

Visszaemlékezéseiben Irinyi feljegyzi, hogy "(a kén gyúlása) nem történvén, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne". Az előadás után nyomban hozzálátott ötlete megvalósításához. Hadd idézzük őt magát: "Egy kis vegytani számítás után nem kellett semmi sokszoros kísérlet. A vilanyt (foszfort) forró vízben megolvasztván rázás által szemcsésítettem (granuláltam)". Lehűlés után "a megmért barna porral (az ólom-dioxiddal), és hogy a fára ragadjon, arab mézgával (gumiarábikummal) összekavartam" /1/. A leírt módon elkészített tíz szál gyújtót másnap bemutatta Meissner professzornak. Egyik jelen levő hallgatótársa mindjárt javasolta, hogy találmányára kérjen császári privilégiumot (vagyis szabadalmaztassa eljárását). Valószínűleg a magyar büszkeség akadályozta meg ebben; találmányát inkább a kassai származású magyar gyógyszerésznek, Rómer Istvánnak adta el. Rómer, 1836-ban, Bécsben kezdte gyártani az ún. zajtalan gyufát, három évvel később pedig Irinyi is gyufagyárat alapított Pesten.

Ez a gyufa sem volt még tökéletes, a foszfornak is szaga volt, idővel oxidálódott, oxidja beszívta a levegő nedvességét, a fej letörött. Emellett sötétben világított, túl könnyen gyulladt, és mérgező hatása miatt a munkások megbetegedtek tőle. Irinyi 1839-ben Pestre költözött, ahol maga is gyárat alapított Első Pesti Gyújtófák Gyára elnevezéssel a Józsefvárosban. Gyufája olcsó volt és jó minőségű, gyára 50-60 munkással működött, és napi félmillió gyújtót készített. Ám Irinyi nem volt igazi üzletember, nem bírt az osztrák konkurenciával, üzeme 1848-ban anyagi okok és a városi tanács okvetetlenkedése miatt bezárt. Gyufájából mindössze két szál maradt az utókorra, egyet Pesten, egyet Veszprémben őriznek. Hosszuk 29 mm, átmérőjük 3 mm, végükön majd fél centiméteres fejjel. A tudomány és az ipar szervezője Irinyi sokat tett a tudomány népszerűsítéséért, része volt a magyar kémiai szaknyelv kialakításában, és számos tudományos népszerűsítő cikket írt. Az 1841-ben létrejött Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.

A Szuezi-csatornában elakadt, az Ever Green-hez tartozó Ever Given nevű konténerszállító óriáshajó a becslések szerint napi 9, 6 milliárd értékű árut tart fel, ez óránként 400 millió dolláros, azaz 120 milliárd forintos kárt jelent. A vízi útvonal létfontosságú átjáró kelet és nyugat között. A teljes globális kereskedelem 12 százaléka mozog itt, ez az egyik legforgalmasabb kereskedelmi átjáró. A csatorna hajóforgalomból való kiesése hatalmas károkat okoz világszinten is, elsősorban a koronavírus-járvány hatásaiból magára találó világkereskedelemben. A zátonyra futott teherszállító hajó felülről Forrás: AFP/© Cnes2021, Distribution Airbus DS/- A Lloyd's List szakértői szerint a keleti irányból érkező forgalom naponta 5, 1 milliárd dollárt, a nyugati irányból érkező pedig 4, 5 milliárd dollárt tesz ki. A forgalmi adatok szerint a csatorna két végén több mint 160 hajó várakozik. Ezek közül van, ami ömlesztett árut szállít, van, ami tankerhajó. Az olajon kívül főként autóalkatrészek, bútorok és tartós fogyasztási cikkek várakoznak az átkelésre, de vannak üres konténerekkel megrakott hajók is.

Index - Külföld - Egymilliárd Dollárt Követelnek Az Ever Given Tulajdonosaitól

A térségben tartózkodó többi hajónak azt mondták, hogy lassítsanak és egyirányú forgalmi rendben közlekedjenek. A hajónak legalább 43 láb mély vízre van szüksége a mozgáshoz, de egy olyan területen rekedt el, amely csak 25 láb mély volt. Nem volt világos, hogy mikor szabadulhat ki. "Minden ilyen dolog egyfajta sajátos vadállat" - mondta Steven Lehmann, a parti őrség altisztje a Baltimore Sun -nak. A 220 ezer tonnás Ever Given megmentéséhez 30 ezer köbméter homokot kellett kikotorni, 13 vontatóhajó segítségével, az emelkedő dagályban tudták kimozdítani.

Szabadulása Előtt Még Egyszer Keresztbe Fordult Az Ever Given A Szuezi-Csatornán | 24.Hu

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a világ egyik legnagyobb konténerhajóját, amely idén márciusban keresztbe fordult a Szuezi-csatornában. Az Ever Given-t nemrég kiemelték a vízből, és kiderült, milyen károkat okozott a hajótestben a globális kereskedelmet megbénító baleset. Egy hajó mind felett Az Ever Given a maga 220 ezer tonnájával a világ egyik legnagyobb konténerhajója. Nagyjából akkora, mint a magyar parlament, fedélzetén akár 20 ezer konténer is elfér. Miután március 23-án keresztbe fordult a Szuezi-csatornán, a helyi hatóságoknak hat napjukba tellett kiszabadítani a hajót, amelynek orra, pontosabban a bulba orra 24 kilométer per órás sebességgel a partszakaszba fúródott. A mentésben csaknem 30 ezer köbméter homokot és sarat távolítottak el a hajó környékéről. A világ sokáig azzal volt elfoglalva, hogy mekkora károkat okozott a globális kereskedelemben az alig hatnapos fennakadás, most viszont az is kiderült, hogy mi történt a hajótesttel a "kényszerhorgonyzás" során. So, what does it look like when you run your bow into Asia at 13 knots and close the Suez Canal for six days in March?

Valamit Kezdeni Kell A Túl Nagyra Nőtt Óriáshajókkal, Mert Egyszer Az Egész Világ Ráfaraghat | 24.Hu

Az Ever Given konténerszállító hajót ugyan sikerült kiszabadítani a Szuezi-csatornából, ám ha záros határidőn belül nem találnak új útvonalat az óriáshajóknak, abból nagyobb baj is lehet. Egymilliárd dollár – az elsődleges becslések szerint ekkora gazdasági kárt okozott a keresztbe fordult hajó, amely egy hétig torlaszolta el az utat a Szuezi-csatornán. A feltételezett okok között a leggyakrabban az erős szelet, az emberi mulasztást és a lehetséges technikai hibát emlegetik. És bár a konténerszállító hajó esete jó alapot teremtett a mémgyártóknak, ennél azért komolyabb ügyről van szó, akkor is, ha már helyreállt a rend a csatornán. Az elmúlt napok történései a globalizáció egyik veszélyére hívják fel a figyelmet. Még több, még nagyobb hajó Fél évszázaddal ezelőtt a gyártás még a gazdag országok kiváltsága volt, miután a szegény nemzetek ellátták őket nyersanyagokkal. Az 1980-as évektől viszont a konténerszállítás olcsóbb lett, a technológia pedig rohamosan fejlődni kezdett. Ennek eredményeként a vállalatok már megengedhették maguknak, hogy az egyik országban megvegyék a szükséges nyersanyagot, a másikban műanyagot gyártsanak belőle, a harmadikban terméket készítsenek, a negyedikben pedig értékesítsék azt.

Az Ever Given-Incidens Ellenére Is Szárnyalt A Szuezi-Csatorna

2021. június 04. Túl gyorsan hajózott a csatornában az Ever Given márciusi balesetekor, de ezért nem terheli felelősség az egyiptomi hatóságokat. A Szuezi-csatorna felügyelete 550 millió dolláros kártérítést követel az Ever Givent tulajdonló cégtől. Túl gyorsan hajózott a csatornában az Ever Given márciusi balesetekor, de ezért nem terheli felelősség az egyiptomi hatóságokat, derült ki a hajóról szól legfrissebb hírből. Március egyik legfelkapottabb sztorija volt a Szuezi-csatornában keresztbe álló, ezzel a világkereskedelmet megakasztó konténerhajó, az Ever Given esete. A március 23-ától hat napig tartó veszteglés során becslések szerint majdnem tízmilliárd dollárnyi értékű áru is beragadhatott a Szuezi-csatornába, több hajó hamarosan alternatív útvonalakat kezdett keresni. Habár a panamai zászló alatt hajózó monstrumot sikerült kiszabadítani, az továbbra sem hagyhatta el a csatornát. Dollárszázmilliós kártérítés jöhet Az eset után komoly kártérítési és biztosítási viták kezdődtek, hogy megtalálják, ki az elsőszámú felelős a balesetért.

Kiszabadították Az Ever Givent

Úgy tűnik, az egyiptomi hatóságokat ki lehet zárni: a UK Club biztosítótársaság vizsgálata ugyanis arra jutott, hogy az Ever Given túl gyorsan hajózott a csatornában, mielőtt elakadt, a Szuezi-csatorna felügyelete (SCA) azonban figyelemmel követte és ezért nem terheli őket felelősség. Az SCA eleinte 916 millió dolláros kártérítést követelt a hajó japán tulajdonosától, a Shoei Kisentől. Azóta lejjebb adta a hatóság az igényeit, és már 550 millió dollárral is megelégedne, amiben 200 millió dollárt a hajó elengedésének költsége tenne ki. A Shoei Kisen és biztosítója egyébként elismerte, hogy a hatóság jogosan követel pénzt, de rosszallásukat fejezték ki a hajóval és kapitányával kapcsolatos állítások miatt, miszerint az egyedüli felelősség a kapitányukat terheli, illetve az 550 millió dolláros kártérítést is túl magasnak tartják, valamint vitatják az Ever Given további csatornában tartásának jogosságát. Oszama Rabie, az SCA vezetője korábban elmondta, az Ever Given 25 kilométer per órás sebességgel haladt a csatornában, ami 8-9 kilométer per órával haladja meg a megfelelő sebességet, emellett szerinte nem a megfelelő zászlót használta gyorsasága mutatására és hogy akár el is kerülhette volna, hogy a csatornán keresztül utazzon.

Borítókép: Robert Schwemmer / Wikimedia